MiNap Online

A matyó hímzéskultúra múltja, jelene és jövője Miskolcon

2014-04-09 22:32

Míves kézműves örökség: a matyó népművészet címmel nyílt kiállítás szerdán a Herman Ottó Múzeum papszeri épületében. A vándorkiállítás gyűjteménye joggal adhat büszkeségre okot, hiszen Miskolcon egy „kis” matyóvilág elevenedik meg.

A matyó hímzéskultúrának nem csupán múltja van, hanem élő jelene és szép, reményteli jövője is. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a szerda délután, a Herman Ottó Múzeumban megnyíló tárlat, amely az öltözékek, a jellegzetes, világörökségi szinten is méltán elismert hímzéskultúra mellett a zene, a tánc és a matyó világ legapróbb mozzanatait tárja az érdeklők elé.



Pusztai Tamás, a múzeum igazgatója köszöntőjében az intézmény és a matyó népművészet kapcsolatáról szólva elmondta, elődjük, a Borsod Miskolci Múzeum igyekezett meghatározni önmagát egykor, s az akkori vezetők elhatározták: „messzebb tekintenek a miskolci búzatábláknál” – fogalmazott a jelenlegi múzeumvezető.
– Hamar felfedezték a matyó népművészetet, s komoly gyűjtemény jött létre. Gáspár Mihály, aki múzeumőr volt itt, a Papszeren gondozta azt. Lánya elmondta, a matyó szoba volt a legfontosabb. Kiemelt volt a kutatási tevékenység is. Tavaly pedig, Miskolc városának köszönhetően hozzánk került a Kárpát-medencei viseletgyűjtemény, így nem csupán a matyó szobára lehetnek majd büszkék gyermekeink, hanem a viseletszobára is – fűzte hozzá Pusztai Tamás.

A tárlatot, amely bemutatja a jellegzetes hímzés apró rejtelmei mellett a matyó lakodalom, vagy az egyszerű hétköznapi élet jellegzetességeit, Tóth Arnold igazgatóhelyettes nyitotta meg.



Szólt arról, hogy a Herman Ottó Múzeum és a Matyó Múzeum munkatársai 2012-ben fogalmazták meg a vándorkiállítás szükségességének gondolatát. – Ekkor még egy intézmény voltunk – tette hozzá.

A kiállítás címéből kiemelte az örökség szót, amelyhez hangsúlyozta, két szállal is kötődünk. – Egyrészt – mondta – egy 110 éves kutatási hagyomány fűz hozzá, hiszen a múzeumban az első tárlat az említett matyó szoba volt, s másrészt az UNESCO Világörökségi Listáján is helyt kapott a matyó hímzőkultúra – mondta Tóth Arnold, taglalva a szellemi kulturális örökség részleteit, s azt, hogy ezzel a matyó népművészet egy igazán elit körbe lépett. Hozzátette, mindez mutatja mennyire élő a szellemi kulturális érték.



Az igazgatóhelyettes datálva ismertette azokat a fontos kutatási lépéseket, azt az öröklődő kutatási hagyományt, mely a matyó népművészetet a kezdetektől egészen máig becsben tartja, ápolja.

A hivatalos megnyitóünnepséget végül egy mezőkövesdi néptánc-páros előadása zárta, de az érdeklődők nem csupán gyönyörködhettek a gyűjtemény darabjaiban, hiszen a délután folyamán Viszóczky Ilona etnográfus, a kiállítás rendezője tartott tárlatvezetést.

A Herman Ottó Múzeum és a mezőkövesdi Matyó Múzeum néprajzi gyűjteményéből megrendezett vándortárlat megjárta Mezőkövesd mellett Szentendrét, Királyhelmecet, Brüsszelt, szerdán megérkezett Miskolcra, s a Herman Ottó Múzeum papszeri kiállítási épületében megtekinthető június 15-ig.

Kiss J.
Fotó: Mocsári L.