MiNap Online

Emléknap a Herman Ottó Emlékévben

2014-03-17 17:11

Herman Ottó halálának századik évfordulója alkalmából szervezett hétfőn emléknapot az Ökológiai Intézet Alapítvány a lillafüredi Palota Szállóban. Az előadásokat követően a polihisztor legkedvesebb pihenőhelyére, a Pele lakba sétált át a vendégek többsége, ahol a Herman Ottó Múzeum szakvezetői bemutatták személyes tárgyait, szakmai munkásságának relikviáit.

Az emléknapot az MTVA miskolci származású vezető rendezője, Kázsmér Kálmán által forgatott, Herman Ottó élete című filmjének előzetese nyitotta meg, amelyet áprilisban mutatnak majd be. Ezt követően Illés Zoltán, a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára, Kriza Ákos, Miskolc polgármestere és Sebestyén László országgyűlési képviselő köszöntötte a megjelenteket.



Kriza Ákos hangsúlyozta, az is jelzi, hogy Herman Ottó mennyire kötődött Miskolchoz, hogy az volt a kívánsága itt helyezzék örök nyugalomra. Az emlékév is innen Miskolcról, Lillafüredről indul. Utolsó polihisztorunk munkásságáról Hevesi Attila, a Miskolci Egyetem Földrajz Intézetének professzora tartott átfogó előadást, majd Halmos Gergő, a Magyar Madártani Egyesület igazgatója tárta fel, hogyan vált a madártani kutatások elindítójává Herman Ottó. Mikita Gábor színháztörténész „Egy érzékeny tudós lélektana” címmel a tudós életútjának kevéssé ismert kulturális és színháztörténeti vonatkozásaiba avatta be a hallgatóságot. Szolyák Péter, a Herman Ottó Múzeum történésze a miskolci polgármesteri hivatal által tízezer példányban megjelentetett, Herman Ottó Emlékév, Miskolc – 2014 programfüzetet.



Beszélt arról is, hogy tucatnyi közintézmény, civil szervezet működik közre annak érdekében, hogy az emlékévben folyamatos lehetőség nyíljon Herman Ottó kiterjedt tevékenységének megismerésére. Így például előadás- és túrasorozatok, versenyek, emléknapok, koszorúzások, interaktív témanapok, és a polihisztor életútját feldolgozó kincskereső útvonalak kialakítása is szerepel a kínálatban. A szünetben tartott sajtótájékoztatón Illés Zoltán elmondta, országosan több ezer rendezvényen emlékeznek Herman Ottóra a kormány által meghirdetett emlékév alkalmából. Herman Ottó nem csak azért volt polihisztor, mert nagyon széles tudással rendelkezett több területen is, hanem mert összetetten gondolkodott, a komplexitás és a holisztikus megközelítés vezette, gondolkodása szerint minden mindennel összefügg.



A környezet és természetvédelemben pedig pontosan ez a megközelítés a lényeges. Az államtitkár szerint fontos a gazdaság fejlesztése, munkahelyek teremtése, a beruházások, jó, hogy kicsit jobban, könnyebben élünk, de mindez mit sem ér, ha nem tiszta a levegő, a víz. Fenntarthatóságra kell törekednünk, Herman Ottó pedig pontosan erre mutatott rá, már több, mint száz évvel ezelőtt is.



Illés Zoltán néhány dologra fel is hívta a figyelmet, elsőként említve a jelenleg az Evangélikus Egyház tulajdonában lévő Kis-Hunyad utcai épületet, amelyben a természettudományt oktatták hajdanán, és amely jelenleg elhanyagolt állapotban van. Mint mondta, személyesen kezdeményezi, hogy az emlékév alkalmából valahogy megtalálják a lehetőséget a revitalizálására. Fontosnak tartaná, hogy a zöld szervezetek támogatása nőjön és azt is, hogy új viszonyrendszer alakuljon ki, egyfajta zöld kamara, köztestület létrejöttével. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a Nemzeti Környezetügyi Intézeten belül megerősítették a természetvédelmi „lábat”, külön főosztályt létrehozva ezen a területen, új munkatársakkal is megerősítve.



Az első ökológusnak tekintik Herman Ottót, mondta F. Nagy Zsuzsanna, aki hámorinak vallotta magát és a Bükkhöz kötődött. A tudós harminc évesen találta meg önmagát, és jött rá, mi az életcélja, mivel akar foglalkozni, így jó példa lehet azoknak az embereknek, akik cél nélkül, kiábrándultan élnek a megyénkben és azt gondolják, már nincs min változtatniuk. Itt olyan értékek vannak karnyújtásnyira, amelyet mások csak a könyvekben látnak, a kihalófélben lévő természettudományos kíváncsiságot újra kell éleszteni, ebben is közre akarnak működni a rengeteg – és még mindig bővülő – emlékévi programmal.

Az előadásokat követően a Palota Szállóból a polihisztor legkedvesebb pihenőhelyére, a Pele lakba sétált át a vendégek többsége, ahol a Herman Ottó Múzeum szakvezetői bemutatták személyes tárgyait, szakmai munkásságának relikviáit. A kertben bemutató madárgyűrűzést tartottak a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Bükki Helyi Csoportjának szakemberei. A magyarországi madárgyűrűzés ugyanis szintén Herman Ottó kezdeményezésére, 1908-ban indult a világon harmadikként.

H. I.
Fotó: Végh Csaba