MiNap Online

Fekete vásznakon a sötét igazság – Katyń

2014-02-25 18:17

A katyńi népirtás borzalmas történetét megidéző kiállítás megnyitásával emlékezett meg a kommunizmus áldozatainak emléknapjáról Miskolc városa február 25-én. Nemcsak azért, mert a lengyel néppel testvéri kötelékek fűzik össze a magyart, hanem azért is, mert a szovjetek által 1940 nyarán elkövetett, majd évtizedekig tagadott mészárlás már nem egy nemzet tragédiájának számít, hanem a totalitárius rendszerek embertelen cselekedeteinek és hazugságainak példázatává vált.

Mintegy százmillió ártatlan áldozat emléke előtt tisztelgünk a kommunizmus áldozatainak emléknapján, február 25-én. Magyarországon 1945–50 között, a népbírósági törvény alapján több tízezer embert állítottak bíróság elé. A számok megdöbbentőek, de nincs objektív mércéje annak, hogy vajon melyik totalitárius rendszer volt a rosszabb. Amit tudnunk kell, hogy emberek tették mindezt emberekkel. Az emlékezéssel útját állhatjuk annak, hogy még egyszer megtörténhessen. Többek között ez is elhangzott a Katyń – Tömeggyilkosság. Politika. Erkölcs című kiállítás megnyitóján kedden, a várásháza előcsarnokában.

Több mint húsz fekete vásznon fotókkal kísért magyar és angol nyelvű szövegek mutatják be az 1940 nyarán, a Szmolenszk melletti Katyńban meggyilkolt több mint 4400 hadifogoly történetét – Lengyelország második világháború előtti helyzetétől a népirtáson és annak tagadásán át a beismerésig. A vándorkiállítás megnyitóján a város vezetése mellett részt vett Roman Kowalski, a Lengyel Köztársaság budapesti rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, valamint Csúcs Halina, az Országos Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat elnöke is.

– A család tagjai együtt ünnepelnek és osztoznak egymás bánatában is. Lengyel testvéreinkkel mi egy családba tartozunk. Ezért most együtt elékezünk a szovjet hatalom egyik legborzalmasabb tettének megrendítő képeivel. Annak felidézésével, amit egészen az 1990-es évekig hazugsággal takartak, és amiről beszélni sem volt szabad – kezdte köszöntőjét Kriza Ákos polgármester.



Lengyelország és Magyarország története számos ponton összefonódik, de szorosabb kapcsolat ennél, hogy mindkét nép szereti a nyelvét, kultúráját, szabadságát. Ezért számtalanszor megküzdöttünk, nemcsak magunkért, de egymást is támogatva. Ez a mai napig így van hangsúlyozta a polgármester, emlékezetve, hogy amikor Magyarország nemzetközi bírálatok céltáblájává vált, számos lengyel testvérünk érkezett Budapestre, velünk ünnepelni március 15-ét.

Roman Kowalski, a Lengyel Köztársaság budapesti rendkívüli és meghatalmazott nagykövete megnyitóbeszédében először is köszönetet mondott azért, hogy a város ily módon emlékezik a kommunizmus áldozataira, és azért, amilyen figyelemmel és érzékenységgel foglakozik a lengyel ügyekkel a hétköznapokban is.
– Ezért is nyáron itt tartjuk a lengyel kisebbség ünnepét, a Szent László-napokat – jelentette be, majd hozzátette: bízik benne, a közeljövőben formálisan is tovább erősödhet a lengyel jelenlét Miskolcon.



A kiállítás kapcsán először arról szólt, Katyń olyan tragédia, ami máig rányomja a bélyegét a lengyelek gondolkodásmódjára. Példázata a megsemmisítésnek, megfélemlítésnek, hazugsághálónak, amit a kommunista rezsim tudatosan használt.

– Azt is tudjuk azonban, mindenkinek van Katyńja. Az ilyen tragédiákat nem könnyű feltárni, tisztázni és feldolgozni. De szükséges, mert igazság nélkül nincs megbocsátás. Megbocsátás nélkül nincs megbékélés. Ennek híján pedig nem teremtődik meg a bizalom, amire a ma és a jövő együttműködését alapozhatnánk – emelte ki Roman Kowalski.



A nagykövet utalt arra, hogy saját konfliktusaikkal, nacionalizmusukkal Közép-Európa országai könnyű célpontjai lettek a totalitárius rendszereknek. Tisztában kell lennünk azzal, hogy bár végtelen tartalékaink vannak jó cselekedetekre, a gonosz magvát is magunkban hordozzuk.
– Igazság, megbékélés, emlékezés, az ifjúság értékelvű oktatása, a család megtartó köteléke megmenthet minket attól, hogy teret nyerhessen a gonoszság. Ebben az évben Lengyelország a Szabadság évét ünnepli, hiszen a közép-európai országok között mi is 25 évvel ezelőtt nyertük vissza szabadságunkat. Az ünneplés mellett azonban mindig emlékeznünk kell az áldozatokra is, amit szabadságunkért hoztunk! – zárta szavait Lengyelország nagykövete.  

Magyarországon 2001 óta emlékezünk a kommunizmus áldozataira február 25-én, azon a napon, amelyen 1947-ben, a kommunistákkal szembeni kiállása miatt a szovjet hatóságok letartóztatták Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt elnökét. Közel tíz évig tartották fogságban, sokáig a Szovjetunióban.
A kommunizmus áldozatainak emléknapján nyílt Katyń – Tömeggyilkosság. Politika. Erkölcs című kiállítás március 31-éig látogatható a Városháza előterében.

Cs. M.
Fotó: Juhász Á.