MiNap Online

Látványos veretekből, titkos fiókokból kibomló honfoglalás

2014-02-24 09:49

Látványos, izgalmas és különleges – mindezt ígéri a miskolci Herman Ottó Múzeum új, honfoglalás kori tárlata. Látogatható ugyan csak az év második felében lesz, de néhány kiállítási tárgyat már most megmutattak nekünk a szakemberek.

Miskolci honfoglalás kori tárlat soha nem lehet csak egy a sok közül, nem véletlenül rendezték itt annak idején a Magyar Nemzeti Múzeum nagyszabású, a honfoglalás 1100 éves jubileumára készült bemutatójának a „főpróbáját”. Az új kiállítás is azért készül, mert a Herman Ottó Múzeum őrzi a magyar honfoglalás korának legszebb régészeti anyagát.



– A három karosi temető történeti szempontból is meghatározó. Hiszen itt tárt fel Révész László három olyan vezéri sírt is, amelynek méltóságjelvényei alapján azt kell valószínűsíteni, hogy a fejedelmi kíséret 896–950 közötti temetkezési helyét találták meg. Ez pedig azt jelenti, hogy az első fejedelmi központ nem a Duna–Tisza közén volt, hanem itt, a Bodrogközben – mondja az anyag jelentőségéről Pusztai Tamás régész, a múzeum igazgatója.

A méltóságjelvények pedig nemcsak tudományos szempontból érdekesek, hanem látványosak is. Hiszen a veretes szablya és öv, a tarsolylemez, a napszimbólumos készenléti íjtegez aranyból, ezüstből készült és mindegyik szépen díszített, míves munka.
– A készenléti íjtegezben az íjat felajzott állapotban tartották. Az ezt díszítő napszimbólumot, amely a négy égtájat és az egész világot is megjeleníti, valószínűleg még a kazár birodalomból hozták magukkal őseink – teszi hozzá a régész.



A tárlat anyagát most válogatják, hajfonatot díszítő aranykarikák, foglalatos aranygyűrű került az anyagba ott jártunkkor.
– Annak idején kaptak egy nagyon vékony védő lakkbevonatot ezek a tárgyak, ezt most meg kell újítani, hiszen azóta eltelt harminc év – mondta a következő lépésről Csengei Piroska régész.

Az új kiállítás helyén is folynak az előkészületek. A papszeri épület felső szintjén megtörtént a falkutatás. Kiderült, az 1980-as években végzett felújítás során majdnem a falmagig leverték a vakolatot, és újravakolták, így nincs semmi akadálya annak, hogy a falra helyezzenek installációkat.



– Eredetileg abba a két terembe terveztük ezt a tárlatot, ahol most a Szemere-kiállítás látható. Ám ez olyan népszerű, olyan sokan látogatják, annyira szeretik az ott tartott múzeumi órákat, hogy nem látjuk értelmét lebontani – sőt, tovább szeretnénk fejleszteni. Ezért azokban az emeleti termekben alakítjuk ki a honfoglalás kori tárlatot, ahol korábban a Korok, képek, kamerák volt – beszél a részletekről Pusztai Tamás.

Emiatt részben át kellett alakítani a látvány- és a múzeumpedagógiai tervet is, az új helyszín miatt a kiállítótérben kapnak majd helyet azok az elemek is, amelyek ez utóbbit segítik. Ez gondot biztos nem okoz majd – sőt. Hiszen az egész tárlat a látogató kíváncsiságára épít, ahogy az igazgató korábban fogalmazott: egy játékos, interaktív „régészeti kutatólabor” lesz, ahol nem elolvassa, hanem „útjelzők” és a tárlók alatti fiókok segítségével kinyomozza az információt az érdeklődő.



A munka az apró változásokkal együtt is a terveknek megfelelően halad, így valószínűleg csak szeptemberig kell várnunk a megnyitóra, és arra, hogy kinyomozhassuk: hogyan készül az arcrekonstrukció, honnan lehet tudni, hogy férfi vagy nő csontjait találták meg, hogy állapítható meg, hogy hány éves volt, milyen betegségben szenvedett? És egyáltalán, hogy lehet megtalálni egy régészeti lelőhelyet?

Cs. M.
Fotó: F. K. Cs.