MiNap Online

Türelem és tolerancia a vallásban, közel 450 éve

2014-01-13 15:21

Vallási türelmet először a világon 1568-ban Erdélyben, a tordai országgyűlésen hirdettek meg és szabályoztak törvényben a rendek és János Zsigmond erdélyi fejedelem. A történelmi jelentőségű egyezmény – a négy bevett vallásfelekezet számára – többek között tartalmazta a saját értelmezés szerinti igehirdetést és a szabad prédikátorválasztást is. Az esemény jelentőségéről Szabó Sándor református lelkipásztort kérdeztük.

A lelkipásztor „történelmi jelentőségűnek” nevezte a vallási türelem és a lelkiismereti szabadság biztosítását kimondó döntést. Mint ismertette, „a világtörténelemben először az 1568-as tordai országgyűlés biztosított a négy bevett vallásfelekezet – a római katolikus, a lutheránus, a kálvinista és az unitárius – számára szabad vallásgyakorlást Erdélyben.” Mint ismert, egy évvel korábban, Debrecenben fogadták el a Heidelbergi kátét és a II. Helvét hitvallást, ettől a zsinattól számolják a Magyarországi Református Egyház létét.

– A tordai országgyűlés és az ott hozott döntés alapvetően meghatározta Erdély vallási térképének kialakulását. Ettől az időponttól kezdve beszélhetünk a protestantizmus elterjedéséről Erdélyben – ismertette a református lelkész.

Az egyezmény tartalmazta a saját értelmezés szerinti igehirdetés („a prédikátorok az evangéliumot prédikálják, hirdessék, kiki az ő értelme szerint”), a szabad prédikátorválasztás („oly prédikátort tarthasson, az kinek tanítása ő néki tetszik”) és a prédikátorok védelmének jogát, valamint kikötötte, hogy vallásáért senkit sem érhet hátrányos megkülönböztetés, és senkit sem lehet hitbeli tanításért fogságba vetni vagy elhurcolni. A döntést kedvezően befolyásolta, hogy a protestáns prédikátorok a hitet „Isten ajándékának” tekintették.

Szabó Sándor kiemelte: a vallási béke, a vallási tolerancia vonatkozásában óriási jelentősége volt a szabad vallásgyakorlás kimondásának, ami ma akár hivatkozási alap is lehet az ökumené világában arra, hogyan lehet és kell egymás mellett békében, és toleranciában élni.

Erre mutat majd aztán jó példát a január 19-én kezdődő Ökumenikus imahét is, tette hozzá a református lelkipásztor. A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa az Ökumenikus Imahét országos nyitó istentiszteletét idén Budapesten, a Kálvin téri református templomban tartja január 19-én vasárnap, 18 órai kezdettel. Az istentiszteleten igét hirdet Erdő Péter bíboros, prímás, érsek és Gáncs Péter evangélikus elnök püspök. A liturgiai szolgálatban részt vesz Steinbach József református püspök, a MEÖT elnöke és a hagyományokhoz híven a MEÖT tagegyházainak vezetői. Az imahét központi igéje idén: „Hát részekre szakítható-e Krisztus?” (1Kor 1,13a). A rendezvénysorozat célja, hogy a találkozásokkal és a közös imádsággal előremozdítsa a Krisztus-hívők egységét, és felszámolja a megosztottságot.

Az Erdélyi Unitárius Egyház zsinata 2002-ben nyilvánította egyébként január 13-át, az 1568-as tordai országgyűlés évfordulóját egyházi ünneppé. Mint ismeretes, a reformáció legfiatalabb egyháza az 1568. január 6–13. között tartott tordai országgyűlés vallásügyi határozatától kezdődően számítja létét.

K. I.
(Nyitóképünk 2013-ban készült, Miskolc város napján, a városért tartott ökumenikus istentiszteleten.)