MiNap Online

A bátai templom a török időkig egyedüli szent vér kegyhely volt a történelmi Magyarországon; a helyet a valószínűleg a 14-15. század fordulója körül történt szent vér csoda tette ismertté: a hívek szerint a szent ostyában Krisztus kiömlő vére volt látható.

Országos hírűvé akkor vált, amikor 1415-ben Garai János – Garai László nádor testvére – boszniai fogságából szabadulva elzarándokolt a bátai kegyhelyre; a 600 éves jubileumot ennek apropóján ünneplik 2015-ben - mondta Sümegi József történész, a pécsi egyházmegye Bátaszéken szolgáló diakónusa az MTI-nek.

A települést 1539-ben érte török támadás, amikor források szerint tízezer embert hurcoltak el Bátáról, és elpusztult a kegyhely is, a kegytárgynak pedig nyoma veszett.

A középkori zarándokhelyek között Szent László király váradi sírját, Kapisztrán János újlaki sírját, Budaszentlőrincen Remete Szent Pál sírját, illetve Székesfehérváron Szent István és Szent Imre sírját övezte hasonló tisztelet.

Bátán 1938-ban építették fel ismét a Szent Vér templomot, ahová 1948-ig több ezer hívő zarándokolt el, a hetvenes évek közepéig élt a Szent Vér búcsú hagyománya, minden év július 1-jén pedig a papi zarándoklatokat tartottak. A templomban, amely bejelentkezés után ma is látogatható, jelenleg a főoltár felett elhelyezett életnagyságú feszület a vallási tisztelet tárgya.

A település ünnepségsorozattal készül az évfordulóra, a jövő év az előkészületek jegyében telik majd – mondta Sümegi József.

Az ünnepélyes megnyitót 2014. október első vasárnapján tartják, szeretnék, ha minél többen keresnék fel a templomot, és a pécsi egyházmegye esperesi kerületei is szerveznének zarándoklatokat. A jubileumi ünnepséget 2015 októberében rendezik meg – tette hozzá.

Ismertetése szerint a tervek között szerepel egy történelmi túraútvonal kialakítása is, amely ezer év történetét, benne az egykori bátai bencés apátságot mutatja be.

Huszárné Lukács Rozália, a község polgármestere arról számolt be, hogy terveik szerint a falu első írásos említésének 1000. évfordulójára az elpusztult apátság falait téglasorral teszik láthatóvá, és az apátság területén szobrot állítanak az apátságot alapító Szent László királynak.