MiNap Online

Hősködések a Hősök tere kapcsán

2007-06-29 18:33

Már átadása után vita tárgyává vált a Hősök tere. Pontosabban nem a tér jelenti a problémát, hanem annak parkolási helyzete, amely politikai pengeváltásra késztette a pártokat. A mélygarázsban a tervezettnél kevesebb a parkolóhely.A Hősök tere történetében érdekes évszám 1997. Ekkor ugyanis a közgyűlés által elfogadott rendezési terv rendelkezett arról, a teret minden oldalról térfal határolja, vagyis a Zsinagóga mellett egy térhatároló épület építéséről határozott. A tér szélén lévő, 1620 négyzetméteres terület már saját helyrajzi számmal rendelkezett, hiszen 1994-ben már elindult egy tervpályázat, és a belvárosi rendezési terv keretében már ekkor javasolták az építészek ezt a megoldást. Ez később a rendezési tervet felváltó építési szabályzatba is bekerült.

A következő években azonban – bár a tér állapota folyamatosan romlott – nem történt semmi, a rekonstrukcióhoz nem volt megfelelő anyagi forrása a városnak. A kedélyeket a Hősök emlékműve viszont borzolta, Szanyi Péter szobrászművész alkotása megosztotta a civileket, de egyöntetűen mindenki kifogásolta a tér állapotát. A terület rekonstrukciójához végül a Regionális Operatív Program nyújtott segítséget. Miskolc tíz százalékos önrésszel 1.6 milliárd forintot nyert el a belváros megújítására. A Hősök tere – felszíni munkái – 540 millióba kerültek – tájékoztatott Papp Tamás, a Közterület-felügyeleti és Település-rendészeti Főosztály vezetője.
A város 2005-ben pályáztatott meg hét területet mélygarázsok kialakítására, köztük a Hősök terét is. Erre a területre két pályázat is érkezett, ebből a jobb ajánlatot nyújtó FK Raszter Zrt. – Dezol Kft. konzorcium lett a befutó. A 2005 októberi közgyűlés határozott arról, hogy ők építhetik, és üzemeltethetik a mélygarázst. Ugyanakkor adta magát, hogy a mélygarázst együtt készítse el a befektető a tér rekonstrukciójával. A közgyűlési anyag hármas szervezeti egységben kezelte: a mélygarázst, a Hősök teret és a Zsinagóga melletti területet. Ez utóbbit közvetlenül megvásárolhatta a befektető.
 Az eredeti terv az volt, hogy a föld alatt két szinten, összesen 240 parkolóhely létesül, ám ez végül földtani problémák miatt másképp alakult, és csak 134 parkolóhely készült el. A mínusz második szintnél ugyanis komoly talajvizet találtak, ebben a mélységben van a Pece patak zárt szelvénye is.
 Dr. Szinay Attila, a Fidesz frakcióvezetője a júniusi közgyűlésen és lapunknak külön is elmondta, a zárt ülésen elfogadott határozat nem mondja ki egyértelműen, a mélygarázs a konzorcium tulajdonába megy át. A Miskolc Holding Zrt.-től, a frakcióvezető szerint másolatokat kértek a szerződésekről, papírokról, ám azt a választ kapták, hogy a beruházással kapcsolatban sem a Holding, sem cégei nem rendelkeznek adatokkal. Június közepén frakciótársával, Juga György együtt – aki időközben a Holding felügyelő bizottságának a tagja lett – kértek másolatokat a MIK Zrt.-től, illetve betekintést az okiratokba, de csak az utóbbira nyílt lehetőségük. Az eredeti határozattal ellentétben kiderült: 240 helyett, csak 134 parkolóhelyet alakítottak ki a mélygarázsban. A frakcióvezető nem érti, miért nem tájékoztatták erről a közgyűlést. Véleménye szerint ez olyan nagyságrendű csökkenés, ami sérti a pályázatkiírást, vagy legalább is szerződésmódosítást is igényelhetett volna.
Ugyancsak aggályosnak tartják a tér Zsinagóga melletti részének eladását. Erről sem iratokat, sem információt nem kaptak. A frakcióvezető kijelentette: ezek közérdekű adatok, melyeket, ha nem kapnak meg, akkor akár a bíróság előtt kényszerítik ki azok átadását.
„Felmerül a kérdés, hogy miért titkolóznak, van olyan információnk, mely szerint MSZP-s politikus érintett az ügyben” – tette hozzá Szinay Attila.
 Erre reagálva dr. Simon Gábor az MSZP frakcióvezetője gyávának, hazugnak és erkölcstelennek nevezte a Fidesz által elmondottakat. Kijelentette: egy politikus, aki ad magára nem hivatkozik pletykákra, ha pedig csak sejtet, és nem mond nevet, hogy ki lenne az „érintett” szocialista politikus, akkor kérjen bocsánatot. Fals információknak nevezte a Szinay Attila által elmondottakat, és felhívta a figyelmet arra, hogy 2005-ben a közgyűlés vita és ellenszavazat nélkül fogadta el a beruházásra vonatkozó határozati javaslatot. Az anyagban az szerepel, hogy „előreláthatólag” 240 parkolóhelyet alakítanak ki. A szerződés megkötésekor még nem volt érvényes építési engedélye a befektetőnek, ezért nem is lehetett biztosra menni. A konzorcium 25 millió forintot fizetett ki előre, ami tíz esztendő földalatti földhasználati díja. A további negyven évben évenként 2,5 milliót kap az önkormányzat. Az ötven év letelte után a mélygarázst, berendezéseivel együtt, működőképes állapotban vissza kell adnia a városnak. Simon Gábor természetesnek nevezte, hogy a tér „albetétjére”, vagyis a mélygarázsra tulajdonjogot kapott a befektető, hiszen enélkül hitelképes sem lett volna, ez azonban nem érinti magát a teret. A tér melletti terület kapcsán a frakcióvezető kijelentette, itt a tulajdonosnak beépítési kötelezettsége van. Erről szintén még a korábbi rendezési terv, majd az építési szabályzat rendelkezett. A város funkcionálisan nem határozza meg mi épülhet ott, ám az épületnek meg kell felelnie majd az övezeti besorolásnak, és a hatályos építési szabályzatnak.
 Dr. Simon Gábor szerint a kevesebb parkolóhely kialakításával nem a város, hanem a befektető járt rosszul, hiszen a földhasználati díj nem változott, ugyanannyit kell megfizetnie, mint, ha 240 parkolóhelye, és így több bevétele lenne. Hozzátette, természetesen ők sem örülnek neki, hogy kevesebb parkolóhely létesült.A városháza megkeresésünkre nem kívánta kommentálni a Fidesz felvetéseit, mint Veres László sajtószóvivő megjegyezte, a témában közgyűlési döntés született, vitázni a grémium előtt lehet róla.
Molnár Zoltán a MIK Zrt. vezérigazgatója közleményében tudatta, a befektető vállalta, hogy az ingatlanfejlesztés eredményeként a felépítendő épület mind funkcionálisan, mind építészetileg szerves egységet képez a tér egészével.
Farkas László, az FK Raszter Zrt. vezérigazgatója lapunknak nyilatkozva elmondta, nem érti a vitát a mélygarázs kapcsán, hiszen ez egy olyan befektetői beruházás volt a városban – ellentétben sok mással –, amely a szerződésben meghatározott idő előtt elkészült, mindenki megelégedésére. Ami a Zsinagóga melletti területet illeti, valóban szállodát tervez oda a konzorcium, ám ez a terv pénzügyi lehetőségeiknek a függvénye. Turisztikai fejlesztési célú Uniós pénzekre szeretnének pályázni. Ekkor azonnal elkezdik a beruházást. Ha nem nyernek, akkor tovább pályáznak, és későbbre halasztják az építkezés megkezdését. Dr. Simon Gábor kérdésünkre elmondta, a szerződésbe nem került bele határidő, a befektetőnek mikor kell elkezdenie az építkezést. Akár több évig is pályázhat.
Freund Jenő, a Miskolci Orthodox Izraelita Hitközség elnöke megjegyezte, a térnek nagyon örülnek, amíg azonban konkrét dolog nem történik a Zsinagóga mellett épülő szálloda ügyében, illetve amíg nem kapnak a befektetők érvényes építési engedélyt..., addig nincs értelme erről beszélni... H. I.