MiNap Online

Pannon-tenger: két hét, több mint kétezer látogató

2013-12-05 09:56

Több mint kétezer látogató járt az elmúlt két hétben a Herman Ottó Múzeum új Földtörténeti és Természetrajzi tárában, s az eddigi észrevételek a vezetőség elmondása szerint még a várakozásoknál is pozitívabbak. Egyebek mellett ezekről is szó esett a miskolci TDM új programsorozatának nyitóeseményén, a Herman Ottó Múzeum központi épületében.

„Tanulmányút itthon, Miskolcon” címmel indult el szerdán a miskolci TDM szervezet új programsorozata. Nagy Júlia TDM menedzser szerint a sorozat célja megismertetni a helyi turisztikai szolgáltatókkal és alkalmazottaikkal a város új, vagy kevéssé ismert attrakcióit.

–A kezdeményezésünket azért indítottuk el, mert az a tapasztalatunk, hogy sok esetben a turisztikai vállalkozások értékesítési vezetői, alkalmazottai is csak másodkézből ismerik ezeket a látványosságokat. Ahhoz viszont, hogy élményszerűen tovább tudják adni vendégeiknek, mit kínál Miskolc, kell az is, hogy ők maguk is megéljék ezeket – mondta Nagy Júlia.



Az első tanulmányút a napokban megnyílt Pannon-tenger Múzeumba vezetett, de Nagy Júlia szerint a jövő év elején meglátogatnák hasonlóképpen a turisztikai szolgáltatókkal a Miskolci Nemzeti Színházat és a színészmúzeumot, megismerkednének a Kohászati Múzeum interaktív családi kínálatával, felkeresnék a lillafüredi ökoturisztikai centrumot és a helyi barlangokat is, nemzeti park fejlesztéseit is bemutatnák és ingyenes városnéző sétán mutatnák be az érdeklődő cégek számára Miskolc nevezetességeit.
– A Pannon-tenger Múzeumot és a többi látványosságot is ingyen mutatjuk be számukra, s mindezt azért, hogy tényleg első kézből éljék át az élményt, amit ezek az attrakciók kínálnak, s azt adhassák tovább a vendégeiknek – részletezte a TDM menedzser.

„Jobban tetszik a látogatóknak, mint vártuk”



Élményt pedig kínált bőven már az első helyszín is a megjelent szolgáltatók képviselőinek csakúgy, mint az elmúlt két hétben ott megfordult több mint kétezer látogatónak. Az első hetek tapasztalatairól, illetve a további tervekről már Pusztai Tamás, a Herman Ottó Múzeum első embere és Szolyák Péter, a Földtörténeti és természetrajzi tár vezetője beszélt.



– Én úgy látom november 20-i nyitástól eltelt időszakot, hogy a „Pannon-tenger” látogatása egy valóságos múzeumi ünneppé alakult a városlakók számára. Csak aznap este több mint hatszázan jártak nálunk, az azt követő hétvégén több mint 500-an és munkanapokon is annyi látogatónk van, amennyi talán eddig még soha. Ez véleményem szerint egy csoda – mondta Pusztai Tamás, a vendégkönyv bejegyzéseit mutatva, amelyek között negatív véleményt tényleg nem lehetett találni.

Szolyák Péter szerint a múzeum munkatársainak várakozásainál is jobb vélemények érkeztek, s érkeznek feléjük folyamatosan.
– Amikor elkészültünk vele, azt gondoltuk, reméltük, hogy tetszeni fog, de őszinte leszek, úgy érezzük, jobban tetszik a látogatóknak, mint vártuk. Csupa-csupa pozitív bejegyzést kapunk szóban, s írásban is. Az egyik legérdekesebb és számunkra talán legkedvesebb bejegyzés, amely mindent elmond a kiállításról, mostani állapotában, az, amiben egy fiatal arról ír, hogy paleontológus barátnőjét itt kérte meg ebben a kiállításban, mert (mint írja) ennél jobb helyszínt keresve sem találhatott volna – részletezte Szolyák Péter.

Kutatás és folyamatos megújulás

Abban a „Pannon-tenger” vezetője és a múzeumigazgató is egyet értett, hogy ahhoz, hogy a siker hosszú életű legyen „nem szabad leülni”, mind a tárat, mind a komplett múzeumot folyamatosan kell fejleszteni.



Szolyák Péter elmondta, a tár számára az a legfontosabb feladat, hogy pótolják a következő két hétben azt a néhány elemet, ami ma még hiányzik. Ilyen például – folytatta – az a 17 méteres időszalag, mely az eddigi földtörténet 4.5 milliárd évét igyekszik elmesélni, vagy éppen az emberi evolúció hétmillió évét bemutató fal. De feladat az is – mint minden interaktív múzeumnál –, hogy a használat miatt elromló elemeket pótolják, javítsák. És a cél természetesen nem csupán a miocén kor bemutatása, hanem annak kutatása is.



Kiemelte, bár a tárlat főelemeit – a ciprusok, a rudapithecus vagy az ásványtár – az uniós pályázat miatt öt évig nem lehet mozgatni, azonban a tárlat ennél többről szól, így később a gyűjtemények gyarapodásával lesz lehetőség bővíteni, kicserélni elemeket.
– Az a minimum hogy kisebb, kamara kiállításokkal ki fogjuk egészíteni, de titkon szeretnénk, ha a látogatók megszoknák, hogy 1-2 havonta érdemes ide visszajárni, mert valami újdonságot mindig tudunk adni – mondta Szolyák Péter.

„Kell, hogy tudjunk érdekeset mutatni a jövőben is”

Mint ahogyan a Herman Ottó Múzeum maga is – Pusztai Tamás szerint ugyanis, a múzeumnak nem szabad megelégednie azzal, hogy most újdonságot kínál, „nem szabad leülnie”, folyamatosan fejlődni kell. Ehhez pedig nem csupán a turisztikai szolgáltatóknak megismerni őket, hanem fordítva is.



– Kell, hogy öt, tíz év múlva is tudjunk érdekeset mutatni, hogy tudjunk fejleszteni, ehhez pedig az kell, hogy ismerjük a célközönségünk, a gyerekek, családok, tanulók, turisták igényeit. Ehhez kell kialakítani a múzeumi programokat. Meg kell tanuljuk, mit is kell egy múzeumnak nyújtani a mai világban ahhoz hogy legyen látogatója, és azok jó emlékekkel távozzanak tőlünk – részletezte.

Kiemelte, a Herman Ottó Múzeumnak céljai eddig is voltak, szeretnének mind többet és többet mutatni az embereknek.
–2007-ben megnyílt a Görgey utcai központi épületben a vidéki Magyarország leggazdagabb képtára, mely a Nemzeti Galéria után az egyetlen olyan gyűjtemény, amely alkalmas arra, hogy a magyar festészet, képzőművészet elmúlt 250 évét a rangos festményeken keresztül végigkövethessük. Ezt sikerült továbbfejleszteni a „Pannon-tenger” megnyitásával, mely egy másik réteget céloz meg – mondta Pusztai Tamás.



És itt nincs megállás – folytatja a múzeum vezetője – hiszen alig adták át az új tárat, megint új kiállításokban gondolkoznak.
– A fentiekhez szeretnénk a továbbiakban kapcsolni azt a kibővített néprajzi kiállítást, aminek egyik pillére a Kárpát-medence viseletei című kiállítás, ezt bővítenénk egy középkori életmód történeti kiállítással is, köszönhetően a néprajzi gyűjteményünknek, mely szintén az egyik legnagyobb országosan. A folytatás pedig a papszeri öreg épület tervezett újjáépítése után jöhet, ott mesélnénk el mindazt, hogy mit kezdett az ember az elmúlt hatezer évben a most bemutatott Kárpát-medencével. Ez egy várostörténeti kiállítás egy megyetörténeti kiállítás kell legyen. Ez a tervünk – mesélt a tervekről Pusztai Tamás.

Tajthy Ákos
Fotó: Mocsári László