MiNap Online

„Az első szög után, a második előtt”

2013-12-01 18:40

A színháztörténet egyik legtalányosabb szövegét állítja színre Béres Attila a Miskolci Nemzeti Színház Játékszínében, december 8-án. Georg Büchner Woyzeck című alkotása gyakorlatilag 48 megírt jelenet, amelyet minden rendező maga szempontjai alapján állít sorrendbe. Kegyetlen utazás, igaz történet alapján.

Béres Attila Kiss Csaba, a miskolci nemzeti direktora fordítását vette alapul, hogy színre vigye Georg Büchner Woyzeck című darabját. Az alkotó haláláig dolgozott a művön, gyakorlatilag nincs fennmaradt véglegesített, befejezett változat. Béres Attila elmondta, máig nem érti, miről szól a Woyzeck, de azt határozottan érzi, miről kellene szólni. A rendező kiemelte, már önmagában az a tény kiemelkedő, hogy Miskolcon, egy évadban két Sirály is lesz, de ez még fokozható.

– Az sem kis bátorságról ad tanúbizonyságot, hogy a Miskolci Nemzeti Színház egy évadban mutatja be a Sirályt és a Woyzecket. Az, hogy két ilyen komoly, magas művészeti tartalommal bíró, igényes darabot egy évadon belül „bevállaljon” egy színház, kiemelkedő. Mutatja a miskolci színház vezetésének bátorságát, szándékát – emelte ki Béres Attila.

Büchner Woyzeck című alkotásának történetét főként két, a korabeli közvéleményt sokáig lázban tartó gyilkosság ihlette. A Schmolling-ügy és a Woyzeck-ügy. Mindkettő szerelmi gyilkosság volt. A rendező hangsúlyozta, hogy mivel szinte mindenki mindig színen van, ezért a próbák során minden szereplőnek folyamatosan igénybe van véve fizikai teherbírása, kreativitása és türelme.

– Mindenki beleteszi azt, amit gondol a világról, a darabról. A Woyzeck a legkisebb emberi közös többszörös. Bárki megnézi ezt a darabot, talál magában valamit belőle – tette hozzá.

A címszerepet Miskolcon Görög László játssza majd, aki elárulta, néha azt érzi, hogy ezt nem is lehet próbálni. Csupán nekifutni, s lesz, ami lesz. Legfeljebb nem sikerül.

– A jelenetek mozaikszerűek, nincs egy pillanat „felfutás” sem, hanem minden testi-lelki folyamat azonnal van, és adott ponttól adott pontig tart, majd jön a következő jelenet. Számomra ennek a sokszor feldolgozhatatlan világnak a megértése, az arra való törekvés a legfontosabb ebben a történetben. Annyi buktató vesz minket körül, sokszor eltévedünk, és megbocsáthatatlan, feldolgozhatatlan dolgokat követünk el. Látszólag logikus érvek menténk a lehető legkétségbeesettebb „megoldásokat” találjuk. Végül mind egyedül maradunk a döntéseinkkel. Azokkal, amiket hozunk életünk folyamán – hangsúlyozta a Woyzecket alakító Görög László.

A kapitány szerepét magára öltő Harsányi Attilának pedig egy furcsa történetet juttat eszébe a darab.
– Valahol olvastam, vagy hallottam egy történetet. Egy férfit halva találtak, két százas szöggel a felében. Aztán kiderült, hogy nem gyilkosság történt, hanem megölte magát. Beütötte az első szöget a fejébe, de nem halt meg, ezért bevert egy másikat is. Ez jut eszembe erről a darabról. Ez a köztes pillanat. Az első szög után, a második előtt. Ez a Woyzeck – mondta.

A történetet gyilkosságok, a két ügy ihlette. Schmolling és Woyzeck is kiszolgált katona volt. Az orvosi szakvélemények szerint mindkettőt kínozták látomások, megérzések, megmagyarázhatatlan agresszív kitörések, illetve mindketten több szúrással végeztek áldozatukkal. A bírósági iratokból Büchner egy figurát teremtett, akinek sorsáért elsősorban a társadalom, a szegénység és az emberi közöny a felelős.

Georg Büchner a 19. századi német irodalom későn felfedezett zsenije, aki mindössze huszonnégy évet élt. Drámát mindössze hármat írt, ezek közül az utolsó a Woyzeck, ami több egyszerű bűnügyi krónikánál. Kegyetlen utazás az emberi lélek, a pusztító szerelem, a magány és a társadalmi kiszolgáltatottság mélységeibe – mindez Miskolcon a Játékszínben, Kiss Csaba fordításában, Béres Attila rendezésében, december 8-án a Játékszínben.

Kiss J.
Fotó: minap.hu archív