MiNap Online

Megnyílt a Pannon-tenger Múzeum (frissítve!)

2013-11-20 17:45

Az Őserdei ösvényeken – A bükkábrányi mocsáriciprus-erdő és kora, valamint A Kárpátok ásványai című állandó kiállítással nyitotta meg kapuit a Herman Ottó Múzeum, a Pannon-tenger Múzeumként ismert Földtörténeti és Természetrajzi Tára szerdán. Az ünnepélyes megnyitón Halász János, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára, Kriza Ákos, Miskolc polgármestere és Pusztai Tamás múzeumigazgató is beszédet mondott.

– „Miskolc és a kultúra nem létezhet egymás nélkül” – hangoztatta az ünnepélyes megnyitón Halász János, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára.
Emlékeztetett, a mocsári ciprusok óriási szenzáció voltak 2007-ben, és a leletek megőrzése és bemutatása óriási kihívást jelentett, Miskolc azonban a problémát „óriási kreativitással és összefogással” oldotta meg.



– Miskolc mindent megtett annak érdekében, hogy élni tudjon a lehetőséggel, és ez sikerült is. Ma, amikor ez a kiállítás megnyílik, egy álom vált valóra, ugyanakkor ezzel együtt a Herman Ottó Múzeum egy fontos mérföldkőhöz érkezett, olyanhoz, mely a vidéki múzeumügy átfogó reformjának sikerét is jelenti mindannyiunk számára – tette hozzá Halász János.



A kultúráért felelős államtitkár kijelentette, a kormány a megyei konszolidáció a kulturális intézményrendszer átfogó átalakításával a közgyűjtemények területén megvalósította az elmúlt húsz évben elmaradt rendszerváltozást. Kijelentette, Miskolc felismerte a lehetőséget abban, hogy a város fenntartásába került a Herman Ottó Múzeum, „tisztában volt azzal, hogy a kultúra összetett, színes és változatos lehetőségrendszer számára és ebben a múzeum kivételes szerepet játszhat”.

Az államtitkár hozzátette, a múzeumok átvétele az önkormányzati szerepvállalás erősödésével is jár, melyhez azonban a kulturális kormányzat állami támogatásokkal és szakmai pályázatok segítségével segítséget biztosít, a Herman Ottó Múzeum például 10 millió forinttal több állami támogatást kap 2014-ben, mint idén.
Mint mondta, a Pannon-tenger múzeumával „huszonegyedik századi turistalátványosság született, amely nemcsak tanít és szórakoztat, de követendő példát is ad, ugyanakkor bővíti a miskolci és a regionális kulturális palettát”. Halász János bejelentette azt is, hogy a múzeumszakmai támogatásból egy lezajlott pályázaton 14 millió forintot nyert a miskolci múzeum, így 2014-ben újabb attrakcióval, interaktív kiállításával rukkolhat elő, mely a magyar honfoglalás korát, kiemelten a térséghez kapcsolódó leletek közreadásával mutatja majd be.



„Múltra támaszkodva építjük a jövőt”

– Miskolc nem feléli múltját, hanem élni tud vele, a múltjára támaszkodva építi a jövőjét – ezt már Kriza Ákos, Miskolc polgármestere mondta, aki kijelentette, Miskolc két pillérre, a kultúra és az ipar fejlesztésére alapozza, s építi a jövőjét.
Miskolc polgármestere köszönetet mondott mindazoknak a szakembereknek, akik az elmúlt években Miskolc kulturális értékeinek megmentéséért, azok fenntartásáért dolgoztak, mint mondta, a kultúrturizmus Miskolc számára kiemelt jelentőségű, hiszen évről évre rendkívül sok vendéget hoz Miskolcra.

Pusztai Tamás, a Herman Ottó Múzeum igazgatója úgy forgalmazott, a Pannon-tenger Múzeum átadása a miskolci múzeumtörténet egy szakaszának lezárását kis jelenti.
– A múzeum második emeleti képtára mellett immár egy új kiállítási térben a Kárpát-medence elmúlt 25 millió évét tudjuk bemutatni. Bízunk benne, hogy ezt a sort további gyűjtemények (néprajzi és régészeti) bemutatása követi és, hogy ebben a sorban ott lesz a papszeri öreg múzeumépületünk is, ahol a saját gyerekeink és a város vendégei számára méltó módon szeretnénk bemutatni a város történetét is – hangsúlyozta Pusztai Tamás. A múzeumigazgató köszönetet mondott minden korábbi és jelenlegi fenntartónak, hogy az elmúlt három év kalandos átalakulása során mindig lehetőség volt legfontosabb feladatként a fák megőrzésére.



Az eseményen jelen volt a város képviseletében – Kriza Ákos polgármesteren túl – Kiss Gábor, Pfliegler Péter és Zsiga Marcell alpolgármester, Csöbör Katalin és Sebestyén László országgyűlési képviselő, a múzeum munkatársai, támogatók, valamint a korábbi fenntartó megyei önkormányzat képviseletében Csiger Lajos alelnök, Kovács János jegyző, valamint Ódor Ferenc, aki 2007-ben a mocsári ciprusok felfedezésekor volt a megyei önkormányzat elnöke. A beszédeket követően a nemzeti színű szalag átvágásával Halász János, Csöbör Katalin, Kriza Ákos és Pusztai Tamás nyitották meg a Herman Ottó Múzeum Földtörténeti és Természetrajzi Tárát.

Mit rejt a Pannon-tenger?

Az új kiállítási térben – melyet Hably Lilla paleobotanikus, Kordos László paleontológus és Szaláll Sándor mineralógus mutatott be – a miocén kort mutatják be, azt a földtörténeti időszakot, amikor a ma Kárpát-medenceként ismert terület nagy része a földtani folyamatok révén elnyerte mai formáját.



Az Őserdei ösvényeken – A bükkábrányi mocsáriciprus-erdő és kora című állandó földtörténeti és természetrajzi kiállítás a Pannon-medence 17 millió éves történetét öleli fel. A 7 millió éves bükkábrányi mocsárciprusok mellett 20 millió éves ősállatok és ősnövények maradványait, az emberi evolúció kezdetét képviselő 10 millió éves rudabányai előember csontjait, a miocén korban keletkezett ásványok csaknem teljes arzenálját is megismerhetik a látogatók. A Pannon-medencei vulkánosság, a földmágnesesség és a leletkonzerválás interaktív bemutatói mellett egy teljesen önálló szárnyban tekinthetők meg a Kárpátok ásványai, amelynek darabjait Magyarország második legnagyobb ásványgyűjteményéből válogatták össze a kiállítás rendezői.



A rendszeres és időszaki programok lebonyolítását 80 fős konferencia-, 40 fős vetítő- és 15 fős szemináriumi terem, valamint külön múzeumpedagógiai foglalkoztató segíti.
A beruházás mintegy 435 millió forintos európai uniós pályázatból készült el.
Bővebb tudósítással hamarosan jelentkezünk!

Tajthy Á.
Fotó: Mocsári L.