MiNap Online

Rendkívüli közgyűlés (Frissítve!)

2013-08-29 17:05

Jócskán az estébe nyúló, rendkívüli ülést tartott csütörtökön Miskolc közgyűlése. Tárgyaltak egyebek mellett kéményseprő-ipari közszolgáltatást ellátó gazdasági társaság alapitásáról, valamint a "Miskolc és agglomerációja digitális közösség" elnevezésű program megvalósításáról is. Kriza Ákos polgármester napirend előtt arról szólt, a miskolciak jelölték ki a városvezetés útját 2010-ben: hogy munkahelyeket teremtsen. Nem egészen három év alatt ismét tízezer alá csökkent a munkanélküliek száma. Egy kivetített grafikon tanúsága szerint, a 2010. decemberi 12 362-höz képest 2013 júniusára 9767-re csökkent a munkanélküliek száma Miskolcon. Részletes beszámolónk az ülés eseményeiről a minap.hu-n!

A napirendek között javaslat került a grémium elé a Miskolc vállalkozásfejlesztési és befektetés-ösztőnzési programjáról, az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodásáról szóló önkormányzati rendeletek módositásáról, valamint a Miskolc Építési Szabályzatáról szóló rendelet módositásának véleményezése során beérkezett vélemények elfogadásáról is.



"Az MVSC Sportpálya önkormányzati tulajdonba vételéről szóló igény bejelentése a Magyar Állam felé" című határozat módositásáról is tárgyalt a képviselő-testület, csakúgy, mint önrész biztosításáról, a Diósgyőr Futball Club Kft. látvány-csapatsport támogatásból megvalósuló, sportfejlesztésre irányuló pályázatához.

Kriza Ákos, Miskolc polgármestere a napirend megszavazása előtt arról szólt, a miskolciak jelölték ki a városvezetés útját 2010-ben: hogy munkahelyeket teremtsen.



„Nem véletlenül ezt az utat jelölték ki, mert az MSZP áldásos tevékenysége miatt több, mint 12 ezerre nőtt a munkanélküliek száma, tehát majd ötven százalékkal megnövelték azt. Ezek után világos volt az út, hogy növelni kell a munkahelyek számát Miskolcon. Nem egészen három év alatt ismét tízezer alá csökkent a munkanélküliek száma a városban. A számok magukért beszélnek - emelte ki a polgármester.

Itt egy grafikont vetítettek ki az ülésterenben (l. fentebb), melyből kiderült, hogy a 2010. decemberi 12 362-höz képest 2013 júniusára 9767-re csökkent a munkanélküliek száma a városban.

Egy másik örömteli dolgot is be szeretnék jelenteni, amely sok ezer miskolcit tölt el büszkeséggel - folytatta Kriza Ákos. - Nagyon sokan várták azt a fejlesztést, amely elkészült a Selyemréti Strandfürdőben. Két hónap alatt több, mint 88 ezren fordultak meg a megújult strandon. Voltak kezdeti nehézségek, de a zéró tolerancia bevezetésével és a közbiztonság szigorításával sikerült elérnünk, hogy a miskolciak számára egy nagyszerű kikapcsolódási lehetőség valósuljon meg - hangsúlyozta Miskolc polgármestere.



- Vannak persze politikai kalandorok, akik nem tudnak örülni a közös sikerünknek. Ezt mutatta a 2002-2010-es periódus és az álhírek terjesztése, amivel tele volt a sajtó az utóbbi napokban, ingyen jegyek osztogatásáról. A Selyemréti Strand megnyitása közös örömünk és közös büszkeségünk, örülök neki, hogy végre van minek közösen örülhetünk. Remélem egyszer az ellenzéknek is sikerül ezeket a sikereket közösnek értékelni – tette hozzá a polgármester.

Tompa Sándor, DK-s képviselő a közgyűlés elején ügyrendi javaslatot tett, mert véleménye szerint SZMSZ-ellenes az összehívása a közgyűlésnek, mivel csütörtökön 17 óra után kapták meg az előterjesztéseket és a meghívót.

Csiszár Miklós jegyző elmondta, a jogi bizottság elnökével egyeztetett. Többféle értelmezés is lehetséges, úgy gondolják, hogy 23.59 órakor kézbesített előterjesztések még szabályosak. Azt kérte, a közgyűlés arról szavazzon, szabályosnak tartja-e az SZMSZ szerint a kikézbesítését az anyagoknak. A közgyűlés 16 igen és 10 nem szavazattal úgy döntött, a közgyűlési ülést szabályosan tartják meg.

A napirendi pontokat ugyancsak 16 igen és 10 nem szavazattal fogadta el a közgyűlés azzal, hogy az 5-dik és 6-dik napirendeket együtt tárgyalja.



Vállalkozásfejlesztési és befektetés-ösztönzési program

Az első napirendi javaslat Miskolc vállalkozásfejlesztési és befektetés-ösztönzési programjáról szóló önkormányzati rendelet, továbbá az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodásáról szóló önkormányzati rendelet módosítására vonatkozott.

A jelenleg hatályos szabályozás számos ponton elavult és hatálytalan rendelkezéseket tartalmaz, így a rendelet felülvizsgálata elkerülhetetlenné vált. A jogszabályváltozások mellett érdemi módosítást is tartalmaz a rendelettervezet. A jelenleg hatályos szabályok szerint a szolgáltatások igénybe vétele, jogosultsági feltételek körében igen szigorú rendelkezések érvényesülnek. Ennek értelmében a foglalkoztatotti állomány növelése és a beruházás megvalósítása/árbevétel növelése együttesen, konjunktív feltételként van rögzítve.

Ezen merev szabályozás alapján számos, Miskolcra települni szándékozó vállalkozás kiszorul a rendelet által nyújtott szolgáltatások köréből, szerepel az előterjesztésben. Az anyag arra tesz javaslatot, hogy a munkahelyteremtés, a meghatározott összegű beruházás megvalósítása, a meghatározott összegű nettó árbevétel-növekedés egymással vagylagos feltételként érvényesüljön, így adva nagyobb lehetőséget a rendelet szabályainak hatályosulására, a minél szélesebb vállalkozói kör elérésére. A módosítás azonban nem jelent továbbra sem „támogatási automatizmust”, tekintve, hogy az egyedi támogatási kérelem alapján a polgármester előterjesztésére a közgyűlés kizárólagos hatásköre a támogatás odaítélése.

Pakusza Zoltán (Jobbik) azt a statisztikát hiányolta, amely megmutatná, mennyi ember hagyta el Miskolcot, ez véleménye szerint 2500 ember. Sérelmezte, hogy későn kapták meg újra az előterjesztéseket, így nem lehet felelős döntéseket hozni. Véleménye szerint nem csak a befektetőkre kellene várni, hanem a helyi vállalkozókat segíteni és erősíteni.

Mokrai Mihály (MSZP) szerint évekig nem volt program, amit a befektetők kezébe adhattak volna, vagy nem voltak befektetők, akikről korábban a polgármester beszélt. Nem érti a sürgősséget, ami miatt most rendkívüli közgyűlést hívtak össze, miközben húsz hónap alatt nem készült el ez az anyag. Az egész előterjesztés csak arról szól, hogy a felelősséget a polgármester elhárítsa magáról, hogy nem sikerült befektetőket idecsábítani.



Kiss János frakcióvezető (Fidesz) elmondta a befektetők már itt vannak a városban, 2600 munkahelyeket hoztak létre, ennyivel csökkent a munkanélküliek száma. A befektető nem csak multinacionális céget jelent, a kkv szektor foglalkoztatja a dolgozók kétharmadát. Abba bele se tudnak gondolni a miskolciak, hogy miként lehetett 35 milliárdos adósságot létrehozni, de azt nagyon is, hogy mit jelent 2600 munkahely.

Tompa Sándor (DK) szerint lassan dolgozik a hivatal, több hónap alatt vették észre, hogy módosult a törvény és ehhez kéne igazítani az önkormányzati rendeletet. De, ha ezen a módosításon múlik, hogy az ígért befektetők munkahelyet teremtsenek, akkor legyen. Kérte, hogy jelentkezzenek azok a cégek, akik ezeket a jelzett 2600 munkahelyet teremtették és azoki a miskolciak, akik a versenyszférában munkát kaptak.

Bazin Géza (MSZP) afelől érdeklődött, hogy mi indokolta a rendkívüli közgyűlést? Számokat sorolt arról, hogy többen dolgoznak Angliában, mint négy évvel ezelőtt.

Kriza Ákos elmondta, egy másik napirend miatt hívták össze a rendkívüli közgyűlést és úgy gondolta itt a lehetőség, hogy több napirendet is meg tudjanak tárgyalni.

Mokrai Mihály azt kérdezte, a befektető cégek megkapták-e a pénzüket, ami járt nekik, mert azt nem fizette ki az önkormányzat rendesen, hanem részletfizetésről tárgyalt velük.

Kriza Ákos szerint nagyon egyszerű válaszolni a feszegetett kérdésekre. 2010-ben nyilvánvalóvá vált, hogy a szocialisták nem csak a saját, hanem a szomszéd kamráját is kiseperte, 2,5 milliárdos kötelezettségvállalást is otthagytak. Minden ígérvényt és kötelezettséget kifizettek, de valóban volt emiatt olyan, hogy csak késve tudtak valamit rendezni és még mindig görgetik maguk előtt a 2,5 milliárdot. Megpróbálták gúzsba kötni az új városvezetés kezét, de így is sikerült előre haladni. Kikerülik az aknákat és folytatják azt az utat, amit elkezdtek.

Kiss János szerint abból látszik a kicsinyesség, hogy folyamatosan azt kérdik, hol vannak a befektetők. Ezzel folyamatosan megsértik azokat a kis vállalkozásokat, akik öt, tíz embert alkalmaznak, és akikre a városvezetés nagyon büszke. A helyi iparűzési adó tíz százalékkal emelkedett, ami bizonyítja, hogy a város befektetői olyan eredményt hoznak létre, amelyet bemutatnak. A hiteles ECO Stadt statisztikák azt mutatják, hogy az unióban összesen 150 ezer magyar dolgozik, ami nem több, mint négy évvel ezelőtt. A város lakossága sem csökkent az emlegetett 2500 fővel, csupán néhány százzal.

Varga Gergő (DK) azt kérdezte, tartalmazza-e a grafikon azt, hogy hányan dolgoznak közmunkában, regisztrált munkanélküliekről van-e szó?

Kriza Ákos válaszában elmondta, regisztrált munkanélküliekről van szó és 900 közmunkás szerepel benne. Ez a foglalkoztatás típus is fontos, segítségével vissza tudják vezetni a munka világába a munkanélkülieket.

Pakusza Zoltán megismételte, hogy 2500 ember hagyta el Miskolcot az elmúlt években, ezt az adatot egy korábbi, a hivatal által összeállított anyagból vette ki, ez pedig csökkenthette a munkanélküliek számát, mert vélhetően olyanok mentek el, akiknek nem volt itt munkája.

Bazin Géza szerint nem multikról, nagybefektetőkről beszélnek, és ezt Kriza Ákos ígérte a kampányában. 

Jakab Péter (Jobbik) elmondta, jöjjenek a befektetők, de ne akkor, amikor valami mutyi felsejlik, mint a trafik-pályázatoknál, vagy az építkezéseknél. Tönkre teszik a helyi cégeket, vállalkozókat, a miskolciaknak pedig már nincs pénzük kivárni, hogy mikor lesz itt munkahely. Szakképzett munkaerő nélkül pedig nehéz lesz befektetőket vonzani, már csak az olcsóságunkkal versenyzünk, vagyis, hogy itt éhbérért is hajlandóak a szalag mellé állni a miskolciak.

Seresné Horváth Zsuzsanna (Fidesz) képviselő arról szólt, tudjuk, hogy a hatvanas években tízezren dolgoztak a gyárban és egy egész avasi lakótelep jött létre a gyár kapcsán. Több városvezetés tűzte a zászlajára a munkahelyteremtést, a jelenlegi városvezetés jó úton halad, de még nem lehetnek elégedettek, ezért is van szükség a napirendi pont elfogadására, hogy minél kedvezőbb helyzetet teremtsenek a befektetők számára.

Molnár Péter frakcióvezető (KDNP) megjegyezte, Miskolcon nagyon terhes az örökség, nehéz helyzetből kell kilábalnia a városnak. A rendszerváltás óta minden kormányzat, önkormányzat célul tűzte ki, hogy a nehézipar összeomlása után munkahelyeket teremtsen, van, amelyik ebben több, van, amelyik kevesebb sikert ért el. Az előző polgári-keresztény városvezetés alatt jött ide a Bosch. De mi történt 2002 és 2010 között? Nagy adósság halmozódott fel és megnőtt a munkanélküliség.

Ebben az időszakban voltak olyan multinacionális cégek, amelyek bár Miskolcon is érdeklődtek, de végül máshol telepedtek le. Minden miskolcinak látnia kell azt, ami a diagramon is van, hogy megvan az eredménye a munkának, de nem lehet abból a rombolásból egy-két év alatt kilábalni, amit a szocialisták végeztek. Az elkezdett úton kell végigmenni, folytatni a munkát. Minden cég fontos, a kis vállalkozások és a nagy cégek is.



Földesi Norbert frakcióvezető (MSZP) szerint lehet játszani a számokkal, de az előterjesztésben van néhány érdekesség. Valamiért fontos lett most ez az anyag, mondják ki, hogy miért! Hibát kell kijavítani, akkor mondják meg ki a felelőse. Vagy várnak befektetőt, akinek szól a kedvezmény, akkor azt nevezzék meg.

Fedor Vilmos (MSZP) képviselő annak a véleményének adott hangot, tudni kellene, hogy milyen mértékű átrendeződést jelent a lakosság fogyása. Mi a koncepció, amely a várost kivezeti ebből a helyzetből? Miért nem hallgatják meg a négy országgyűlési képviselőt, hogy mit végeznek a Parlamentben, mert kormányzati segítség nélkül nem lehet kilábalni ebből a helyzetből.

Kovács László (KDNP) képviselő kijelentette: szégyelli magát a szocialisták viselkedése miatt. Miskolc valóban nagy válságát éli, de ez már a nyolcvanas években elkezdődött. A Fidesz-KDNP úgy véli, az MSZP frakció leszerepelt Miskolcon. Ha őszintén magukba néznek, akkor azt az adatot, hogy a Statisztikai Hivatal adatai szerint 2600-al csökkent a munkanélküliek száma sikerként kellene elkönyvelni, nem pedig negatívumként támadni.

Kiss János szerint a grafikon felfelé menő szárát is nézni kell, és elgondolkodni rajta, hogyan emelkedhetett a 2002-es 8662-ről a 2010-es 12362-re a regisztrált munkanélküliek száma. Azt is hangsúlyozt6a, hogy a módosítással járó kedvezmény nem csak a betelepülő, hanem a miskolci vállalkozásoknak is jár.

Molnár Péter emlékeztetett rá, hogy a magyar kormány konszolidálta az önkormányzati szektort, hogy a súlyos adósságválságból segítsenek kikecmeregni, amelybe a szocialisták taszították. Miskolc adósságából 26 milliárd forintot vállalt át, amely történelmi döntés.

Kriza Ákos szerint a vita messzire kanyarodott a napirendtől, ami arra vonatkozik, hogy együtt tegyenek valamit azért, hogy változzon a helyzet. Egy kis örömet szerettek volna az ülésre hozni, hogy csökkent a munkanélküliek száma. A vita pedig pont nem arról szólt, hogyan lehet együtt, hanem arról, hogy miként lehet szétverni. A Selyemréti Strand közös siker, melyből a szocialisták is kivették a részüket. Komplex fejlesztésekben gondolkodnak, a Selyemrét közelében intermodális csomópont épül, elkerülő út az ipszilon felüljáróval. Elindulhat hamarosan a fejlesztés Tapolcán, komplex fejlesztés alakul Diósgyőrben és Lillafüreden, olyan komplex stadionfejlesztés lesz, amely még nem volt és a környékét és érinti. Jönnek az új villamosok, digitális fejlesztések, forradalom következik, új laborokkal, digitális táblákkal, húszezer laptop kiosztásával. Nem lehet azt mondani, hogy nem fejlesztenek.

Építési Szabályzat

Második előterjesztésként következett a javaslat a Miskolc Megyei Jogú Város Építési Szabályzatáról (MÉSZ) szóló önkormányzati rendelet módosításának véleményezése során beérkezett vélemények elfogadására.

Miskolc Megyei Jogú Város Építési Szabályzatáról szóló önkormányzati rendeletének módosítása szükségessé vált a Repülőtéri út 3083 hrsz. és Fonoda utca 11056/1 hrsz. területén. A módosítást követően a Repülőtéri úton az ingatlan beépíthetősége 40%-ról 60%-ra, a Fonoda utcán a megengedett építménymagasság 7,50 m-ről 2,50 m-re változik.

A MÉSZ módosításához szükséges településrendezési eszköz (véleményezési tervdokumentáció) elkészült.

A településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló Kormány rendelet alapján, a tárgyi településrendezési eszköz módosítására egyszerűsített eljárás kerül lefolytatásra. Az elkészült településrendezési eszköz véleményeztetésre került.

A partnerségi egyeztetést szintén lefolytatták, mely alatt a módosítandó településrendezési eszközre nem érkezett vélemény. A meghatározott államigazgatási szervek véleményét megkérték, a beérkezett véleményekben a módosítással kapcsolatosan kifogás nem merült fel. A Kormányrendelet értelmében a képviselő-testületnek döntenie kell a beérkezett vélemények elfogadásáról, hogy az eljárás a végső szakmai véleményezése folytatható legyen.

Kéményseprő-ipari közszolgáltatást ellátó gazdasági társaság

Következett a javaslat kéményseprő-ipari közszolgáltatást ellátó gazdasági társaság alapítására és hozzá kapcsolódó személyi döntések meghozatalára.

2012. július 3-án hirdették ki a kéményseprő-ipari közszolgáltatásról szóló törvényt, mely néhány bekezdése kivételével 2013. január l­én lépett hatályba. Ezzel egyidejűleg hatályát vesztette az egyes helyi közszolgáltatások kötelező igénybevételéről szóló 1995. évi törvény, mely korábban a kéményseprő-ipari szolgáltatásra vonatkozó szabályokat tartalmazta.

Az önkormányzat ellátási kötelezettsége az egész megyére kiterjedően fennáll. Az önkormányzattal szerződéses jogviszonyban álló szolgáltatók jelezték, hogy a cégek működésében 2013. IV. negyedévében fennakadások állhatnak elő, ezért szükséges a tevékenységet egy önkormányzati alapítású gazdasági társaság létrehozásával ellátni. Az előterjesztés javaslatot tesz egy egyszemélyes, korlátolt felelősségű társaság formájában működő gazdasági társaság alapítására. A társaság tevékenységi köre lefedi a Kstv. által előírt közszolgáltatási kötelezettségeket. A cég szakmai, szervezeti háttere munkaerőpiacról biztosítható.

Földesi Norbert fracióvezető (MSZP) az üzleti tervet és a hatástanulmányt hiányolta az előterjesztésből. Érdeklődött, hogy lesz-e egyeztetés az eddig ezt a feladatot végző céggel, vesznek-e át dolgozót, lesz-e bármilyen átfedés?



Mokrai Mihály (MSZP) képviselő szerint volt egy jól működő cég, amely végezte ezt a munkát, de a rezsicsökkentés és a kormányrendelet által kibővített tevékenységi kör ellehetetlenítette a működését. Ha az önkormányzati cég 55 dolgozóját felveszik, akkor nem látni miből fedezik majd a bérüket. Kérdésként fogalmazta meg, ez a cég miért nem kerül a holdingba, ha el akarta adni a céget a tulajdonos, miért nem vette meg a város.

Kriza Ákos elmondta, ha már nem működik majd a cég, akkor nyilván az ő dolgozóiból válogatnak majd, hiszen ők értenek hozzá. A jogszabály nem teszi lehetővé, hogy a holdingba kerüljön a megalakuló cég, ezért lesz az önkormányzatban a helye.

Molnár Péter frakcióvezető (KDNP) szerint érthetetlen, hogy a szocialistáknak mi a problémája ezzel az előterjesztéssel. A hozzászólásokból úgy tűnik, hogy ismét a rezsicsökkenést kritizálják a szocialisták. Ennek kapcsán azonban csak a lakosság érdekeit figyelik, a díj csökkent a feladat el lesz látva, tehát ez a lakosságnak jó.

Jakab Péter (Jobbik) képviselő arról szólt, hogy míg például Lyukóvölgyben hagytak négyezer embert bejelentkezni, addig az eddigi cég csupán száz kéményt kezelt, mert ezt a kötelezettséget már „lezserül” kezelte az önkormányzat. Reméli, hogy az új önkormányzati cég erre majd oda fog figyelni.

Kiss János frakcióvezető (Fidesz) szerint csak kibújik a szög a zsákból, hogy a szocialisták „torkán nem megy le a rezsicsökkentés”. Hiába vizionálták azt, hogy tönkre mennek a cégek, kivonulnak Magyarországról, nem nő majd a GDP, ezekről szó sincs. Jó hír, hogy a rezsicsökkentés folytatódik, ez rossz hír az MSZP-nek. Teljesen logikus, hogy nincs még üzleti terv, hiszen most kell kiválasztani azt a menedzsert, aki ezt kidolgozza majd.

Bartha György (MSZP) képviselő afelől érdeklődött, miből vásárolják meg majd az eszközöket, miből fizetik a béreket, hol lesz a telephelye a cégnek?

Molnár Péter hangsúlyozta, szakmai kérdésekkel foglalkoznak, ez az előterjesztés is bizonyítja, hogy felelősen gondolkodnak.

Varga Gergő (DK) képviselő szerint tönkre tettek egy vállalkozást, ezért kell most létrehozni egy másikat.

Nánási Kocsis Norbert (Fidesz) képviselő szerint már többedszerre fordul elő, hogy aggodalmakat fogalmaznak meg a szocialisták, de csak savanyú számukra a szőlő, hiszen kétmillióan írták alá a rezsicsökkentéssel kapcsolatos kérdőíveket. Fáj a szocialistáknak, hogy jobban fognak élni az emberek, mindig is a lakosság ellen léptek fel, tette hozzá.

Pakusza Zoltán (Jobbik) képviselő szerint nincs vita arról, hogy a törvényi előírásokat be kell tartani és létre kell hozni egy ilyen céget. Viszont nem derül ki, hogy ez valóban egy jól működő cég lesz ez, nincs mögötte hatástanulmány és szakmai vélemény.

Kiss János szerint nem úgy működik a törvényi előírás, hogy, ha sikerül egy jó hatástanulmányt csinálni, akkor létrehoznak egy céget. Létre kell hozni, mert a feladatot el kell látni kötelezően. Ettől függetlenül persze van egy felelősség arra nézve, hogy végiggondolt legyen ez az üzleti tevékenység. Ehhez az előterjesztéshez viszont még nem kellett hatástanulmányt, üzleti tervet készíteni, ezt később a kiválasztott menedzser készíti el.

Digitális közösség
Negyedik előterjesztésként került a képviselők elé a javaslat a "Miskolc és agglomerációja digitális közösség" elnevezésű program megvalósításához szükséges döntések meghozatalára. A Kormány a "Miskolc és agglomerációja digitális közösség" című programmal kapcsolatos egyes kérdésekről és az ehhez szükséges rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalékból történő előirányzat-átcsoportosításról szóló határozatában a digitális írástudásnak  a XXI.  században betöltött jelentőségére, annak munkahely- és közösségteremtő jellegére, továbbá arra tekintettel, hogy a hátrányos helyzetű régiókban ez a fejlődés egyik meghatározó előfeltétele és annak kiemelt ösztönzése szükséges, egyetért a "Miskolc és agglomerációja digitális közösség" című programnak az állam, az Európai Uniós források és az érintett piaci szervezetek társfinanszírozásában történő megvalósításával. Ennek érdekében a Kormány felhívta a nemzeti fejlesztési minisztert, hogy a Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Intézet közreműködésével gondoskodjon a program megvalósításáról. Az infokommunikációért felelős államtitkár a Kormány határozat végrehajtása érdekében akként rendelkezett, hogy a program megvalósítása során a helyi önkormányzat által elvégezhető feladatokat Miskolc Város Önkormányzata átvett közfeladatként lássa el. A program keretében Miskolc városában előreláthatólag 20.000 db laptop meghatározott célszemélyek és szervezetek számára, pályáztatás alapján történő használatba adására kerül majd sor. A közgyűlés elé került anyag arra tesz javaslatot, hogy a program megvalósítása kapcsán ellátandó feladatokat, így a Programiroda létrehozását és működtetését, a pályáztatás lebonyolítását és a laptopok nyertesek számára történő átadását a Miskolc Holding Zrt. végezze el. Kriza Ákos elmondta, emiatt az előterjesztés miatt hívták össze a rendkívüli közgyűlést, el kell dönteni, hogy azt a közfeladatot ellátja-e Miskolc, hogy úgy osszák szét ezeket a laptopokat, hogy azok jól hasznosuljanak Miskolcon. Molnár Péter frakcióvezető (KDNP) megköszönte a városvezetésnek és a kormánynak is a lehetőséget. Hangsúlyozta, informatikai, digitális forradalom van, ezek a húzóágazatok, aki kimarad, az lemarad. Fontos a motiváltság a pályázat során, amit nagyon lényegesnek nevezett, számtalan lehetőséget nyújthat mindenki számára. Tompa Sándor (DK) képviselő kérdéseket fogalmazott meg annak kapcsán, hogy hogyan és miként, milyen szempontok mellett fogják a pályázatokat elbírálni, a holdingra pedig nem bízná ezt a feladatot.



Jakab Péter (Jobbik) épviselő szerint azt nem lehet megtudni az előterjesztésből, hogy kiknek akarják odaadni a laptopokat, így ezt nem tudja felelősségteljesen támogatni. Reméli, hogy nem fognak faji diszkriminációt alkalmazni, ugyanis eredetileg arról volt szó, hogy ötven felettiek, munkanélküliek és cigány származásúak. Nehéz Károly (Fidesz) képviselő szerint nem halat, hanem hálót kell adni az embereknek, szükséges az ilyen eszközök minél szélesebb körű pályáztatása.

Mokrai Mihály (MSZP) képviselő úgy vélte, nem közfeladat a laptopok szétosztása. Mivel nem ismernek semmilyen részletet, így ez lesz a laptopmutyi? Jó lenne tudni a részleteket, a szétosztási elveket, kérdés miért most döntenek erről, szavazatokat akarnak vele vásárolni? – sorolta kérdéseit. Kovács László (KDNP) képviselő szerint nem várható el, hogy egy cigány ember se kapjon a laptopokból, aki megérdemli, az kapni fog belőle.

Seresné Horváth Zsuzsanna (Fidesz) képviselő kiemelte, nagy lehetőségről van szó, amilyenre az MSZP ország és város vezetése alatt nem volt példa. A szocialisták számára csak savanyú szőlő. A miskolciak tudni fogják értelmezni a kiírást, ez egy páratlan lehetőség számukra, reméli, minél többen részesülnek belőle.

Molnár Péter elmondta, rettenetes, hogy semminek nem tud örülni az ellenzék, nem tudnak közösen dolgozni és örülni az elért eredményeknek. Számtalan kapcsolódó dolog is van, melyeknek nagyon jó eredménye lehet Miskolcon, ezért feltétlenül támogatják a kereszténydemokraták.

Kiss János frakcióvezető (Fidesz) kifejtette, az ugyan többször előfordult már, hogy város kapott a kormányától négymilliárd forintot, de az nem nagyon, hogy ezt közvetlenül a lakosság élvezhesse, kézbe fogható eredménye legyen számukra. Ezek vadonatúj gépek, amelyek segítségével nem csak böngészhetnek, de tanulhatnak, végzettséget keresnek, vagy munkához juthatnak. Nem szavazatot akarnak vele vásárolni, arra nem is alkalmas, hanem segíteni húszezer miskolci családon.

Soós Attila (Fidesz) képviselő szerint már január óta ismert, hogy ez a lehetőség érkezik Miskolcra, mégsem érdeklődött eddig róla az ellenzék, hogy hol tart vajon. Ha nem mondanak erre igent, akkor nem mondanak igent, hogy ezen keresztül tartsák egymással a kapcsolatot családtagok, idős emberek, hogy tanulhassanak rajta. Megint nem azt nézik, hogy mi a jó a miskolciaknak.

Sportfejlesztés

Az utolsó két, sport-témájú előterjesztést közösen tárgyalta a képviselőtestület. Ötödik előterjesztés volt a javaslat a Diósgyőr Futball Club Kft. látvány-csapatsport támogatásból megvalósuló, sportfejlesztésre irányuló pályázatához önrész biztosítására. A sportról szóló 2004. évi I. törvény és a látvány-csapatsport támogatását biztosító támogatási igazolás kiállításáról, felhasználásáról a támogatás elszámolásának és ellenőrzésének, valamint visszafizetésének szabályairól szóló kormányrendelet lehetőséget biztosít a jogszabályban meghatározott szervezetek számára, hogy pályázatot nyújtsanak be az országos sportági szakszövetség felé sportfejlesztési programjuk jóváhagyása céljából.

A Diósgyőr Futball Club Korlátolt Felelősségű Társaság a fenti jogszabályok alapján sportfejlesztési programját jóváhagyás céljából a Magyar Labdarúgó Szövetséghez, mint a kérelem elbírálásra jogosult szervhez 2012-ben benyújtotta.

A Diósgyőr FC Kft. sportfejlesztési programjának szakmai tartalmát az MLSZ a 2012/2013- as támogatási időszak tekintetében személyi jellegű ráfordítás, és előfinanszírozással illetve utófinanszírozással megvalósítandó tárgyi eszköz beruházás jogcímen hagyta jóvá.

Tekintettel arra, hogy az egyes sportfejlesztési jogcímekhez kapcsolódóan a vonatkozó jogszabályok a támogatás intenzitásától függően meghatározott önrész rendelkezésre állását írják elő, az MLSZ által a "Centerpálya felújítása" megnevezésű projektelem vonatkozásában jóváhagyott 110.824.369 Ft összegű támogatás alapján a Diósgyőr FC Kft. 30 %-nak megfelelő, azaz 33.247.31O Ft önrész biztosítására köteles.

Annak érdekében, hogy a diósgyőri stadion TAO-s pályázattal összefüggő teljes körű rekonstrukciója 2014. nyaráig megvalósulhasson, szükséges a Centerpálya felújítása megnevezésű projektelem azonnali megkezdése. Ennek keretében a pálya áthelyezése a feltétele annak, hogy a rekonstrukcióhoz szükséges többi munkafolyamat is elkezdődhessen.

Tekintettel arra, hogy a Diósgyőr FC Kft. résztulajdonosa a Miskolc Holding Zrt., valamint arra, hogy a Centerpálya felújítása megnevezésű projektelem a Miskolc Megyei JogúVáros követetten 100 %-os tulajdonában lévő Miberszolg Kft. (3530 Miskolc, Hunyadi u. 21.) tulajdonát képző ingatlanon valósul meg, javaslom, hogy Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata az ehhez szükséges önrész 49 %-át a Kft. rendelkezésére bocsássa.



MVSC Sportpálya

Végül "Az MVSC Sportpálya önkormányzati tulajdonba vételéről szóló igény bejelentése a Magyar Állam felé" című határozat módosítására vonatkozó javaslat került a közgyűlés elé. Ennek lényege, hogy a képviselők még a 2012. decemberi közgyűlésen döntött arról, hogy kezdeményezik az MVSC Sportpálya, valamint a Miskolc Csorba-tó Vizi telep ingyenes önkormányzati tulajdonba vételét. Közben kiderült, hogy az MVSC pályát az állam saját beruházásban fejleszti, és az önkormányzat bérelheti majd, így az anyag arra tett javaslatot, hogy vonják vissza itt az igénybejelentést.

Kriza Ákos elmondta, többször egyeztettek ennek kapcsán és végül felmerült egy olyan megoldás, amelyben az állam fejleszti az MVSC telepet, hét sportág kapna itt helyet, itt edzene a magyar válogatott, de külföldiek is. Komplex fejlesztésről van szó több lépésben, amely egy 250 milliós csomaggal indul el.

Földesi Norbert szerint mindenképpen örömteli hírek ezek. Felmerül a kérdés, hogy amikor a DVTK beadta a TAO pályázatot, akkor nyilatkozni kellett az önrészről, kérdés milyen felhatalmazással tette ezt meg a cég vezetése. A beadott pályázatban hogyan nyilatkoztak az önrész biztosításáról, tette fel a kérdést. Közben arról szólnak a hírek, hogy a TAO keretből sok pénz hiányzik, és nem tudni mi lesz a rekortán sorsa. Az anyag előterjesztője behozhatott volna valamilyen okiratot arra nézve, hogy mire is pályáznak is be.

Kriza Ákos elmondta, ha ezek a kérdések feszítik a frakcióvezetőt már feltehette volna korábban a cég vezetőinek, osztályvezetőknek, a városvezetésnek.

Pakusza Zoltán szerint az MVSC Sportközpont ilyen kihasználása az elmúlt évek legjobb ötlete. A város is jól járhat a beruházásokkal, kérdés, hogy hol fog lecsapódni a haszna, vajon miskolci vállalkozások fogják-e a munkákat végezni, hogy itt generáljon bevételt, munkahelyeket.

Fedor Vilmos örömét fejezte ki, hogy végre az MVSC komplexum megújul. Hihetetlen lehetőség, de addig is, amíg nem történik meg gondoljon mindenki a régi nagy sportolókra. Ha abban partnerek a város vezetői, hogy újra nagy portolók legyenek, akkor itt a lehetőség, hogy összefogjanak és tegyenek ezért.

Kovács László kijelentette: annyi boldogtalan embert, mint az MSZP frakcióban van még nem látott. Rengeteg jó hír hangzott el ezen a közgyűlésen és egyiknek sem tudnak örülni. Örüljenek együtt annak, hogy tovább fejlesztik a stadiont.

Bartha György afelől érdeklődött, hogy helyes-e az összeg az előterjesztésben, mert korábban nagyobbról volt szó. Szintén érdeklődött a rekortán sorsáról.

Kriza Ákos elmondta, sok mindent olvasott már ő is az utóbbi időben, de azok a pontos adatok, amelyek az előterjesztésben vannak. Mihamarabb el kell indulni a fejlesztésnek, hogy még a tél beállta előtt elkészülhessen. Önkormányzati forrásból valósítják meg a téli edzéslehetőséget az atlétáknak a Factoryban, így a télre biztosított lesz az edzéslehetőség és az MVSC telepen történő fejlesztés után ott folytathatják az edzést és a versenyzést.

Zsiga Marcell alpolgármester elmondta, ciklusokon átívelő sportfejlesztésekről van szó, így volt az korábban is és most is. Az MVSC nagyon leromlott állapotban van, a lehetőségekhez képest igyekeznek fejlesztésekbe fogni, de az állami segítség nélkül ez nagyon nehéz lenne. A megvalósuló létesítmények átadására pedig az ellenzéket is meg fogják hívni, mert közös sikerük lesz ez is.

A közgyűlés végén a végszavazásnál minden előterjesztés zöld utat kapott.

H. I.
Fotó: Mocsári L.