MiNap Online

„Miskolc zenetörténeti tényezővé válik”

2013-06-15 13:13

Már a Bartók Plusz Operafesztivál első napján ősbemutatót láthat az operakedvelő közönség, hiszen szombaton este, a Miskolci Nemzeti Színház Nagyszínházában mutatják be Orbán György Bűvölet című operáját a Kolozsvári Magyar Opera társulatának közreműködésével, a karmesteri pálcát pedig Selmeczi György tartja majd kézben.

Selmeczi György zeneszerző, karmester, zongoraművész, operarendező számára természetesen nem ismeretlen Orbán György munkásság, sőt az író Requiem című operáját is vezényelte már pályája során.

Orbán György a Bűvölettel kapcsolatban, a fesztivál honlapján azt írja, szürrealisztikusan romló birodalomban vagyunk, a kései Róma szenátorának házában.
– A szenátor két vendégével cseveg, gyönyörű felesége és rabszolgája némán hordják fel az ételeket, italokat. A dekadencia már önjáró. A szenátus betiltja a zenét. Ez a Kuplerosnénak jó üzletet jelent: Afrikából hozat zenészeket, amiből felvirágzik az üzlete. Tilosnak tilos, de áriában halljuk, hogyan kell az ilyesmit működtetni. A másik vendég, a Viziorgonás nagyobb ívű. Gátlástalan újgazdag, aki hazafias alapon ad el olyan víziorgonákat, amelyek maguktól játsszák a rémes Birodalmi Himnuszt – részletezi a történetet a szerző.



Az ősbemutatók sorát nyitó Bűvölet mellett Vajda János két egy felvonásos operáját is láthatja a fesztivál idején a közönség. Selmeczi György karmester szerint két, illetve három jelentős alkotásról van szó, amelyek arról tesznek tanúbizonyságot, hogy az a kép, amelyet a közgondolkodás a kortárs művészettel kapcsolatban kialakított, nem felel meg a valóságnak.

– Mély meggyőződésem, hogy ezúttal a miskolci operafesztivál valami igazán jelentőset tesz le az asztalra. Látványosan mutatja fel ugyanis azt, hogy a magyar alkotóművészet, operaírás éppen ereje teljében van. Akkor is, ha ezt nem vesszük észre minden héten – mondta a karmester, akit 2006-ban Pro Urbe kitűntetéssel díjazott Miskolc városának vezetése, de emellett Selmeczi György 2010 óta a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjének birtokosa, s a legjobb kortárs zenei előadásért járó Artisjus-díjat is bezsebelte már 1987-ben, ’90-ben és 2007-ben is.

Mint elmondta, valamikor a múltszázad ’80-as éveiben zajlott le egy lényeges fordulat. Amikor az avantgárd, a modernitás szószólói szembesültek azzal, hogy pozícióik odavesztek nem csupán a közönség, hanem az előadóművészek körében is.

– Akkor kezdődött a folyamat, ami napjainkra érett be. A szerzők látványosan keresik a kapcsolatot a zenetörténeti, operatörténeti örökséggel. Egyre inkább megfelelnek azoknak az elvárásoknak, amit az operába járó közönség támaszt. Izgalmas időszak ez – hangsúlyozta, majd hozzátette, a szakma leszámolt azzal az illúzióval, hogy az éneklő ember az önmegvalósítás kiszolgálója kell, hogy legyen.

Selmeczi György véleménye szerint újra megtalálták a dallamot, a harmóniát, az éneklő ember szépségét, s a miskolci operafesztivál erős gesztust tesz azzal, hogy odaáll a kortárs opera mellé.

– A fesztivál elnyeri majd méltó jutalmát ezért. Miskolc zenetörténeti tényezővé válik azáltal, hogy fórumszerűen ad otthont a kortárs operának, s bebizonyítja, hogy a legszélesebb közönség képes lehet jól érezni magát, s a kortárs művészet régi-új megközelítésével gazdagabban, élményekkel távozhat a nézőtérről – tette hozzá.



Elmondása szerint radikalizmus szükséges ahhoz, hogy az ember valóban beismerje, tévúton járt. A 20. század nagy klasszikus modernitását követően a korszak továbbéltetői, véleménye szerint abban tévedtek, hogy nem vették észre: a szépség esztétikáját nem lehet a „csúnyaság” esztétikájával felülírni.

– A csúnya is beletartozik, de mi mégis arra szerződtünk, hogy a szépség esztétikáját közvetítsük. Az első nagy változás, hogy visszaadtuk az operában a zene és éneklés primátusát. A modernitás hallatlan élvezettel merült el az összművészeti műfaj gondolatában, amelyben egyenlőségjelent tett a műfajok között, de itt súlyozott jelenlétről van szó, differenciáltság kell. Fontos másodsorban, hogy a kor szerzője egyre inkább hajlamos arra, hogy egyfajta zenetörténeti térbe helyezkedjen. Tudomásul kell venni, hogy egy folyamat részei vagyon. Vannak elődeink, s lesznek utódaink. A harmadik jelentős dolog pedig, hogy minden nagy műfajnak megvan az étosza. Az erkölcs, az esztétika valahol összefügg, megnyugtató egységbe kerül. Ezt az egyensúlyt, egységet kell megtalálnunk – zárta Selmeczi György zeneszerző, karmester, zongoraművész, operarendező, aki szombaton este Orbán György Bűvölet című operáját vezényli.

Kiss J.
Fotó: Mocsári L.