MiNap Online

Hogyan lehet az országot termelőközponttá tenni, valamint biztosítani a szakember utánpótlást – többek között ezekről a témákról is szó volt azon az előadássorozaton, amit a Magyar Közgazdasági Társaság Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Szervezete rendezett az egyik miskolci szállodában.

A rendezvényen Pelczné Gáll Ildikó, a Fidesz európai parlamenti képviselője a felsőoktatás modernizálásáról beszélt. Előadásában szólt arról az ajánlásról, amit az Európai Unió fogalmazott meg a tagországok oktatási rendszerei kapcsán. E szerint a felsőoktatás továbbra is állami hatáskör marad. Az ajánlás szerint továbbra is szükség van a tandíj- és az ösztöndíjrendszerre. Ezután is érdemes lesz diplomát szerezni – hangsúlyozta az EP-képviselő. Pelczné Gáll Ildikó hozzátette, több uniós tagállamban, köztük Magyarországon is probléma, hogy sok fiatal nem tud, vagy nem akar elhelyezkedni a diplomájával ezért pályaelhagyó lesz. Ez azért is probléma, mert a hallgató képzése többnyire az államnak jelent költséget. A diplomás munkanélküliség csökkentése és a gazdaságosabb oktatás érdekében ezért változás várható.

– Azt mondja az EU, hogy azoknak a diplomáknak a finanszírozásából, ahol kimeneti oldalon a piac ezt nem igényli, az államnak vissza kell vonulni, mert ez önköltséges alapon tervezhető csak a jövőben – mondta a politikus.

Vagyis, ha valamilyen szakon túlképzés van, akkor azt várhatóan fizetőssé teszik, azaz tandíjat kell majd fizetni. A képviselő beszélt arról az elvárásról is, amely szerint 2020-ig az EU tagállamaiban egységesen 40 százalékra kell növelni a 30 és 40 év közötti korosztály tagjai között a diplomások arányát. Ennek az az egyik oka, hogy a fiatalok munkanélküliségét vizsgáló szakemberek szerint, hosszú távon még mindig többen tudnak elhelyezkedni azok (legyen szó szakmabeli vagy azon kívüli állásról), akik elvégeztek valamilyen egyetemet vagy főiskolát.

A miskolci felsőoktatást többek között Gácsi Zoltán, a Miskolci Egyetem Műszaki Anyagtudományi Karának dékánja képviselte, aki előadásában emlékeztette a közönséget azokra a közelmúltban véget ért, két uniós támogatású, több milliárdos projektre, melyeknek köszönhetően az intézmény infrastruktúrája és oktatási anyaga is megújult. A dékán kiemelte beszédében, hogy az egyetemet a legmodernebb eszközökkel szerelték fel, több új laboratórium és kiválóági központ jött létre, megvalósult a gyakorlatban is a tudástranszfer, mindennek köszönhetően pedig újabb, a jövőbe mutató fejlesztések indulhatnak majd.

– Elsődleges cél az intézmény jövőjét illetően, hogy nemzetközileg elismert, versenyképes kutatóegyetem legyen – tette hozzá. Hazánkban ma öt intézmény nyerte el eddig a kutatóegyetemi címet, három fővárosi és két vidéki.

Az eddigitől is szorosabb együttműködésre van szükség a piac, az ipar és a felsőoktatás között, a leendő munkaadók ugyanis konkrét igényekkel rendelkeznek a szakember-utánpótlás terén. Gácsi Zoltán hozzátette, ahhoz, hogy ezek a felek eredményesen segítsék egymás munkáját, fontos lépés lehet az ún. spin-off cégek létrehozása, ami azt jelenti, hogy az egyetem például kft.-t alapíthat gazdasági szereplőkkel, és részesedést vállalhat a vállalkozásban, a felsőoktatási törvény ugyanis most már lehetőséget ad erre.

Demográfiai válságba került a felsőoktatás – ezt már Bihall Tamás mondta a miskolci előadássorozaton. A Magyar Közgazdasági Társaság megyei elnöke hozzátette, hogy egyre kevesebb gyerek születik. Azzal, hogy 100.000 alá csökkent az általános iskolai oktatásba belépők száma éves szinten, csaknem annyian jelentkeznek az egyetemekre és főiskolákra, mint amennyien belépnek az oktatási rendszerbe.  – Továbbra is kevés viszont a szakmunkás fiatal – tette hozzá, ezért növelni kell arányukat és a gazdasági szereplők beleszólását az oktatásszervezésbe. A rendszerváltás óta, napjainkra a szakmunkásképzésben résztvevő fiatalok aránya 50 százalékról 20 százalékra csökkent. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamra célja az, hogy ezt az arány 30 százalékra növeljék.

– A hazai gazdaság és oktatás versenyképességét helyre kell állítani, az elmúlt évek liberális szemlélete ugyanis nagy károkat okozott – emlékeztetett Bihall Tamás, aki szerint nem javít a helyzeten az innovációs járulék megszűntetése sem. A hazai cégek gazdasági hatékonysága ugyanakkor továbbra is elmarad az EU-s átlagtól mind az árbevételt, mind a hozzáadott értéket vagy a kutatásra fordított forrásokat illetően is (ez főleg a kis- és középvállalatokra igaz). Hangsúlyosabb gyakorlati oktatás kell, valamint növelni kell az egyetemek szerepvállalását a vállalti továbbképzésben és a felsőoktatásban.

Vannak azért jó példák is Bihall Tamás szerint az ipar és az oktatás együttműködése terén. Miskolcot illetően kiemelte, hogy a Bosch, a Wanhua és a FUX is kihelyezett tanszéket működtet az egyetemen. 

Bihall Tamás üdvözölte a kormány eddigi oktatásreformját, az intézkedések közül a felsőoktatási kerekasztal létrehozását emelte ki, aminek segítségével a felek között valódi párbeszéd alakult ki a felsőoktatás jövőjéről.

– Az összeülés abban áll, hogy egyeztetjük a véleményeket. Egyetemek, a gazdaság, a kormány és a hallgatók, ez a négy oldal ami beleszólhat a döntésbe, és ki kell alakuljon egy konszenzus. Ez nehéz, mert adott esetben ez nagyon fekete-fehér döntésekbe fog torkollni.

A tervek szerint az év második felében kiderülhet, hogy az egyetemi és főiskolai karok és szakok, milyen létszámokkal és finanszírozással működhetnek majd tovább.