MiNap Online

Miskolcon járt Svédország magyarországi nagykövete

2013-05-08 16:14

Karin Olofsdotter Miskolci Egyetemen tett szerdai látogatása során részt vett egy nem mindennapi könyv bemutatóján, majd megismerkedett a bölcsészettudományi kar társadalmi felzárkózást szolgáló oktatási és kutatási profiljával is.

Mint Illésné Kovács Mária, a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Kara (ME-BTK) dékánja köszöntőjében elmondta, elsősorban könyvbemutatóra érkezett Karin Olofsdotter, Svédország magyarországi nagykövete, hiszen Magyarországon unikálisnak számít a skandináv ország középkori történelmének kutatása, és az eredmények közzététele. A dékán ugyanakkor hozzátette, újabb apropót ad a látogatásnak, hogy Svédország a társadalmi integráció terén Európa éllovasai közé tartozik, a Miskolci Egyetemen pedig több projektet is indítottak a felzárkóztatás elősegítésére.

– Úgy gondoljuk, oktatási és kutatási központ lévén elsődleges feladatunk az, hogy a meglévő szellemi bázisunkat a társadalmi problémák megoldására fordítsuk – emelte ki Illésné Kovács Mária, hozzátéve, kitűnő alkalmat teremt a látogatás arra, hogy a nagykövet számára is bemutassák eddigi eredményeiket.

Karin Olofsdotter, Svédország magyarországi nagykövete elmondta, fantasztikus helynek tartja Magyarországot, ahol két éve él családjával. Hozzátette, Svédországhoz hasonlóan mi is büszkék lehetünk hosszú múltra visszatekintő történelmünkre, melyben a svéd-magyar kapcsolatnak is több évtizedes hagyományai vannak. A könyvről elmondta, nagy megtiszteltetés számukra, hogy egy külföldi kutató foglalkozik a történelmükkel.
– A Svéd Királyság, a magyarhoz hasonlóan, jóval nagyobb ország volt a középkorban. Mi is szívesen tekintünk vissza a nagy és dicső múltra – mondta.



A köszöntőt követően Nagy Gábor egyetemi docens (fent) „A középkori „Svéd Királyság története” című könyvét Tringli István (lent) mutatta be. Az MTA Bölcsészettudományi Központja Történettudományi Intézetének főmunkatársa kiemelte, hosszú évtizedeken keresztül a magyar kutató egy szovjet szerző művére hagyatkozhatott csupán, vagy a német, francia szakirodalomra. A könyv igazi különlegességét, sőt eredetiségét abban látta, hogy a svéd nyelvű szakkönyvek mellett középkori svéd forrásokat is gyakran használt a szerző.

Nagy Gábor, a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Kar Történettudományi Intézetének docense, a könyv szerzője rövid ismertetője előtt svéd nyelven köszöntötte Karin Olofsdottert. A monográfiára aztán rátérve elárulta, személyes élményei sora köti őt Svédországhoz, ugyanakkor kiemelte, a skandináv ország „a demokrácia egyik mintaképe a világban, és van mit tanulnunk tőle”. Hangsúlyozta, a középkor végére jelentős különbségek alakultak ki a két ország között, holott addig számtalan párhuzamosságot felfedezhetünk történelmükben.



– Ha a középkori svéd történelemmel foglalkozunk, vagy azzal ismerkedünk, akkor egy mai demokrácia gyermekkorával ismerkedünk – emelte ki a könyv szerzője. Hozzátette, a középkori Svéd Királyság történelmével foglalkozó könyvek közül ez az első, amely magyar nyelven íródott. Egyrészt a modern svéd szakirodalom alapján készült, másrészt középkori svéd történeti források is az alapjául szolgáltak. Tehát a történettudomány igényeit ilyen módon kielégítő műről van szó, melynek már készül a folytatása, a kora újkori Svéd Királyság története.

A könyvbemutatót követően a BTK társadalmi felzárkózást szolgáló oktatási és kutatási profilját ismertették az előadók, köztük Szabó-Tóth Kinga, a szociológiai intézet igazgatója, Ádám Anetta egyetemi adjunktus és Illésné Kovács Mária dékán. Szó esett többek között a Szociológiai Intézet társadalmi felzárkózást szolgáló oktatási és kutatási profiljáról, a hálózatépítés igényéről a társadalmi hátrányok leküzdésében, illetve a Kulturális és Vizuális Antropológiai Intézet roma kutatásairól.

Kujan I.
fotó: Mocsári L.