MiNap Online

Mi lenne, ha… – vita uniós tagságunkról

2013-03-25 16:33

Vitaindító beszélgetésre hívták a fiatalokat „Mi lenne, ha nem lenne Európai Unió?” címmel hétfőn, a Miskolci Egyetemre „Az én Európám” című országos kommunikációs kampány szervezői.

Az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete, Magyarország Külügyminisztériuma és az Európai Parlament Tájékoztatási Irodája – a 2004-es EU-csatlakozás óta először – országos tájékoztató kampányt indított Magyarország európai uniós tagságáról „Az én Európám” címmel. A kampány kiemelt üzenete, hogy magyarnak és európainak lenni nem kizárja, hanem éppen ellenkezőleg: kiegészíti, erősíti egymást. Ugyanakkor a program „előadói” fel kívánják hívni a figyelmet az EU-tagság előnyeire, amelyeket sokan már természetesnek tekintenek, vagy nem is ismernek.



A fiatalok közvetlen megszólítása érdekében Mi lenne, ha nem lenne Európai Unió? címmel középiskolai és egyetemi rendezvények, vitaindító beszélgetések teremtenek lehetőséget az aktív párbeszédre az Európai Unióval kapcsolatos tapasztalatokról, lehetőségekről, az európai és nemzeti identitás kapcsolatáról. A programsorozat utolsó állomásaként hétfőn a Miskolci Egyetem hallgatóinak nyílt lehetőségük a kormányzat és az EU képviselőivel beszélgetni, akár vitába bocsátkozni az uniós tagság gazdasági, társadalmi, oktatási, kulturális hatásairól.

Patkó Gyula, a Miskolci Egyetem rektora nagyszerű dolognak nevezte, hogy az egyetem jó hagyományainak megfelelően, első kézből és hazánkat felső szinteken képviselő szakemberektől kapnak tájékoztatást a hallgatók a világban zajló folyamatokról. Meg is telt a nagy egyetemi előadó, nagy volt az érdeklődés a vita iránt, melyet Bakos Piroska újságíró, egykori EU-elnökségi szóvivő vezetett le.



Az egyetemi panelbeszélgetés résztvevője volt Andor László is. Az Európai Bizottság foglalkoztatásért, szociális ügyekért és társadalmi összetartozásért felelős biztosa annak a véleményének adott hangot, hogy Magyarország állampolgárai, és különösen a fiatalok már eddig is nagyon sokat nyertek az ország uniós tagságával. „Jól érzékelhetően” nagyon sok külföldi beruházó jött ide – tette hozzá –, ami „lendületet adott hazánk fejlődésének”. A tagsággal véleménye szerint egy kiegyensúlyozott, egységes piac része lett Magyarország, és ez sok lehetőséget nyújt a vállalkozásoknak, de a munkavállalóknak is.

– Ennek a gazdasági rendszernek a továbbfejlesztése egy nagyon fontos feladat, csakúgy, mint az, hogy több lehetőséget, több forrást juttasson a magyar vállalkozásoknak, magyar polgároknak – emelte ki.

Hozzátette, a válsággal terhelt időszakban „valóban érdemes azon gondolkodni, hogy mi lenne, ha nem lenne Európai Unió.” – Látjuk a komoly feszültségeket az eurózónán belül, Nagy-Britannia pedig fontolgatja, hogy akár népszavazást is tartson a tagságról. Érdemes tehát elgondolkodni a kérdésen, úgy gondolom magam is, hogy van okunk aggódni a stabilitás miatt. Ugyanakkor pontosan ezen kérdések miatt is látni kell, milyen előnyökkel jár a tagság egy-egy, már csatlakozott, vagy éppen csatlakozás előtt álló ország számára.
– Az összetartozás, és a kölcsönösen előnyös feltételek miatt mindenképpen fontos a térségünk számára a tagság – emelte ki.

Pelczné Gáll Ildikó, európai parlamenti képviselő arról szólt, mit veszítene Magyarország, ha nem lenne az Európai Unió tagja. Mint sorolta, megszűnne számunkra az emberek, a tőke, a szolgáltatások szabad áramlása, elveszítenénk a forrásainkat, hiszen – mint fogalmazott – „bruttó haszonélvezői” vagyunk az uniós csatlakozásnak.



– Mindezeken felül piacot, a nyitás lehetőségét veszítenénk el, ugyanakkor vámok szabadulnának ránk, így romolna a versenyképességünk. Én azt mondom, hogy az Európai Unió Magyarország számára jelenleg egy hasznos klub, aminek az előnyeit érvényesíteni kell, ki kell harcolni, majd élvezni kell a végén az előnyeit – fogalmazott.

Prőhle Gergely, a Külügyminisztérium európai uniós kétoldalú kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára elmondta, régi vágyunk valósult meg azzal, hogy csatlakoztunk, egy olyan európai értékrendhez, melynek részei vagyunk ezer éve. „Ez egy sikertörténet”, fogalmazott a helyettes államtitkár.

– Az, hogy egy ilyen intézményi kapcsolódás során vannak viták, hogy az elmúlt 20-23 év fejleményei nem minden szempontból nyerték el mindenki tetszését, nem különleges dolog, a legjobb családokban is vannak viták. Attól még a család az család, a közösség ugyanúgy összetartozik – fogalmazott.

Kujan I.
Fotó: F. Kaderják Cs.