MiNap Online

A Diósgyőri vár – akkor és most…

2011-10-29 11:05

A diósgyőri kővárat az Ákos nemzetséghez tartozó Ernye bán építtette a tatárjárás után, kb. 1262–1270 között. A bükki sziklanyúlványon ezt megelőzően Árpád-kori, gyűrű formájú földvár állt. (Maradványai a nyugati szárny környékén kerültek elő.)

1325-től a várat a környező településekkel – így Miskolccal is – Szécsy Miklós horvát bán birtokolta. Tőle került csere útján Nagy Lajos királyhoz. Az 1365-ben készült birtokhatár-leírást Miskolc mezővárosi létének dokumentumaként ünnepelte (1965-ben).Nagy Lajos (1342–1382) itt állította ki Kassa szabad királyi városságának címeres oklevelét (1369), de 1381-ben itt kötötték meg Velencével a békeszerződést is. A vár királynéi jegyajándékként ismert Európa kultúrtörténetében. 1429–1439 között Zsigmond király felesége, Cillei Borbála használta (egyes források szerint ezt a „funkcióját” már 1340-től betöltötte.) A vár régi ábrázolásai közül egyik az 1569. évi török támadást örökíti meg. Mint kuruc menedékhelyet, 1678-ban a császári katonaság lerombolta, ekkortól nem volt hadászati jelentősége. Köveit még miskolci építkezésekhez is felhasználták. A XX. században három jelentős feltárás folyt falai között. Mai betontégla-kiegészítéseit, hídját, kiállítóhelyeit 1963–1973 között készítették. A jelenleg folyó ásatások sok új adattal gyarapították eddigi ismereteinket. (A vár melletti hideg fürdőt az egykori királyi birtokosok is használták.)
(Gyurkó Péter képeslapja, Dobrossy István szövege, Mocsári László fotója)