MiNap Online

Közgyűlés: Világsátor, „fészekrakók”, új rendészeti szerv

2013-02-14 08:31

Délelőtt kilenc órakor kezdődött, és este 9 óra előtt pár perccel ért véget Miskolc város közgyűlésének februári, rendes ülése. A sürgősségi indítványokkal együtt csaknem 30 téma került napirendre, ezek közül többet összevontan tárgyaltak. Döntöttek egyebek mellett az új, városi rendészeti szerv felállításáról, Miskolc fenntartható fejlődési stratégiájáról, a Világsátor projekt visszavonásáról. Napirenden szerepelt a Fészekrakó-probléma is, mellyel kapcsolatban úgy tűnik, sikerült megtalálni a megoldás, kibontakozás lehetőségét.

20.56 A szavazás lezárult, a képviselők megszavazták az előterjesztéseket. A közgyűlés véget ért, a következő rendes ülését a tervezet szerint március 7-én tartja Miskolc önkormányzata.

19.45–20.35 Közérdekű kérdések, javaslatok

Bazin Géza (MSZP) köszönetet mondott azért, hogy helyreállították Perecesen, az Erenyő utcában a csatornát.
– Így a tavaszi hóolvadásra ez már a funkcióját be fogja tölteni – mondta. Hozzátette, két perecesi zúzalékos utca ma már használhatatlan, ennek megoldását kérte. Elmondta azt is, a 6-os busz hétvégi menetrendjének némi módosítását kérik a lakók – egy járat 6 perces módosítására van szükség.

A perecesi gondozóházzal kapcsolatban arról szólt, bár sajtótájékoztatón jelezte, hogy úgy tudja, kiköltöztetik onnan a lakókat, Kiss Gábor alpolgármester akkor azt mondta, hogy ez csak a kedélyek felkorbácsolása.
– Az épület kulcsra van zárva, akkor valótlan volt az, amit állítottam? – kérdezte Bazin Géza.

Pakusza Zoltán (Jobbik) elmondta, a 6-os busz perecesi buszfordulója be van szakadva, a járművek alig tudnak megfordulni. Kriza Ákos polgármestertől azt kérdezte, hogy miért nem leng még a székely zászló a városházán, szerinte szükséges kiállni a nemzeti összefogás jegyében az erdélyi magyarok mellett.
Azt is kérte, hogy Kriza Ákos hozzá nyilvánosságra, miről tárgyal a kanadai miniszterrel, nagykövetasszonnyal.

– Székely zászló azért nem leng, mert nem tettük még ki – egyetértek, hogy szolidaritást kell vállalni a határon túli magyarsággal, de pontosítsunk, nem az erdélyi magyarokkal, a székelységgel. Erről még nem tárgyaltunk, elképzelhető, hogy ez lesz majd az összefogás jele – fogalmazott.

A polgármester elmondta, a kanadai vezetők eljöttek ide és közölték, hogy szerintük a kanadai bevándorlási törvények túl liberálisak, illetve, hogy a magyar menedékkérők többségének anyakönyvi kivonatában Miskolc szerepel születési helyként, és azt is, hogy megállapították, Miskolcon és környékén nem üldözik a cigányokat.

Takács Gábor (Fidesz), Martin-kertvárossal és Szirmával kapcsolatban szólt. A kerékpárút fejlesztésével kapcsolatban örömét fejezte ki, remélve, hogy mihamarabb megvalósulhat.
Jelezte, hogy mivel a térségben csapadékvíz-elvezetés gyakorlatilag nincs, a közutak szinte teljesen tönkrementek. Segítséget kért abban, hogy mielőbb végezzék el a kátyúzást, és jelezte, hogy a Közútkezelővel is egyeztetéseket folytat erről.
Jelezte, hogy Martin-kertvárosban aláírásgyűjtés indult egy játszótérért. Elmondta, a játszótér a református idősotthonból olyan helyre fog költözni, ahol nyugodtan használhatják majd a gyerekek.

Kriza Ákos jelezte, a városüzemeltetésre ez évtől nagyobb források állnak rendelkezésre.

Kovács László (KDNP) arról szólt, a körzetéből sok lakó jelzett közlekedési problémákat. Így, hogy az 5-ös és 15-ös buszok végállomásán a hóeltakarítást két nap alatt sikerült megoldani – így Seresné Horváth Zsuzsannával lakossági fórumot hirdetnek Diósgyőr, Lillafüred, Hámor és Ómassa közlekedési problémáiról.

Zsiga Marcell alpolgármester jelezte, a városvezetés igyekszik majd részt venni a fórumon.

Katona Ferenc (Fidesz) a Búza téri aluljáróval kapcsolatban szólt. Mint mondta, korábban kérte, hogy vizsgálják meg, ki lehet-e rámpát alakítani a kerekes székkel közlekedők számára. Azóta kiderült, hogy az túl meredek lenne, így legalább egy, az idősek életét megkönnyítő korlát létesítését javasolja.

Földesi Norbert (MSZP), az avasi parkolási gondokról beszélt. Mint mondta, bár történtek parkoló fejlesztések a városrészben, de azok kevésnek bizonyultak, áldatlan állapotok uralkodnak és a lakókat folyamatosan büntetik, mivel tiltott helyen állnak.
– Középszer 32-vel szemben régi ÉMÁSZ-trafóház évek óta nem üzemel, és sok hajléktalan számára búvóhely. Ennek helyére lehetne parkolót építeni, melyet, amennyiben van rá mód, akár saját képviselői alapomból is finanszíroznék – mondta.

Pfliegler Péter alpolgármester elmondta, a parkolási problémák nem újkeletűek, tud róla, a közvilágítási problémák azonban számára is újak. Az alpolgármester arra kérdte Földesi Norbertet, hogy egyeztessenek, járják be a területet, az ÉMÁSZ szakembereivel együtt.

Seresné Horváth Zsuzsanna (Fidesz), a Kiliáni toronyház gázproblémáiról szólt (a témával kapcsolatban többször is írtunk). Mint mondta, ez a gond egy olyan problémára hívta fel a figyelmet, ami máshol is megtörténhet, ezért felhívta a lakók és közös képviselők figyelmét, hogy ilyen jellegű problémákra tartalékoljanak. Ezt követően megköszönte, a polgármester segítségét, hogy felajánlotta a szálláshelyeket kollégiumokban a bajba került embereknek. Ezen túl az városi utak rossz állapotára hívta fel a figyelmet, kérte, hogy a tavalyinál gyorsabban gördülékenyebben menjen a kátyúzás.

Tompa Sándor (DK) azt kérdezte, hogy milyen forrásból, milyen döntés alapján vásárolta meg a Miskolc Holding az Energie AG-t, illetve milyen forrásból fogja kialakítani, a Hulladék Törvény által előírt városi tulajdonú szemétszállító céget, és milyen forrásból kívánja üzemeltetni azt.

Kriza Ákos közölte, írásban tájékoztatja Tompa Sándort.

Gazdusné Pankucsi Katalin, egy olyan buszjárat indítását kérte, mely Diósgyőrtől egészen a Boschig közlekedne.

Kriza Ákos kérte, az MVK Zrt. vezérigazgatóját, hogy a következő közgyűlésen számoljanak be az új menetrend alakulásáról.

Fodor Zoltán (MSZP), köszönetet mondott Kiss Gábornak azzal kapcsolatban, hogy meglépték az összevonásokat a szociális intézményhálóval kapcsolatban, mint mondta, azt tapasztalta, hogy a korábbi Iránytű Szociális Szolgálat munkatársai és az ellátottak is elégedettebbek amiatt, hogy egy helyre költözött a szolgálat. Fodor Zoltán azt is kérdezte az alpolgármestertől, hogy mi lesz a Hajós utca 1- szám alatti ingatlan sorsa.

Kiss Gábor alpolgármester köszönte a jelzést, a központosítás fontos dolog volt, a megüresedett helyek hasznosítása fontos dolog, jelenleg több civil szervezettel tárgyalnak, akik avasi közösségi feladatot látnának el, és tehermentesítenék az önkormányzatot, de a helyi közösség szolgálják.

Kovács Józsené (Fidesz) a 34-es, 38-asd buszok sűrítését kérte, mivel a Dóczy József utcára költözött január elején a gyámügy. A lakók köszönetét fejezte ki a kanadai kormány plakátjainak eltávolításáért.

Nánási-Kocsis Norbert (Fidesz) jelezte, hogy az Álmos utcai problémás lakások továbbra sem ürültek ki, és a lakosság türelme fogy, továbbra is azt kérik, hogy lakoltassák ki a problémás lakókat. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a kátyúzás megkezdését követően a Szentpéteri kapura és a Búza térre különös figyelmet fordítsanak, mert nagyon rosszak az ottani utak.
 
Kriza Ákos arra kérte, hogy a képviselő kérdéseit vizsgálják ki, a kátyúzással kapcsolatban pedig jelezni fogja a felmerült igényeket a Városgazdának.

Szabó Sándor (KDNP), képviselő kérte, figyelmesebben takarítsák a belvárost, mert az elmúlt időben azt tapasztalata, hogy annak több pontja nagyon szemetes. Kérte azt is, hogy, a kátyúzás beindulása után a Kossuth utcát is megkülönböztetett figyelemmel kezeljék.

Takács Gábor (Fidesz) képviselő a szelektív hulladékgyűjtők környékének takarítását kérte, mert sokan ott helyezik el szemetüket, illetve azt kérte, hogy március 15-én lobogózzák fel a városrészt megfelelően, hogy az ott élők méltóan ünnepelhessenek.

Mokrai Mihály (MSZP) képviselő, arról szólt, hogy a helyi védettségű Greutter-kertről szól. Mint mondta a kampányban a Fidesz azt mondta, hogy fel kívánják a kertet parcellázni.
– A kertet most felparcellázták három ház épült fel itt, és már semmi nem biztosítja azt, hogy ez a kert megmarad az utókornak – mondta, majd azt kérdezte Kriza Ákos, hogy tudott-e erről.

Kriza Ákos elmondta, nem a polgármester adja ki a telkekre az építési engedélyeket. Az illetékes osztályvezetőtől tájékoztatást kért, Mokrai Mihálynak pedig jövő hétre választ ígért az ügyben.

Gonda Géza (Fidesz) azt kérte, hogy a Pannergy vezetéke miatt feltúrt Tallér utca zöld területeit állítsák helyre, illetve a munkagépek által megrongált burkolatot is. A képviselő azt is kérte, hogy Hejőcsabára figyeljenek oda a kátyúzáskor, mert az elmúlt években, az utak nagyon rossz állapotban vannak, a lakosság jogosan elégedetlen.

Simon Gábor (MSZP) azt szerette volna tudni, hogy mikor kezdődhet el az építése a már korábban a közösségi tervezéssel kezdett, s azóta megtervezett főtér építése.

Kriza Ákos polgármester elmondta, ahhoz, hogy főtér legyen, tervek kellenek, ez már rendelkezésre áll, jelenleg forrásra várnak.
– Amint ez rendelkezésre áll, a közbeszerzést kiírhatjuk, erre azonban a jelenlegi ciklusban nem látok reményt, mivel a nagyvárosok IVS-eire rendelkezésre álló forrást a kisebb települések infrastrukturális problémáinak kezelésére fordítja a kormány – mondta Kriza Ákos.




19.05–19.45 A "fészekrakókról"

Ezt követően a Fészekrakó-probléma megoldásához kapcsolódó követelések megvásárlásához és érvényesítéséhez szükséges hozzájárulás megadását tárgyalta a grémium.

Sömjéni Éva kabinetvezető emlékeztetett, a Fészekrakó-hitel segített hozzá sok-sok családot ahhoz, hogy beköltözzenek az Avasra, ahol nem tudtak, de nem is akartak beilleszkedni a közösségbe. Létük nagy károkat okozott az avasi lakóközösségnek, megkeseríti az ottaniak életét, az ingatlanárakat levitte, ma már szinte garázsáron lehet ott lakást venni.

Ezek a családok ráadásul hatalmas tartozásokat halmoztak fel, mivel rendszeres jövedelemmel nem rendelkeznek, a közüzemi számlákat nem tudják fizetni. Az érintett társasházak eladósodtak, csődbe mentek vagy csődbe mennek. Ezekben a házakban tisztességesen dolgozó, számláikat fizető emberek is élnek, az ő életük is megnehezült.
Ennek megoldására Miskolc különböző lépéseket tesz. Ez az előterjesztés egy hatalmas lépés a helyzet megoldása érdekében, ezért kérte, támogassák azt.

Pakusza Zoltán (Jobbik) örömét fejezte ki, hogy, mint fogalmazott, nyomásuk hatására elkezdtek foglalkozni ezzel a problémával.
– Természetesen támogatni fogjuk az előterjesztést, de elő kell, hogy hozzam a felelősség kérdését, hiszen ez a program pénzbe kerül. Ezeket a lakásokat fenn kell tartani, sokat fel kell újítani, hiszen jelenleg nem is lakhatók. Ezt a városnak ki kell fizetni. Tehát: ki a felelős? – kérdezte. Majd felvetette: mi lesz azokkal az emberekkel, akiket kitesznek a lakásokból, hiszen mivel ezek az emberek „nem szeretik betartani a törvényeket”, problémákat okozhatnak más városrészekben.

Kiss János (Fidesz) frakcióvezető kijelentette, a 2010-es kampányban megígérték, hogy a „fészekrakós” problémát rendbe fogják tenni, a „fészekrakók” el fogják hagyni az Avast.
– Amikor megígértük ezt, tudtuk, hogy jogállamban élünk, így a jog által diktált szabályokat be kell tartani, illetve, hogy a város anyagi forrásai nem teszik lehetővé azt, hogy nagyon gyorsan nagyokat lépjünk. Ennek ellenére elkezdtünk olyan akciókat, amelyek sok pénzt nem igényeltek, inkább gondolatokat, munkát, kitartást és rendszerességet. Rendszeres közbiztonsági ellenőrzéseket folytattunk, különösen odafigyelve az avasi városrészre – mondta Kiss János.

Elindítottuk a folyamatot, hogy ez a probléma egyszer és mindenkorra eltűnjön Miskolcról, és ez nem is volt eredménytelen, rendőrségi és ügyészségi kommentárok alapján 200-250 fészekrakó család költözött így az Avasra, ebből 50 család elhagyta a városrészt. Ez nem kis szám, folytatta a frakcióvezető.

– Most érkezett a történet következő szakaszába, fordulatszámot válthat a megoldás, hozzájuthatunk a követelések birtokához, így Miskolc városának a „fészekrakókkal” vívott harcát be lehet majd fejezni. Sokkal gyorsabban juthatunk majd előre a probléma megoldásában – mondta Kiss János.

Varga Gergő (MSZP) képviselő elmondta, azzal, hogy a követeléscsomagot megszerezték, az ingatlanok nem lesznek meg, így kérdés, hogy mikor lesznek a város kezében a lakások, és mikor lesznek rendes bérlői.

Seresné Horváth Zsuzsanna (Fidesz) képviselő, az előző városvezetés legemblematikusabb tettének a város eladósítása mellett a Fészekrakó-problémát nevezte. Mint mondta, nemcsak az Avason, de körzetében (Diósgyőrben) is sok embernek keserítették meg az életét.
– Az emberek egyszerűen nem értik, hogyan fordulhatott elő az, hogy jövedelem nélküli családok jutottak lakáshoz Miskolcon? Az előző városvezetés hogyan tehette meg azt, hogy ezt engedte, és nem hallgatta meg azokat, akik az előző vezetéstől ezt megkérdezték? – mondta Seresné.

Fodor Zoltán (MSZP) emlékeztetett, tavaly év végén hosszan beszéltek erről a témáról. Korrektnek és tisztességesnek nevezte az előző és a mostani előterjesztést is a témában.
– Ebben, és abban az előterjesztésben is megfogalmazódott, hogy a szocialista vezetésnek nem volt ebben felelőssége. Deviáns, bűnöző elemek költöztek be, akik megkeserítik a város normális lakóinak életét. Mint mondta, a 178 érintett lakás jelzálogjogát megvásárolják, így a MIK kezelésében, hosszú távon ezek a lakások bevételt is teremtenek majd – mondta Fodor Zoltán, hozzátéve, hogy az ő javaslata is hasonló volt, igaz, a forrásnak mást jelölt meg.

Kiemelte, nincs szükség arra, hogy egymásra mutogassanak, a bírósági eljárás zajlik (annak idején ő maga is megtette feljelentését), és a végén ki fog derülni, hogy ki a felelős, de politikai adok-kapokba most nem kell belemenni.

Kovács László (KDNP) képviselő arról szólt, hogy a Fészekrakó-kérdés a miskolciak városban maradását is befolyásolhatja hosszú távon, így kellő komolysággal kell azt kezelni. Köszönetet mondott azon érintett miskolciaknak, akik méltósággal tűrték éveken át a város több pontján a „fészekrakók” garázdálkodását.
– Ezt a stigmát nem veheti le magáról az a városvezetés, melynek időszakában ez a botrányos tett megvalósulhatott Miskolcon. Itt maradt egy olyan problémahalmaz, amelyet, ha nem tudunk kezelni, élhetetlenné válik az Avas, és Diósgyőr egy része – mondta Kovács László. A képviselő köszönetet mondott azért, hogy immár belátható időn belül elhurcolkodhatnak ezek a problémás városlakók.

Mokrai Mihály (MSZP) képviselő a Fészekrakó-programot pozitív dolognak nevezte, hiszen sok fiatal szerezhetett ezáltal lakást.
– Sajnos, ezzel bűnözői körök visszaéltek, és hiába mondják képviselőtársaim, hogy nekünk politikai felelősségünk van, ez nem igaz, hiszen már bíróság előtt állnak azok, akik okozták ezt a problémát – mondta Mokrai Mihály. Szerinte eredménytelen és értelmetlen volt a sok összehangolt ellenőrzés. Ez a mostani javaslat az egyetlen helyes irány, de a szocialisták korábban is ezt javasolták.

Kiss János (Fidesz) frakcióvezető elmondta, örülnek annak, hogy Fodor Zoltán személyesen tett feljelentést annak idején, de 2008-ban már késő volt, 2005-ben indultak a problémák.
– A szocialista kormány is észrevette, hogy probléma van, ezért adtak egy fegyvert az önkormányzat kezébe, ez az önkormányzati vagyonértékelés volt. Senki nem a szocialisták büntetőjogi felelősségéről beszél, hanem a politikai felelősségéről. Meg sem hallották az előző kormány szavát! – mondta Kiss János.

Zsiga Marcell alpolgármester vitatta Mokrai Mihály szavait, szerinte szükségesek és hatásosak voltak az ellenőrzések, sok esetben maguk a lakók kérték, hogy ellenőrizzék a környéküket a Fészekrakó-probléma miatt. Hozzátette, az előző városvezetés politikai felelőssége nem elvitatható amiatt, hogy nem cselekedtek, pedig az eszköz a kezükben volt.

Földesi Norbert (MSZP) képviselő reményét fejezte ki, hogy a Fészekrakó-botrány okozóját méltó módon felelősségre vonják, egyben kérdéseket tett fel azzal kapcsolatban, hogy mikor fog ez valós, a lakók számára is érezhető változást hozni.

Fodor Zoltán (MSZP) elmondta, bár az előző kormány valóban meghozta ezt a döntést, és önkormányzati vagyonértékelést kért, a miskolci önkormányzatot azonban nem kereste fel, hogy itt van a probléma és ők valóban csak 2008-ban vették észre, hogy Miskolcon baj van.

Nánási-Kocsis Norbert (Fidesz) képviselő elmondta, az önkormányzat támogatást adott olyan embereknek, akikből a miskolci „fészekrakók” lettek, olyan embereknek, akikről tudni lehetett, nem fogják tudni fizetni a közös költséget és a törlesztő részletet.
– Más városban időben léptek, Miskolcon nem, pedig egy akkori fideszes képviselő jelezte a gondot. Tehát igenis van felelősségük – mondta.

Kriza Ákos polgármester válaszában elmondta, bár a szocialisták kérdéseire, hogy mikor érezhető majd a lakók számára a pozitív hatás, most még nem tud pontos választ adni, de a probléma megoldása érdekében folyamatosan haladnak előre. Mint mondta, tudja, hogy a miskolciakat nem az elvégzett lépések, hanem a végeredmény érdekli.
– Mostanra már látjuk a végét, nem tudjuk, mikorra érünk oda, de látjuk a végét – mondta Kriza Ákos.



18.30–19.05: Visszalépés a Világsátortól

A Világsátor megvalósításáról szóló határozat visszavonására tett javaslat kapcsán Kiss Gábor alpolgármester elmondta: a decemberi közgyűlésen arról döntöttek, hogy a TÁMOP keretein belül egy kutatási-oktatási-kulturális-módszertani központ miskolci létrehozásának lehetőségét a város megvizsgálja, és megkezdik, illetve lefolytatják a tárgyalásokat a felelős államtitkársággal.

– Mi történt azóta? Alapvetés volt az, hogy felelős gazdálkodás mellett csak olyan projekt indítható, mely nem nyúlik túl a város lehetőségein. Így a központnak garantáltan központi forrásból kellett volna működni. Emellett megvizsgálták, hogy milyen helyszínen milyen létesítmény jöhet létre. El kell mondani, hogy egy ilyen beruházás az adott határidőn belül nem feltétlen vihető végig.

– A finanszírozással kapcsolatos problémákon nem lehetett túllépni, ezek voltak a legsúlyosabbak, de voltak más gondok is, melyek mellett nem lehet elmenni. A városban a Világsátor iránt nagy érdeklődés alakult ki, nem véletlenül. Szélsőséges hangulatkeltés alapján olyan információkat kaptak a miskolciak, melyek egyszerűen nem voltak igazak. Nem igaz, hogy itt bárkit elszállásoltak volna, hogy ide a Kanadából hazatelepülőket szállásolták volna el! Veszélyes játék hamis információkat eljuttatni a miskolciakhoz, ezzel a kártyával játszani! Én azt gondolom, hogy tiszta, egyértelmű helyzetképet kell kapnia mindenkinek, legfőképpen azoknak, akik ebben a döntésben részt vehetnek – mondta Kiss Gábor.

– Választ kell adni arra, hogy tudást, munkát vagy segélyt akar adni az ország, a város. Kriza Ákos polgármester is megfogalmazta: az egyetlen út a tanulás, a tudás, a munka, és nem a segélyezés. Nem gondolom, hogy Miskolcon lenne olyan jó szándékú ember, aki ezzel nem ért egyet – hangsúlyozta Kiss Gábor. Hozzátette: ugyanakkor egy felelős polgármesternek meg kell hallania és meg kell válaszolnia a városakók kérdéseit, a politikai kérdéseket, és választ kell adni a technikai gondokra is. Miskolc polgármestere a miskolciak hangját meghallva hozta meg döntését. De meg kell adni a lehetőséget, hogy ez a projekt máshol megvalósulhasson, nekünk pedig másképp kell megoldanunk ezt a létező problémát – fogalmazott az alpolgármester.

Pakusza Zoltán (Jobbik) képviselő hozzászólásában arról beszélt, hogy a szerinte az emberekben azért támadtak kételyek, mert sürgősségivel hozták be decemberben a napirendet, és senki nem tudta azt, hogy miről is szól ez a projekt. Hozzátette, ők ezt a projektet nem támogatták, de demokratikus módon meg kívánták hallgatni a városlakók véleményét.
Mint mondta, a kulturális központ létrehozása azért sem szükséges, mert minden létezik már, ami a központ szerepe lett volna, így fölös párhuzamosság keletkeztek volna. Hozzátette, szerinte az oktatás kérdését sem oldotta volna meg, márpedig a gond ott kezdődik, hogy sok diák be sem jár az iskolába az érintett csoportból. Hozzátette, szerinte a megoldás a bentlakásos iskola lenne.

Seresné Horváth Zsuzsanna (Fidesz) képviselő sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a központ nem valósul meg. Kijelentette, a városvezetés csak elvi döntést hozott, hogy megvizsgálja a létesítés lehetőségét, és a sok bizonytalanság miatt döntöttek végül ellene. Viszont kiemelte, mivel a miskolciak nem támogatták a projektet, ezért ők örülnek ennek, hiszen a városvezetés azt vállalta annak idején, hogy csak olyan projekteket támogatnak, amelyekkel a városlakók is egyetértenek. A Jobbik „Világsátor-ellenes kampányában is megmutatkozó cigánygyűlöletét”, negatív kampányát azonban elutasította, s mint mondta, úgy hallotta, távol volt az aláírások száma a szükséges 30 ezertől.

Katona Ferenc (Fidesz) képviselő úgy fogalmazott, a fentiek miatt Kriza Ákos polgármester felelős döntést hozott, a Jobbik magatartását ő is elítélte.

Pakusza Zoltán (Jobbik) képviselő kritizálta az előtte felszólaló képviselők mondatait, szerinte ugyanis ők nem riogattak egy plakáttal sem.

Kiss János (Fidesz) frakcióvezető úgy fogalmazott, nagy higgadtságra van szükség, amikor erről a témáról beszélnek. Mint mondta, a Jobbik elveszítette, nem pedig megnyerte az akcióját.
– A Jobbik alig várta, hogy leállíthassák az aláírásgyűjtést, mert nagyon messze jártak a szükséges 30 ezer aláírástól. A másik, amikor egy város olyan anyagi, közbiztonsági helyzetben van, ahogy átvettük ezt a város, és olyan szociális feszültségek vannak, amelyeket mindenki ismer, akkor minden lehetőséget meg kell ragadni, amely segíthet a megoldásban. Egy város, amely ekkora adósságállománnyal küzd, nem engedheti meg magának azt a luxust, hogy egy közel 2 milliárdos projektre legyintsen. Decemberben arról foglaltunk állást, hogy megvizsgáljuk, ez a projekt alkalmas-e arra, hogy segítsen a gondjainkon. Ez azonban nem olyan egyszerű kérdés, hiszen a város azt várja, hogy rendbe tegyük a megöröklött társadalmi feszültséget, de azt is várja a város lakossága, hogy azok szempontjait is vegyük figyelembe, akik környezetük romlása miatt már tűrőképességük határán vannak. Csak akkor hozhatunk jó döntést, ha hajszálpontos és 100 százalékosan jó megoldást találunk – a komplett helyzetet vizsgálva. A helyzet elemzését követően azt kell mondanunk, hogy támogatjuk a polgármester döntését, hogy ne legyen Világsátor, mert ez elemzéseink szerint nem lenne 100 százalékosan jó döntés.

Kriza Ákos polgármester a vita lezárása után elmondta, a városvezetésnek egy lehetősége volt, az hogy mérlegeljen.
– Milyen városvezetés az, amely egy ilyen volumenű beruházásnál, amely 100-200 munkahelyet teremt, és a felzárkóztatás folyamatában jelentős lépés lett volna, nem mérlegel? Mérlegeltünk. Ennek végén javasoltam azt, hogy ne építsük meg a Világsátrat. Ha nem mérlegelünk, akkor eljuthattunk volna oda, mint a korábban megszavazott Science Múzeummal, hogy azt sem tudjuk még, honnan fogjuk előteremteni a működési költségét.

A hangulatkeltéssel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy ha a Jobbik tényleg olyan sok aláírást gyűjtött össze, mint mondta, akkor elhozhatta volna az aláírásokat, mutatva, hogy mennyi ember támogatta őket.
Kriza Ákos elmondta, nem győzött Miskolc, senki nem győzött, hiszen a felzárkóztatás problematikájától, amit meg kell oldani, nem szabadultunk meg.
 
18.15–18.30: Lillafüredi fejlesztések

Ezt követően a Lillafüred további fejlesztési lehetőségeiről szóló sürgősségi napirendet tárgyalták. Lengyel Katalin, a Miskolci Városfejlesztési Kft. ügyvezetője elmondta, Lillafüreden több turisztikai fejlesztés kezdődött és kezdődik el.
– Lillafüred egy országosan ismert turisztikai egység. Folyamatban van a függőkert megújítása és három további fejlesztés is hamarosan elkezdődik (a libegő, a DVTK szabadidőpark és a bobpálya megépítése). A DTVK parkhoz kapcsolódva további fejlesztési elképzelésekkel is megkeresték is a várost – mondta Lengyel Katalin.

Elhangzott, az elképzelések között szerepel a lillafüredi kisvasút meglévő vonalának rekonstrukciója, amelynek révén újra a laktanyáig vagy az erdészet házáig járnának a szerelvények.
Újraindítanák az 1990-es évek végén megszűnt sípályát is. Az egykor a honvéd SE kezelésében volt nagylesiklót a vállalkozók újra megépítenék, és egy tanulópályát is kialakítanának mellette.

A tervezett libegő végpontja Fehérkő-lápánál lenne – a vállalkozók a város elvi hozzájárulását kérik ehhez.
A tervek között szerepel a Szinva medrének tisztítása, ha szükséges, kővel burkolása, illetve a parkolási gondok megoldása is.

Tompa Sándor (DK) elmondta, örülnek az előterjesztésnek, még akkor is, ha az utolsó pillanatban ismerkedhettek meg vele. Ugyanakkor sok kérdés felmerül a tervezett fejlesztésekkel kapcsolatban, elképzelhető, hogy komoly akadályokat kell leküzdeniük a vállalkozóknak. Legkisebb problémának a parkolási lehetőségek fejlesztését látja, ami valós és komoly probléma. A Szinva medrének rendbetétele szükséges, de azt is biztosítani kellene, hogy folyamatosan legyen benne víz, és a vízesés is folyamatosan működjön. A befektető semmilyen forrást nem kér, de azt fontosnak tartaná, hogy nyilvánítsák ki: minden segítséget megad a város ahhoz, hogy jogi, hivatali útvesztők miatt ne maradjanak el fejlesztések.

Kovács László (KDNP) örömmel és reménnyel üdvözölte az előterjesztést, mert hosszú évtizedek után Lillafürednek végre olyan fejlesztések kezdődhetnek, melyek már hosszú évek óta nem voltak – ráadásul ezek kormányzati támogatással valósulhatnak meg. A képviselő szerint bár sokan fanyalognak amiatt, hogy magánbefektető és nem az önkormányzat valósítja meg ezeket, de szerinte a lényeg az, hogy Lillafüred visszanyeri régi fényét. Az elmúlt 30-40 évben nem voltak itt komoly turisztikai fejlesztések, mégis rengetegen járnak ide. Fontosnak nevezte azt is, hogy olyan befektetők jelentek meg Lillafüreden, akik nem pénzt kérnek, hanem itt akarnak fejleszteni, fontos nekik a régió.

18.10–18.15: Az Avasért a Papszeren

A Miskolciak az Avasért Alapítvánnyal közszolgáltatási szerződés megkötéséről is tárgyaltak a képviselők. A Miskolc, Papszer u. 2. szám alatti ingatlan egy részét 2012. június 30-áig a Miskolc-Avasi Református Egyházközség használta. Az önkormányzattal kötött együttműködési megállapodás lejártakor a felek nem kívánták meghosszabbítani a szerződést, így az ingatlan az egyház által korábban használt része jelenleg kihasználatlan. Az ingatlan másik részét a közterület-felügyelet használja jelenleg is. Az előterjesztésben arra tesz javaslatot, hogy az önkormányzat az ingatlant közcélú adományként bocsássa a Miskolciak az Avasért Alapítvány rendelkezésére, egyben kössön közszolgáltatási szerződést egyes önkormányzati közfeladatok ellátására.

17.12–18.10: Villamosprojekt, intézményfenntartó

Ezt követően került a közgyűlés elé a városi villamosvasút fejlesztése nagyprojekt előrehaladásáról szóló, a 2012. szeptember–2013. február időszakra vonatkozó beszámoló, illetve a javaslat a nagyprojekthez kapcsolódó ez évi tőkeemelésre.

Tompa Sándor (DK) képviselő ennél a témánál is kifogásolta, hogy összevonva tárgyalnak fontos napirendeket, és hiányolta a teljes körű tájékoztatást a város legnagyobb projektjének előrehaladásáról, gazdálkodásáról. Több kiviteli, technikai kérdést említett a projekt megvalósítása kapcsán amelyek terén véleménye szerint már előrébb kellene tartani. A képviselő arra is kíváncsi volt, milyen forrásól valósítják meg a tőkeemelést.
Seresné Horváth Zsuzsa (Fidesz) képviselő felszólalásában elmondta: a Zöld Nyíl munkálatai jól haladnak, azonban menet közben is derültek, derülnek ki hiányosságok, nem mindenhol voltak megfelelően kidolgozva a tervek. A megállókat illetően is sok kritika érkezik a miskolciaktól, ezek közül több beázik.
Kriza Ákos polgármester arról szólt, ezt a projektet megörökölték, kész tervekkel, ez volt az első nagy beruházás, amit 2010-ben el kellett kezdeniük rendbe tenni. Megdöbbentő volt, amikor kiderült, hogy Tompa Sándor, aki a projekt irányító bizottság tagja, nem tudta, mi van a projektben.
Szőnyi Péter projektigazgató zárszavában egyebek mellett jelezte: befejeződtek a városban a kivitelezési, pályaépítési munkák, s elkezdődött az új villamosok tesztelése. Július elején egy előreláthatóan Miskolcra érkezik, s megkezdődik a városi teszt is.

Sürgősségi előterjesztésként került napirendre a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ miskolci elhelyezése azért, hogy működésének tárgyi feltételeit mielőbb megteremtsék. A törvényi rendelkezés szerint ugyanis „amennyiben a tankerület székhelye szerinti településen megyei intézményfenntartó központ működik, a tankerületet annak ingatlanában kell elhelyezni, ha ez lehetséges. Ha ez akadályba ütközik, a tankerület székhelyének elhelyezéséről a székhely szerint illetékes települési önkormányzat gondoskodik.”

A B.-A.-Z. Megyei Intézményfenntartó Központ nyilatkozata szerint a miskolci székhelyű tankerület elhelyezése számukra akadályokba ütközik. A miskolci közgyűlés elé került előterjesztés határozati javaslata szerint az önkormányzat a tulajdonában álló, Petőfi u. 23. szám alatti épület II. emeletén kívánja elhelyezni a Klebelsberg Intézményfenntartó Központot. A jogviszony jellege ingyenes használat.

Pakusza Zoltán (Jobbik) képviselő hozzászólásában arról beszélt, hogy szerinte komoly működési problémák vannak az oktatási intézményeknél az átadás-átvétel során, arra kérte a miskolci országgyűlési képviselőket, jelezzék ezt az illetékeseknek.

Molnár Péter (KDNP) frakcióvezető szerint itt most egy rendszerszintű változásról, átállásról van szó, nyilván lehetnek zökkenők, de ezeket nem kell eltúlozni. Innen köszöni meg az igazgatóknak, tanároknak hogy átérzik, meg kellett hozni ezeket a döntéseket, s nem a problémákkal foglalkoznak, hanem azzal, hogyan lehet garantálni a hatékony működést. A frakcióvezető reményét fejezte ki, hogy az új rendszer hamar össze fog csiszolódni, mint mondta, ehhez adottak a feltételek.




16.35-17.12: Kerékpárútról, adósságátvállalás miatti intézkedésekről tárgyaltak

Ezt követően forgalomképtelen ingatlan egy részének törzsvagyonból történő kivonásáról, illetve az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodásáról szóló önkormányzati rendelet módosításáról tárgyalt a közgyűlés, majd javaslat került a grémium elé kerékpárforgalmi hálózat fejlesztésével kapcsolatos, területhasználatot biztosító szerződés jóváhagyására is, a Miskolc – Kistokaj – Mályi – Nyékládháza közötti kerékpáros létesítmény kialakítása tárgyú projektről, majd az önkormányzat adósságállományának állam által történő részbeni átvállalásával kapcsolatos intézkedésekről tárgyaltak.

Mint elhangzott, Miskolc mintegy 18 milliárdos adósságátvállalásra számíthat. Most arról hoznak döntést, hogy Miskolc részt kíván venni a programban, és a közgyűlés felhatalmazza a polgármestert és a jegyzőt, a szükséges intézkedések megtételére ezzel kapcsolatban.

Mokrai Mihály (MSZP) képviselő a vitában elmondta, nem tudják pontosan, mit és milyen arányban vállal át az állam, ugyanis nem mindent lenne célszerű átadni, az árfolyammozgások miatt a devizahiteleknél akár árfolyamnyeresége is lehet az önkormányzatnak. A képviselő szerint most elválik, mekkora a városi képviselők érdekérvényesítő képessége, milyen pozíciókat tudnak elérni a tárgyalásokon az állammal, az adósságátvállalással kapcsolatban.

Kriza Ákos polgármester szerint ez a hozzászólás azt sugallja, mintha az MSZP idejében szándékosan vették volna fel a hiteleket, adósították volna el a várost, számolva azzal, hogy jön majd egy fideszes kormány és városvezetés, amely kihúzza a bajból az önkormányzatot.

Pakusza Zoltán (Jobbik) képviselő szerint felelőse is kell, hogy legyen a történetnek, több tízmilliárdról van szó, nevezzék meg, kik a felelősek a város eladósításáért?
– Nem szabad azt üzenni az MSZP-nek, hogy tehetsz bármit, majd jön az állam és kisegít. Megint a bankok járnak jól, velük is újra kellene tárgyalni a hiteleket. Miskolc levegőhöz jut, de ezt megint az adózók fizetik meg – mondta Pakusza Zoltán.

Kriza Ákos polgármester elmondta, a rendőrség és az ügyészség munkájára nincs ráhatása a városnak, a feljelentések megtörténtek.

Takács Gábor (Fidesz) képviselő szerint a város fordulóponthoz érkezett, itt a lehetőség, hogy leszámoljanak a szocialista örökséggel, amely arra a kényszerpályára vitte a város vezetését, hogy minden energiáját arra fordítsa, hogy az önkormányzat elkerülje a gazdasági összeomlást.
– A város vezetése azonban jól egyensúlyozott, köszönet illeti, hogy sikerült stabilizálni a város gazdálkodását, nagyobb megrázkódtatások nélkül, állami segítséggel, s végképp rácsukhatják az ajtót a felelőtlen pazarló gazdálkodás terhes örökségére – mondta.

Molnár Péter (KDNP) képviselő szerint a szocialisták nagyon mély gödörbe taszították az önkormányzatokat, a miskolcit is, ezért szemtelenség, ha most éppen ők akarnak instrukciókat adni, hogyan stabilizálják a gazdálkodást, milyen lobbitevékenységet folytassanak a helyzet rendezésére. A kormány megsegíti az önkormányzatokat, jövőt biztosít a számukra, Miskolctól 18 milliárdos adósságot vállal át. - Megköszönjük ezt a kormánynak, élünk a lehetőséggel, továbbra is a város helyzetének, gazdaságának stabilizálásán fogunk dolgozni - hangoztatta Molnár Péter.

15.30-16.35: Avas rehabilitáció, bölcsődefejlesztés




Az ülés ebédszünet után a Miskolc Kistérség Többcélú Társulása Őszi Napsugár Otthon működtetésére vonatkozó együttműködési megállapodás módosítására vonatkozó javaslattal, majd a pályázatokkal kapcsolatos, összevont előterjesztésekkel folytatódott. Ezen belül döntöttek a szociális célú város-rehabilitációs projekt pályázatának benyújtásáról és Akcióterületi Terv elfogadásáról, az Észak-magyarországi Operatív Program keretében meghirdetett "Gyermekjóléti alapellátások infrastrukturális fejlesztése-bölcsődefejlesztés" című pályázat benyújtásáról, valamint Miskolc Településfejlesztési Koncepció elkészítésére és Integrált Városfejlesztési Stratégiájának felülvizsgálatára vonatkozó pályázat benyújtásáról.

Mint arról hírt adtunk, az Avasra tervezett szociális város-rehabilitációs programot két hete már lakossági fórumon is bemutatták a városrészben élőknek. Amennyiben a közgyűlés támogatja, megpályázzák a 400 millió forintos projektet, melynek keretében teljesen felújítanák a Szilvás utca 1–7. közötti tömböt, a szomszédos Szentgyörgy utcán pedig, a volt gyermekrendelő helyén közösségi teret alakítanának ki. A környező zöldterületet is szeretnék rendbe tenni.

Az akcióterület az Avas II. ütem nyugati részén, a Szentgyörgy úttól az iparvasútig határolt területen található, magába foglalva az Avasi városközpontot: Szentgyörgy út - Szilvás utca Korach Mór utca - iparvasút által határolt területet.

Előzetes vizsgálatok alapján az Avas lakótelep II. ütemének akcióterületként kijelölt része a város 5 lakótelepe közül a legrosszabb szociális mutatókkal rendelkezik. A vizsgált területen viszonylag magas a munkanélküliek aránya, az ott lakók közül sokan alacsony presztízsű foglalkoztatási tevékenységet végeznek. A területen számos önkormányzati tulajdonú lakás van, melyekben szociális alapon támogatott lakosok élnek. A fejlesztési alapelvek közé tartozik, hogy a tervezett fejlesztés illeszkedjen az avasi városrész stratégiájába, építsen a meglévő folyamatokra, szervezetekre, a rendelkezésre álló forrásokat újszerűen, mintaértékűen használja fel, hasznos és fenntartható közösségi programokat valósítson meg.

A "Gyermekjóléti alapellátások infrastrukturális fejlesztése-bölcsődefejlesztés" című pályázat keretében önkormányzat a Napraforgó, Diósgyőri és Mesemalom bölcsőde fejlesztésére kíván pályázatot benyújtani. A bölcsődei infrastruktúra-fejlesztésre 1,1 milliárd forint áll rendelkezésre és a kiírás szerint 7-10 pályázat támogatható. Az elnyerhető maximális összeg pályázatonként 350 millió forint, az igényelhető támogatás mértéke a projekt összes elszámolható költségének százaléka, önerő tehát nem szükséges.

Pakusza Zoltán (Jobbik) képviselő elmondta, a bölcsődék fejlesztésének örülnek, támogatják, az Avasi rehabilitációt azonban délibábnak tartják.
– Az Avason szükség van fejlesztésre, a legfontosabb azonban a közbiztonság. Ha valaminek a fejlesztésére elkölt a város 400 milliót, annak a megóvását is garantálni kell. Mindenekelőtt a közbiztonságot kell rendbe tenni a területen, s tisztába kell jönni vele, milyen adósságokat halmoztak fel azok, akiknek a házát most felújítják – mondta Pakusza Zoltán.

Kovács László (KDNP) képviselő üdvözölte a tervezett avasi fejlesztéseket, s arról is szólt: 2011-ben három bölcsődét már felújítottak, most újabb háromra kerülhet sor.

Fodor Zoltán (MSZP) képviselő Pakusza Zoltán szavaira reagálva cáfolta, hogy különösebben nagy gond lenne az avasi lakótelep közbiztonságával. Kérte, ne érveljenek ezzel, kérdezzék meg a helyi rendőrőrs parancsnokát a közbiztonsági helyzet mutatóiról, ha valós képet akarnak. Fodor Zoltán arról is szólt, avasi képviselőként minden olyan fejlesztést támogat, amely a városrészt érinti, viszont szélesebb körű egyeztetést tartott volna szükségesnek, ezzel kapcsolatban. Új könyvtár kialakítását például szükségtelennek tartja, hiszen nem messze van már egy, félő, hogy nem lesz látogatottság, ha még egyet építenek az Avason.

Varga Gergő (DK) képviselő elmondta, egy jó projekt, amiről most beszélnek, de ő is hiányolta a hatékonyabb egyeztetéseket.

Nehéz Károly (Fidesz) képviselő szerint sajnálatos, hogy egyesek olcsó politikai haszonszerzésre próbálják az Avast felhasználni, amely pedig egyáltalán nem olyan rossz hely, mint amilyen hírét keltik. Nehéz Károly kiemelte, van egy fejlesztési lehetőség, ezt ki kell használni.

Seresné Horváth Zsuzsanna (Fidesz) képviselő szerint a fejlesztést egyfajta kárpótlásnak is lehet tekinteni az avasiak felé, a „fészekrakók” okozta problémákért.

Kiss János (Fidesz) frakcióvezető elmondta, nem ért egyet azzal, hogy ne kezdjenek addig városrehabilitációba, míg nincs rendben a közbiztonság, s azzal sem, hogy az Avason nincsenek problémák ezen a területen, még ha a rendőrségi statisztikákban ez nem is mindig tükröződik, hiszen az emberek életét megkeserítő napi események többsége a szabálysértési kategóriát sem éri el. A képviselő hangsúlyozta, a lakókörnyezet jellege és a közbiztonság hatással vannak egymásra, minél szegregáltabb egy terület, annál rosszabb a közbiztonság. Egy felújítással az egész városrésznek megváltozik a hangulata, kívánja, hogy még nagyon sok ilyen projektet tudjanak végig vinni az Avason – mondta el Kiss János. 

12.54-13.50: A közgyűlés előtt az új rendészeti szerv létesítése



Ezt követően került napirendre - összevontan az önálló önkormányzati rendészeti szerv alapítására irányuló előterjesztés, valamint a lillafüredi függőkertben létesítendő térfelügyeleti kamerás rendszer megfigyelési pontjainak kijelölése.

Miklós Béláné hatósági főosztályvezető kiegészítésében egyebek mellett elmondta, az új városi rendészeti szerv alapját a jelenleg sok szempontból korlátozott hatáskörű közterület-felügyeleti és mezőőri szolgálat képezi majd. Az Önkormányzati rendészet eddigieknél szélesebb intézkedési jogkörrel, más irányú képzettséggel, képességgel is rendelkező rendvédelmi szerv lesz, az új rendészeti törvény előírásaival összhangban. A városi rendészeti tevékenység célja a közbiztonság – ide értve a közrendet és a köznyugalmat, általánosabban a jogbiztonságot is – megsértésének megelőzése, a sérelem megakadályozása, illetve a bekövetkezett sérelem következményeinek felszámolása, a jogrend helyreállítása. Az új szervezet létrehozása ennek a rendészeti tevékenységnek a kiszélesítését szolgálja, komplexen kezelve a közrend védelmével kapcsolatos feladatokat, együttműködve a rendőrséggel és a társhatóságokkal.

A "Diósgyőr-Lillafüred komplex kulturális és ökoturisztikai fejlesztése" című, kiemelt projekt keretében megújul a lillafüredi függőkert. A projekt keretében a teraszok funkciót kapnak, a burkolatok megújulnak, a zöld felületek is megújításra kerülnek, utcabútorokat, játszóeszközöket, valamint rengeteg növényt helyeznek ki. A lakosok nem járultak hozzá a terület lezárásához, a terület értékeinek védelme érdekében azonban betervezésre került egy térfigyelő kamerarendszer a projektbe, hogy a terület védelme hosszú távon is biztosítva legyen.

Mint az előterjesztés hangsúlyozza, a Miskolci Városfejlesztési Kft., a Városfejlesztési  és Üzemeltetési Főosztály, Beruházási és- Városüzemeltetési  Osztálya megtette a megvalósításhoz szükséges előkészületeket, a telepítési helyszíneket a Hatósági Főosztály, Közterület-felügyeleti és Rendészeti Osztálya egyeztette a városi rendőr-kapitánysággal.

Kriza Ákos polgármester kiegészítésében javasolta, hogy az új rendészeti szerv vezetői teendőinek ellátásával április 1-jétől április 30-ig Vincze Csaba nyugalmazott rendőr alezredest bízza meg a közgyűlés. Vincze Csaba jelen volt az ülésteremben, s röviden vázolta életútját, szakmai pályafutását.

Kovács László (KDNP) képviselő üdvözölte, hogy az új szervezet nagyobb létszámmal, 90 fővel működik majd, s  bővülnek a jogai, lehetőségei is. A képviselő vázolta az eddigi, közbiztonsági intézkedéseket is, kiemelve a rendszeres ellenőrzéseket, az új járőrpárok szolgálatba állítását, a bővülő közterületi kamerarendszert.

Pakusza Zoltán (Jobbik) képviselő reményét fejezte ki, hogy az új szervezet hatékonyan függ működni, s megvédik őket, ha intézkedéseik miatt esetleg jogvédők hada támad rájuk. A képviselő örömét fejezte ki, hogy az előterjesztés szerint a rendészeti tevékenységbe civil szervezetek is be kívánnak fogni.

Katona Ferenc (Fidesz) képviselő felszólalásában ugyancsak az eddigi közbiztonsági intézkedéseket emelte ki, mint mondta, erre elsöprő lakossági igény van.

Tompa Sándor (DK) képviselő a lillafüredi térfigyelő kamerákkal kapcsolatos tervekről szólt. Mint mondta, minden ilyen felügyeleti rendszert támogatnak. Ugyanakkor felhívta a figyelmet, a területen a nyilvános illemhelyek szükségességére, amelyeket korábban nem engedélyeztek.

Fodor Zoltán (MSZP) képviselő örömét fejezte ki, hogy a megyei rendőr-főkapitány Vincze Csabát javasolta a rendészeti szerv élére, akivel kapcsolatban személyesen is jó szakmai tapasztalatai vannak, ugyanakkor az is fontos, hogy meglegyenek a megfelelő tárgyi, anyagi feltételek az új szervezet működéséhez. A képviselő a kiépítendő lillafüredi kamerarendszer technikai feltételeiről is érdeklődött, illetve javaslatokat tett.

Bartha György (MSZP) képviselő kezdeményezte, hogy a városi rendészeti szerv vezetője mielőbb találkozzon a helyi polgárőr-szervezetek vezetőivel.

Zsiga Marcell alpolgármester kiemelte, hogy annak idején a város vezetése kiemelt célkitűzésként fogalmazta meg a biztonságos város megteremtését.
– Az emberek ezt joggal várják el, s a választások óta jelentős eredményeket sikerült elérni ezen a területen. Rendszeresek a hatósági ellenőrzések, megszüntették a közterületi segély-kifizetéseket, új járőrpárosok, lovas mezőőrök álltak szolgálatba, jelentős összeggel segítik a rendőrség munkáját, melynek az eszközparkja is egyre erősödik. Ezeket a törekvéseket erősíti az új rendészeti szerv létrehozása is – mondta Zsiga Marcell.

Kiss János (Fidesz) frakcióvezető annak a véleményének adott hangot, hogy a legnagyobb ellenzéki párt vezérszónoka nyilván azért nem kíván hozzászólni ehhez a fontos napirendhez, mert érzi a felelősségét a kialakult közbiztonsági helyzetben. Kiss János kiemelte a „fészekrakók” beözönlését az Avasra, az MSZP-s városvezetés idején, mint mondta, nem tettek hatékony intézkedéseket a helyzet javítására, ezért bocsánatot kellene kérniük a miskolciaktól. Üres kasszát hagytak, nem adtak megfelelő válaszokat a problémákra, ezért kerülhetett be például a Jobbik a városi közgyűlésbe. A jelenlegi városvezetés szisztematikus munkáját dicséri, hogy ötven „fészekrakós” család már elköltözött az Avasról. Hozzátette, ők nem egy drága magáncéget támogattak, mint annak idején az MSZP a városőrséget, hanem a magyar rendőrséget, amikor erre anyagi lehetőség nyílt.

Mokrai Mihály (MSZP) képviselő szerint ez csak a közterület-felügyelet átcímkézéséről szól, amelynek nem lesz érdemi hatása a közbiztonságra. Mokrai Mihály szerint ők nem tartoznak bocsánatkéréssel, Fodor Zoltán képviselőtársa tette meg a feljelentést, amely alapján a rendőrség eljárást indított a „fészekrakók” ellen.

Molnár Péter (KDNP) frakcióvezető annak a véleményének adott hangot, hogy ez a téma a mai közgyűlés egyik legfontosabb előterjesztése, és sajnálatos, hogy az MSZP frakciója nem ismeri ezt fel.
– Létszámában, lehetőségeiben, felszereltségében kibővült rendészeti szervezet létrehozásáról van szó, az önkormányzati törvény által biztosított plusz-lehetőségről, amellyel Miskolc él először az országban. A jelenlegi városvezetés érzékeli a problémákat, s nem a látszatmegoldásokat keresi, mint az elődje – hangsúlyozta. A frakcióvezető megköszönte a közterület-felügyelet eddigi munkáját, s kérte, a jövőben is dolgozzanak eredményesen a miskolciakért.

Pakusza Zoltán (Jobbik) képviselő megerősítette, hogy a fészekrakók az MSZP idejében érkeztek ide, de, mint fogalmazott, az akkori ellenzék sem tett semmit ez ellen.

Bartha György (MSZP) képviselő hangsúlyozta, hogy a városőrségnek az MSZP-s városvezetés idején juttatott százmilliós támogatás állami pénz volt.

Kovács László (MSZP) képviselő sajnálatát fejezte ki, hogy politikai síkra terelődött a vita. Mint mondta, bizonyos témáknak konszenzust kell élvezniük, a városvezetés nagyon sokat dolgozik a közbiztonság javítása érdekében, ezt minden felelős politikai tényezőnek támogatnia kell.

Váradi Gábor, a helyi cigány nemzetiségi önkormányzat elnöke arról szólt, hogy a közbiztonság kérdése sok szempontból szociális kérdés is. Szorgalmazta, hogy az új rendészeti szervnél szociális munkásokat is alkalmazzanak. A kisebbségi vezető kiemelte, a munkahelyteremtés jelentőségét is, mint mondta, az javítja legjobban a közbiztonságot, ha az embereknek biztos megélhetésük van.

12.34-12.54: Javaslat fenntartható fejlődésről

Tárgyal a közgyűlés a „Javaslat Miskolc Megyei Jogú Város Fenntartható Fejlődési Stratégiájának elfogadására” című előterjesztésről is. Mint elhangzott, a stratégiában foglaltakat a városfejlesztési és egyéb ágazati stratégiák, tervek, programok készítése során figyelembe kell venni, és azokba a stratégia szempontjait be kell építeni.

Pakusza Zoltán (Jobbik) képviselő szerint szépek a tervek, de ez így egy utópia. Nehéz komolyan venni, hogy ezt ez unió majd támogatni fogja, hiszen ez nem jelentene mást, mint a regionalitás erősítését a globalizmussal szemben.
– Nagyon jól hangzik az előterjesztés, nincs ember, aki ne értene ezzel egyet, de a valóság más. A képviselő hiányolta a konkrétumokat, s kérdezte, mennyibe került ez az anyag a városnak – hangsúlyozta Pakusza.

Fedor Vilmos (MSZP) képviselő elmondta, ezek nem új gondolatok, alapjában konszenzust élveznek. Az, hogy óvni kell a zöldterületeket, a Zöld Nyíl, a Greencity tíz éve jelen vannak a városvezetések gondolkodásában, a problémák azonban ennél sokkal súlyosabbak. A mai folyamatokban, közgondolkodásban elvész a természet tisztelete, a szolidaritás, az élni és élni hagyni elve.

Kiss János (Fidesz) frakcióvezető szerint ez tipikusan olyan anyag, amiből nem vártak volna politikai vitát. A képviselő felhívta a figyelmet, fenntartható fejlődés csak ott lehet, ahol fejlődés is van.
– Miskolcot fejleszteni kell. Munkahelyek legyenek, közbiztonság, élhető város legyen – mondta Kiss János.

11.54–12.34: Napirenden az alapító okiratok

Jelenleg az alapító okiratok módosításaival kapcsolatos, összevont napirendeket tárgyalja a közgyűlés. Ez érinti a Polgármesteri Hivatal Alapító Okiratának módosítására irányuló javaslatot, a B.-A.-Z. Megyei Múzeumi Igazgatóság valamint a II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár Alapító Okiratainak módosítását is.

Mokrai Mihály (MSZP) képviselő kérdezte, van-e felelőse, hogy a hivatal működésében állandóan hiányosságokat találnak, állandóan módosítani kell az alapító okiratot.
– Ki garantálja a hivatal törvényes működését, miért kell állandóan hiánypótlást végezni? – kérdezte Mokrai.

Kriza Ákos polgármester hangsúlyozta, minden módosítás jogszerű volt, ha vannak ez iránt kételyeik, forduljanak a kormányhivatalhoz.

Földesi Norbert (MSZP) frakcióvezető szerint a múzeummal és a könyvtárral kapcsolatban is felmerültek törvényességi aggályaik, meg fogják kérdezni mind a kormányhivatalt, mint az államkincstárat.

Kiss János (Fidesz) frakcióvezető elmondta, a jogászoknak szakmájukhoz tartozik a hiánypótlás, ilyen a magyar jogrendszer.
– Most amikor egy teljes közigazgatási reform van Magyarországon, természetes, hogy különböző szinteken különbözőképpen értelmeznek bizonyos jogszabályokat. Ez össze fog csiszolódni, aki az anyagot készítette, egyáltalán nem kell szégyenkeznie.

11.05–11.54: Vita az SZMSZ módosításról

Jelenleg a miskolci önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló önkormányzati rendelet módosítására irányuló javaslatot tárgyalja a grémium.

Fodor Zoltán (MSZP) képviselő szerint az új szabályozás sokakban kételyeket ébreszt, marad-e a Miskolc TV közvetítése a közgyűlésről ezt követően is, illetve hogy bejöhetnek-e majd az "átlag" miskolciak is az ülésre, olyanok is, akik nem a sajtóhoz tartoznak, csak érdeklődnek.

Kriza Ákos válaszában elmondta, szó sincs arról, hogy megszűnne a televízió közvetítés, s kérte az illetékeseket, egyértelműsítsék a szabályozás bizonytalan pontjait.



Pakusza Zoltán (Jobbik) és Mokrai Mihály (MSZP) képviselők ugyancsak egyes bizonytalan pontok pontos szabályozását kérték, egyebek mellett aggályaikat fejezve ki, hogy az új szabályozás korlátozhatja a közgyűlés tagjainak mozgásterét, több ponton túlzott döntési lehetőséget biztosítva a polgármesternek.

Tompa Sándor (DK) képviselő annak a véleményének adott hangot, hogy ha szűkíteni kívánják a demokráciát a közgyűlésben, mindig találnak erre indokot az SZMSZ-ben, s olyat is, aki ezt jogilag alátámasztja.

Kriza Ákos kérte, ne csúsztassanak, olvassák el pontosan az előterjesztést.

Kiss János (Fidesz) frakcióvezető elmondta, a sajtó nyilvánossága, ahogy eddig megvolt a közgyűlésen, azután is meglesz, szándékos félreértelmezés, ha valaki mást állít. Ezt az önkormányzati törvény is szabályozza, előírás, hogy a közgyűlés ülésének nyilvánosnak kell lennie. 
– Pakusza Zoltánnak igaza van abban, hogy a népképviselet elvére kell helyezkedni, kötelező előírás hogy szabályozni kell, melyek azok a helyzetek, amikor a polgármesternek két ülés között döntést kell hoznia. Vannak esetek, amikor a felgyorsult világban a város érdekében gyors döntéseket kell hozni – mondta.

Pakusza Zoltán (Jobbik) képviselő elmondta, azt nem tudhatja senki, hogyan él majd a polgármester a ráruházott jogokkal, erről értelmetlen feltételezésekbe bocsátkozni - az számít, ami a szabályozásban lesz, azzal pedig véleménye szerint sérül a népképviselet elve a közgyűlésben.

Molnár Péter (KDNP) frakcióvezető elmondta, kicsit álságosnak tartja, hogy egy olyan párt félti most a demokráciát Miskolcon, melynek elődpártja négy évtizeden át a diktatúrát építette, szolgálta ki.
– Miskolcon semmilyen gond nincs a népképviselettel. Azt is látni kell, hogy egy ekkora testületet nem lehet állandóan összehívni, amikor döntetni kell egy-egy sürgős ügyben, erre megoldást kell találni, szabályozás kell – mondta. A frakcióvezető felhívta a figyelmet, hogy az Önkormányzati törvény előírásainak változása tette szükségessé a helyi SZMSZ átvilágítását, s elmondta, ebben a ciklusban soha semmilyen módon nem sérült a nyilvánosság a közgyűlésben, s ezután sem fog.

Bazin Géza (MSZP) képviselő szerint az alaposabban előkészített előterjesztésekkel el lehetne kerülni, hogy rendkívüli közgyűlésekre legyen szükség, illetve hogy a polgármesternek kelljen dönteni. Viszont az sem lehet probléma, ha esetleg gyakrabban kell rendkívüli közgyűlést összehívni, fontos ügyekben. A képviselő indítványozta, módosítsák az előterjesztést, olyan értelemben, hogy a polgármester a közgyűlés nélkül ne dönthessen.

Csiszár Miklós jegyző zárszavában elmondta, a polgármester számára törvényi felhatalmazás adja a döntési jogot, utólagos beszámolási kötelezettséggel.
– Az Önkormányzati törvényben ez pontosan szabályozva van, igazán fontos ügyekben a döntések nem kerülhetnek ki a közgyűlés hatásköréből – hangsúlyozta a jegyző.

Az MSZP-frakció részéről folyamatosak voltak a közbeszólások, ezért Kriza Ákos polgármester tíz perc szünetet rendelt el, és egyeztetésre kérte Földesi Norbert frakcióvezetőt.

10.20–11.05: Építési szabályzat, Központi Leánykollégium

Nyílt ülésen, első napirendi pontban összevonva a Miskolc Településszerkezeti Tervének, és Építési Szabályzatának módosítására vonatkozó javaslatról, illetve az épített környezet értékeinek helyi védelméről szóló rendelet módosításáról tárgyaltak, a Központi Leánykollégium helyi védettségének megszüntetése kapcsán.

Rostás László főépítész kiegészítésében egyebek mellett elmondta: a Palóczy u. l. szám alatt lévő Központi Leánykollégium épülete jelenleg helyileg védett egyedi épített értéket képvisel. Az épület Krisztik Pál építész tervei alapján valósult meg az 1960-as években, modern építészeti felfogásban. Idővel az épületszerkezetek károsodtak, a nyílászárók elavultak, a homlokzati anyagok tönkrementek. A korszerűbb, tartósabb anyagok, technológiák rendelkezésre állnak, melyek lehetővé teszik, hogy az épület megfeleljen az energetikai követelményeknek, gazdaságosan üzemeltethetővé váljon, minőségében megújuljon.

Az épületre vonatkozó „örökségi értékvizsgálat” megállapítása értelmében a homlokzat romlása sürgős beavatkozást igényel, hiszen az építéskori anyagok tönkremenetele folyamatos, az épület gazdaságossági, hatékonysági, energetikai szempontoknak nem felelmeg.

Az önkormányzat KEOP pályázati lehetőséggel élve kívánja az épület energetikai fejlesztését megvalósítani. A kollégium védettségi státuszának megszüntetése elősegíti a pályázatok adta lehetőségek hatékonyabb kihasználását. Az épület építészeti értékére a felújítás, energetikai fejlesztés nem hat negatívan. Krisztik Pál építész az épület állagmegóvási és korszerűsítési munkáit célzó felújítás érdekében a szerzői jogainak fenntartása mellett, nem emelt kifogást. a védettségi státusz megszüntetése ellen.

Tompa Sándor (DK) képviselő elmondta, az a benyomásuk, egyes ilyen előterjesztések ad hoc módon keletkeznek, nincsenek kellően átgondolva, holott ők látni szeretnék, merre akarják vinni Miskolcot, komplex rálátást szeretnének, hogyan milyen koncepció mentén alakítják a településszerkezetet, városképet?

Pakusza Zoltán (Jobbik) képviselő azt kérdezte, a Kandó tér átépítésénél ki finanszírozza majd a tervezést, kivitelezést, ha a város, akkor miből? Mi lesz a funkciója az átalakított lánykollégiumnak?

Kriza Ákos hangsúlyozta, jelenleg a fejlesztések lehetőségét megteremtő szabályozási terv módosításáról van szó, nem konkrét fejlesztésekről.

Soós Attila (Fidesz) képviselő szerint az ellenzék provokálásra és médiaszereplésre törekszik, nem érdemi munkára. Nagy baj van, ha nem látják a tudatos építkezést a városban, ami az itt élők érdekében történik. Éppen olyan fejlesztésekről van szó, amiket a szocialisták félbe hagytak, vagy el sem tudtak kezdeni, ezeket próbálják rendbe tenni, a fejlesztés lehetőségét megteremteni. Kéri, előbb tájékozódjanak, olvassák el az előterjesztést, érdemi kérdéseket tegyenek fel, ne általában kritizáljanak.

Bazin Géza (MSZP) képviselő konkrét választ kért, a jelen helyzetben szerencsés a fejlesztések szempontjából, hogy a Zöld Nyíl projektből annak idején kimaradt a Kandó tér átépítése, vagy nem?

Kiss János (Fidesz) frakcióvezető elmondta: konkrétan meg kell nézni, mit  kritizálnak az előterjesztésben, miért rossz az például ellenzéknek, ha az Avasi lakótelep környezetében épül egy sportlétesítmény? Miért rossz nekik, ha rendbe lesz téve a Patak utca, megépül a mélygarázs? Miért rossz az, ha az Y híd megépül, és ezt a magyar kormány milliárdokkal támogatja? Miért rossz az, ha a Szentpéteri kapuban magasabb zöldfelületi előírások lesznek?

Földes Norbert (MSZP) frakcióvezető reagálásában elmondta, mindez egyáltalán nem rossz, ők csak kérdéseket fogalmaznak meg, elmondják mi a véleményük erről az előterjesztésről, az előkészítésről, munkafolyamatokról.

Pakusza Zoltán (Jobbik) képviselő úgy fogalmazott, ha korábban el lettek hibázva egyes beruházások, akkor nevezzék meg a felelősöket és vonják őket felelősségre.

Kriza Ákos elmondta, a slendriánság oda nem figyelés nem büntetőjogi kategória, de mindenkit biztosíthat, hogy most gondos tervezéssel készülnek a projektek.

9.55-10.20 Zárt ülés

9.35–9.55: Döntöttek a napirendről

Ezt követően sürgősségi indítványok napirendre tűzéséről tárgyalt a közgyűlés. A képviselő-testület nem szavazta meg az MSZP-frakció előterjesztési javaslatainak napirendre tűzését a háziorvosi és házi gyermekorvosi és fogorvosi ügyelet megszervezése és működtetése tárgyában közbeszerzési eljárás lefolytatásáról hozott határozat visszavonására; a Miskolc Holding Felügyelő Bizottságába új tag választására; valamint közterület elnevezésére, mivel a jegyző törvényességi aggályokat fogalmazott meg ezekkel kapcsolatban.

Megszavazték, hogy több, hasonló témájú napirendei pontot összevontan tárgyaljon a közgyűlés, s arról is döntöttek, hogy az ülést a személyi kérdéseket érintő, zárt üléssel kezdik.

9.10–9.35: Napirend előtt

Kezdetét vette az ülés.



Kriza Ákos polgármester napirend előtt elmondta, úgy érzi, az elmúlt időszak eseményei közül néhány kérdést tisztázni kell, szükséges elmondani néhány dolgot a város közvéleménye előtt. (Bővebben l. csatolt cikkünkben)

Szepesi S. - Tajthy Á.