MiNap Online

Névadó – Bezerédj István

2012-12-02 11:12

A Csabai kapu és a Szilágyi Dezső közötti kelet-nyugat irányú utcát (a városi térképek és címtárak alapján) 1932 után és 1942 előtt nevezték el a reformkori politikusról. Mivel előneve „bezerédi” volt, ez szolgál magyarázatul, hogy a régi térképek és a könnyebb kiejthetőség miatt neve így rögzült a köztudatban.

Bezerédj István Szerdahelyen született, iskoláit Pozsonyban, majd Sopronban végezte. Tolna megyébe költözve a liberális ellenzék szervezőjévé vált, s két reformországgyűlésen is Tolna vármegye képviselőjeként vett részt. Kiváló szónokként tette magát ismertté, de érdemi munkát a büntető törvénykönyv kidolgozása során (1843–1844) végzett. Következetesen küzdött a közteherviselésért és érvelt a halálbüntetés eltörlése mellett. Az ország első óvodáját a dunántúli Hidja-pusztán saját költségén alapította. Az első magyar földesúr volt, aki már 1836-tól megkönnyítette jobbágyainak megváltakozását. A selyemfonal előállítására az 1830-as években egyletet alapított. 1796–1856 között élt. A szabadságharcban való részvételéért 1850-ben kötél általi halálra ítélték. Később kegyelmet kapott és birtokára száműzték. Szekszárdon szobrot állítottak tiszteletére.

D. I. | MN