MiNap Online

„Kritikus” nyersanyagokat kutatnak

2012-11-27 09:50

Az Európai Unió 14, stratégiailag kritikus nyersanyag-csoportot azonosított, melyek folyamatos biztosítása az európai gazdaságban nélkülözhetetlen – ugyanakkor nehézségekbe ütközik. A Miskolci Egyetemen alapkutatási programot indítottak pályázati támogatással az előállítás lehetőségeinek feltárására.

Az előzetes felmérés alapján a 14 nyersanyagfajta közül egy esetében rendelkezünk nyersanyagforrással, kitermelési technológiával és megvalósult termeléssel is. Egy nyersanyag, a flourit esetében kimutatott ásványvagyon van hazánkban, és rendelkeznek korábbi termelési adatokkal is. Mint a hétfői programmegnyitón elhangzott, öt további nyersanyagfajta van a listán, amelyekről tudjuk, hogy földtani dúsulásai vannak Magyarországon, de földtani kutatásuk nem történt meg (ilyen a berillium, a grafit, a platinacsoport és a mangán). Három további elem esetében kimutatásukhoz korábbi adatok részletes földtani újraelemzése szükséges, de földtani dúsulásuk valószínű (germánium, indium, antimon). Négy nyersanyagfajta (kobalt, niobium, tantál, volfrám) előfordulására a hazai földtani viszonyok között nincsenek ismert kedvező feltételek.

Gombkötő Imre projektmenedzser a hétfői megnyitón elmondta, egyetlen gazdaság sem képzelhető el megfelelő mennyiségű és minőségű nyersanyag megléte nélkül. Bizonyos nyersanyagok a mindennapi életben is jelen vannak, de pár éven belül hiány lesz belőlük. Flouritot például a Velencei-hegységben bányásztak korábban, a feldolgozás megszűnt, a felhalmozott meddőhányókon azonban még mindig van kimutatható nyersanyag.
– Többek között ennek a területnek, és az ott található nyersanyagnak a mennyiségi és minőségi elemzését fogjuk a projekt során elvégezni – mondta a projektmenedzser, aki hozzátette, az egész országra kiterjedő kutatási program a remények szerint a régióba vonzaná a kutatási-fejlesztési (K+F) gazdasági vállalkozásokat.

Földessy János szakmai vezető elmondta, most ismerkednek a régi adatokkal, és sok elemről kiderült, hogy ami ma kritikusnak minősül, az korábban itt termelésben volt. Az idők és a piacok változása azonban ezeket szinte „elmosta”, és „kisöpörte” a magyar piacról. 30 éven belül kritikus fontosságúak lesznek ezek az elemek, mivel olyan technológiákhoz, mint az üzemanyag-cellák, vagy a lítiumion-akkumulátorok használják fel őket.
– Úgy gondolom, 5-6 olyan elem van, ami Magyarországon is előfordulhat, és ezek közül is 1-2 elem lesz, ami gazdaságosan termelhető majd a remények szerint – fogalmazott a szakmai vezető.

Hozzátette, ahhoz, hogy egy bányában megindulhasson a termelés, nem is annyira a nyersanyag-háttér, mint inkább a jogi háttér és az adózási stabilitás kérdése. Amint ezek a körülmények részben országosan, részben a régióban stabilizálódnak, abban a pillanatban ezeknek a fejlesztéseknek van tere Földessy János véleménye szerint.

Patkó Gyula, a Miskolci Egyetem rektora elmondta, az egyetem „sikersorozata folytatódik az Európai Uniós pályázatok” tekintetében. Mint emlékeztetett, négy nagy TÁMOP-pályázaton nyert a miskolci felsőoktatási intézmény, ezek közül mutattak be most kettőt. A rektor elmondta, a forráskivonások egy részét pályázatokkal részben sikerült pótolni.
– Közel 1 milliárd forint a két pályázat összege, és mindkettő a Műszaki Földtudományi Karhoz köthető. Úgy gondolom, a projektek megvalósításához két dolog kell: tapasztalt szakembergárda és ambiciózus fiatalok. A Miskolci Egyetem mindkettővel rendelkezik – emelte ki Patkó Gyula.

A „Nemzetközi együttműködésben megvalósuló alapkutatás a kritikus nyersanyagok hazai gazdaságfejlesztő potenciáljának kiaknázására - CriticEl” című TÁMOP-projekt összköltsége több mint 486 millió forint. A két éves projekt 2014. október végén zárul.

Kujan I.