MiNap Online

Sváb település Tokaj-Hegyalján – finom káposztával

2012-05-13 14:07

Tokaj-Hegyalja sokat köszönhet a területén élő német anyanyelvű lakóknak is, akik szorgalmukkal gazdagították a borvidéket. A sváb települések közül Rátka a töltött káposztát is felvette gasztronómiai kínálatába.

Rátka község a világörökség részét képező Tokaji tTörténelmi borvidék egyik német nemzetiségi települése. A településről az első írásos adat 1255-ben jelent meg. A regéci uradalom részeként a Rákóczi-család birtokának számító település 1697-től teljesen lakatlan, mivel a török, majd a császári hadak portyázásai miatt a lakói elmenekültek.

Németekkel telepítik be

A település 1716-ban Trauthson János Lipót Donát herceg tulajdona, kinek fia, Trauthson János Vilmos a község újranépesítéséhez a Szent Német-római birodalom alattvalói közül hívott be telepeseket. Így népesült be Rátka 1750-ben, illetve 1785-ben a Schwarzwald- és a Boden-tó környékéről érkezett családokkal. A szorgalmas kezek munkája nyomán gazdagodó települést először a filoxérajárvány tette tönkre, majd a társadalmi-gazdasági hanyatlás betetőzését jelentette a II. világháború kora. A győztes hatalom bosszúja különösen kegyetlenül sújtott le a rátkaiakra, a németes hangzású névvel rendelkezők könnyen váltak a „málenkij robot” áldozataivá. Ma már persze nyugalom van a településen és lakói bizakodva néznek a jövőbe.



Ezt érdemes megnézni!
Rátka látnivalói közül elsőként ajánlhatjuk – ha már a sváb lakosságról van szó –, a német nemzetiségi tájházat. A majd kétszáz éves lakóház fala kőből épült, ablakai és ajtókeretei kőből faragott, műves termékek. Díszítményük rokonságot mutat a Hegyalján (Tokaj, Mád, Tállya) szokásos késő barokk, illetve copfstílusú épületek jellegzetes vonásaival. A római katolikus templom 1805 és 1807 között épült Szent Anna tiszteletére. Neoromán stílusú főoltára és az oltár szobrai, valamint a szószék is fából készült, tiroli mester keze munkáját dicséri. A község parkjában kapott helyett Szent István és Boldog Gizella domborműve, melyet a millennium és a német lakosság betelepülésének 250. évfordulója tiszteletére készítettek. 1945. január 23-án 212 rátkai embert hurcoltak el az oroszok „málenkij robotra”, az ő emléküket őrzi az emlékmű a templomkertben.

Töltött káposzta

Május 18–20-án Töltöttkáposzta-fesztivált rendez Rátka, méghozzá második alkalommal. 2011-ben akkora sikere volt a hagyományteremtő céllal megrendezett fesztiválnak, hogy 2600 adag káposzta fogyott el úgy, hogy délután 5 óra után már nem tudtak kóstolót kínálni.
Az idei program május 18-án, pénteken kezdődik este 6 órakor táncházzal és borkóstolással a Művelődési Házban. Május 19-én, szombaton reggel 8-kor kezdődik a főzőverseny, 9-kor a kispályás labdarúgó-mérkőzések, délben ebéd, majd sziesztaidőben kézműves foglalkozásokkal, előadásokkal várják a gyermekeket. Kulturális műsorban sem lesz hiány, fellépnek az óvodások, iskolások, énekkarok, tánccsoportok, zenészek, könnyűzenei együttes, és humorista is. Mindezt esti szabadtéri bál zárja, míg az egész fesztivál május 20-án, vasárnap szőlőszentelő misével ér véget a Padi-hegyen.



Merre, mivel?

Az útvonaltervező 41 kilométerre és 46 percre taksálja az utat autóval, melyet a legegyszerűbben a 37-es úton tehetünk meg Hernádkak és Gesztely érintésével Szerencsig, majd Ond felé letérve – és azon áthaladva – érjük el Rátkát. Az útba eső településeken most is számtalan látnivalót tudunk ajánlani, melyek megtekintésre érdemesek, ha megpihenünk útközben.
Hernádkakon említhető a református és a katolikus templom, a Honfoglalási emlékoszlop pedig Szondy Sándor miskolci fafaragó művész alkotása, de legismertebb látnivalója mindenképpen a vadregényes Hernád-part. Gesztelyen elsősorban az 1802-bn épült, késő-barokk stílusú Nagyboldogasszony-plébániatemplom számíthat érdeklődésünkre. Szerencsen mindenképp érdemes benézni a Rákóczi-várba. A belső vár keleti szárnyának első szintjén található a Zempléni Múzeum több kiállítással, képeslapgyűjteménnyel, illetve a város ipari múltjában gyökerező Cukormúzeum is megér egy kitérőt. Persze, értékes templomokban sincs hiány, de a Világörökségi kapuzat maga is egy igazi látványosság.

Ha inkább a közösségi közlekedést részesítenénk előnyben, akkor sem rossz a helyzet, vonat reggel fél hatkor indul először, majd kétóránként egészen este 11-ig. Az út 49 kilométer és 55 perc a MÁV tájékoztatása szerint. Visszafelé nagyjából ugyanez a helyzet, annyi különbséggel, hogy az utolsó vonat fél tíz előtt indul Rátkáról.
A buszos közlekedést nem kifejezetten ajánljuk olvasóinknak, csak abban az esetben, ha az utazásnak csak az egyik állomása Rátka és nem gond, ha ritka a járat. Ugyanis egy nap mindössze négy alkalommal van megfelelő kapcsolódás, tehát értelemszerűen át kell szállni.

H. I.