MiNap Online

Ünnepi városjáró – 1848 emlékei Miskolcon

2012-03-12 09:07

A március 15-i ünnepségeknek fontos részei a forradalmi eseményekhez kötődő szobrok, emlékhelyek megkoszorúzása. Dobrossy István ny. levéltári igazgatóval rendhagyó városjáró sétára indultunk, felelevenítve néhány ismert szobor történetét, a hozzájuk kapcsolódó eseményeket.

Miskolc első köztéri szobra, és Magyarország első egészalakos, közterületi Kossuth Lajos szobra az, amely ma az Erzsébet téren áll. Dobrossy István elmondta: a téren, amely korábban, átalakítása előtt a Pap-malom nevet viselte, először Szemere Bertalannak szerettek volna szobrot állítani, de végül Kossuth Lajost örökítették meg, akinek a szobrára szinte nyomban elkezdtek gyűjteni, a halála után. Róna József alkotását 1898-ban avatták fel.

Az egykori kormányzót torinói száműzetésében is gyakran látogatták miskolci városvezetők, különféle bizottságok, s egyebek mellett megkérték: adja hozzájárulását, hogy róla nevezzék el az akkori Czikó utcát, amelybe meghatottan egyezett bele. Ő lett a város első díszpolgára is, 1886-ban, az ő nevéhez fűződik, hogy Miskolcnak két országgyűlési képviselői körzete, és így két képviselője lehetett. 1894-ben, amikor temették, városi delegáció képviselte Miskolcot, az akkori polgármester vezetésével – a sírnál mások mellett beszédet mondott Herman Ottó, és a Miskolcon gyakran megforduló Jókai Mór is.

Ugyancsak ismert emlékhely Széchenyi István Városház téri emlékműve, Melocco Miklós alkotása, amely 1994-es felavatása óta megosztja a közvéleményt. Elhelyezése, és az időskori ábrázolás   módja miatt is, amely sokak szerint egyáltalán nem szerencsés.  - Széchenyit nagyon szerették Miskolcon, három alkalommal is járt a városban - 1835-ben, 1844-ben, 1845-ben - támogatta a színházépítést, külön páholyt váltott magának a színházba, a miskolci nemzeti kaszinónak is tagja volt – mondta el Dobrossy István.

Róna József készítette Szemere Bertalan szobrát is, amelyet 1906-ban avattak fel Miskolcon. Az avatást több alkalommal is el kellett halasztani, mert arra az időpontra kívánták időzíteni, amikor a II. Rákóczi Ferenc fejedelem és bujdosó-társai hamvait Kassára szállító vonat Miskolcra érkezik. Az avatásnál Lévay József költő mondott beszédet, aki a szabadságharc idején Szemere Bertalan belügyminisztériumában dolgozott írnokként, és rövid ideig nemzetőr is volt. Az ő szobra, a Palóczy utcán, szinte „szembe néz” a másik oldalon a Deák Ferenc szobrával. A tér, amelyen ez áll, szintén a tudós államférfi nevét viseli. Deáknak már 1903-tól szerettek volna szobrot állítani Miskolcon, de a világháború, és más körülmények miatt, erre csak 1925-ben kerülhetett sor. 

Petőfi Sándor háromszor járt Miskolcon, először 1844 februárjában, ennek emlékére írta „Keresztúton állok” című költeményét. Másodszor 1845. április 3-án, amikor felvidéki útja alkalmával időzött a városban, harmadszor 1847. július 8-án tartózkodott itt, amikor a mai Városház tér 5-ös (Vadnay-Szeremley-ház) számú házban szállt meg, melyen ma emléktábla örökíti meg itt-tartózkodását. Ekkor látogatta meg az egyik lillafüredi barlangot, amit ma Petőfi-mésztufabarlangnak hívnak, ekkor írta „Alkony” című versét, melyet a diósgyőri várból megfigyelt naplemente ihletett.



Az ő szobrát, Kocsis András alkotását 1951-ben avatta fel Miskolcon Darvas József akkori vallás- és közoktatásügyi miniszter, a korábban Széna, majd Tetemvár neveket viselő téren, amelyet aztán szintén a költőről neveztek el – csakúgy, mint egy utcát is. 1997-ben térrendezés kezdődött a Petőfi-téren, a szobra is új talapzatra került, 2006-tól ebben a formában koszorúzzuk.

Dobrossy István elmondása szerint Görgey Artúrnak is mindig komoly kultusza volt Miskolcon. Többször járt a városban, részt vett több környékbeli csatában, Doleschal Gábor miskolci orvos Görgeynél szolgált tábororvosként, századosi rangban, idős korukig baráti kapcsolatban voltak. Reményi Ede is találkozott a hadvezérrel, tábori hegedűsként, s a két világháború között Görgey nevét vette fel a Miskolcon állomásozó gyalogezred.

Görgey Artúrnak 1934. május 21-én állítottak mellszobrot Miskolcon, a Szabadságharc utca elején, ekkor egy nagy márványtáblát is elhelyeztek annak az épületnek a falán, amelyben ma a mostani Cafe du Boucher étterem működik. A táblán láthatóak voltak az egykori fővezér életrajzi adatai, s miskolci tartózkodásának időpontjai is. Görgey mellszobrát az 1950-es évek elején tisztázatlan körülmények között ledöntötték, és sokáig a megyei múzeum Paszeri épületének raktárában őrizték. 1973-tól lett kiállítva, jelenlegi helyére, a múzeum bejárata mellé 1997-ben került.

Szepesi S.
Fotó: Mocsári L.