MiNap Online

Megjelentek az első EU-s támogatások eredményei

2007-06-11 13:39

2007 májusában megjelentek az első EU-s támogatások eredményei, így a lehívott támogatási összegek, illetve a sikeres pályázatok száma mostantól bárki számára megtekinthető. A Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP), a Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP), valamint a Közép-Magyarországi Operatív Program (KMOP) keretében sikeresen megpályázott támogatási összegek kistérségi, regionális, valamint megyei szintű megoszlását, összehasonlító elemzését a Pillars Tanácsadó Kft. szakértői készítették el, ezzel átláthatóbbá téve a támogatások jelenlegi megoszlását, valamint lehetőséget biztosítva a támogatási rendszer, valamint a pályázási hajlandóság jövőbeli erősítésére.

Az alábbi listából kiderül, hogy a GOP és TÁMOP által nyújtott támogatási lehetőségeket mely városok tudták a legjobban hasznosítani fejlesztési céljaik megvalósítására. Budapestet Kecskemét követi a 2. helyen, majd Szeged következik több mint 95 millió forint értékű össztámogatással. Szeged mind a pályázatok számának, mind az elnyert támogatások összegének tekintetében bekerült az első 3 helyre. A 3 különböző operatív program keretében lehívott támogatási összegek a következőképpen alakultak: a TÁMOP 1 923 428 790 forintot ítélt meg az összesen 327 darab sikeres pályázat megvalósítására, míg a KMOP-keretből lehívott – összesen 124 pályázatra fordítható – összeg 418 881 000 forint. A GOP 253 pályázatnak ítélt meg támogatást, összesen 832 834 000 forint értékben. A GOP, a TÁMOP, illetve a KMOP által odaítélt támogatási összegek együttesen véve meghaladták a 3,1 milliárd forintot, mely értékek regionális, kistérségi, valamint megyei szintű megoszlása egyaránt meglehetősen nagy eltéréseket mutatnak. Az alábbi három összesítés segítségével teljesebb képet kaphatunk a legjobban teljesítő városok, megyei jogú városok, illetve települések által elnyert pályázati támogatásokról illetve sikeres pályázataik számáról. Mindenképpen fontos megjegyezni, hogy a fejlesztési tervek megvalósításához Budapest nyerte el a legnagyobb összeget, majdnem 900 millió forintot a KMOP és a TÁMOP által biztosított kereteken belül. A 3 operatív program összesen 705 pályázatot ítélt sikeresnek, melyből több mint 150 pályázat Budapestről érkezett. A mellékelt részletes dokumentumokból kiderül, hogy a fejlesztési pénzek eloszlása követi a korábbi támogatási periódus trendjét, mely szerint minél fejlettebb egy kistérség, annál nagyobb arányban képes a források lehívására. Ebből kifolyólag, általánosan észrevehető tendencia, hogy a fejlesztésre fordítható támogatási összegek nem mindig a valós rászorultságot tükrözik, inkább a pályázati hajlandóságot illetve az abszorpciós képességet.
Összesített toplista – GOP, KMOP és TÁMOP

Legtöbb támogatást nyerte (Ft):
Budapest (874 515 290)
2. helyezett Kecskemét (103 257 950)
3. helyezett Szeged (95 452 000)

Legtöbb nyertes pályázat (db): Budapest (156)
2. helyezett Szeged (27)
3. helyezett Kaposvár és Miskolc (24)
Toplista - GOP
Legtöbb támogatást nyerte (Ft):
Szeged (67 612 000)
2. helyezett Győr (49 336 000)
3. helyezett Miskolc (36 920 000)

Legtöbb nyertes pályázat (db): Szeged (18)
2. helyezett Miskolc (13)
3. helyezett Győr (12)
Toplista - KMOP
Legtöbb támogatást nyerte (Ft):
Budapest (208 488 000)
2. helyezett Budaörs (18 617 000)
3. helyezett Cegléd (14 022 000)

Legtöbb nyertes pályázat (db): Budapest (62)
2. helyezett Budaörs (5)
3. helyezett Cegléd (4) Toplista - TÁMOP
Legtöbb támogatást nyerte (Ft):
Budapest (666 027 290)
2. helyezett Kecskemét (79 142 950)
3. helyezett Eger (69 475 560)

Legtöbb nyertes pályázat (db): Budapest (94)
2. helyezett Kaposvár (22)
3. helyezett Eger (14)

Hova került a pénz?

KMOP: Az első EU-s támogatások nyerteseinek megoszlása a Közép-magyarországi régióban.
Májusban hirdették ki a második Nemzeti Fejlesztési Terv első pályázati körének nyerteseit. A Közép-magyarországi régió pályázó mikro- és kisvállalatai munkavállalóik továbbképzésére pályázhattak. A képzések célja, hogy magasabb képzettséggel és versenyképes tudással rendelkezzenek az alkalmazottak.
A kormány deklarált, hosszú távú célkitűzése, hogy Magyarország tudásalapú gazdasággá váljon, ennek függvényében külön érdekes elemezni a nyertes támogatások megoszlását.
Abból kifolyólag, hogy a támogatások kvázi „normatív” alapon kerültek megítélésre, a kimutatások a pályázók lelkesedését és felkészültségét mutatják, minden külső beavatkozástól, befolyásoló tényezőtől mentesen.

Toplista

Legtöbb támogatást nyerte (Ft):
Budapest (208 488 000)
2. helyezett Budaörs (18 617 000)
3. helyezett Cegléd (14 022 000)

Legtöbb nyertes pályázat (db): Budapest (62)
2. helyezett Budaörs (5)
3. helyezett Cegléd (4)

Város- és település-rangsor

Az összesen 124 sikeres pályázat fele (62) a budapesti KKV szektorból érkezett, míg a fennmaradó 62 pályázat a Közép-magyarországi régió települései, illetve városai között oszlik meg, amely nem feltétlenül tükrözi a valós fejlesztési igényeket. A Közép-magyarországi régió városainak, illetve településeinek küzdelmében Budapest szempontjából nem születtek kiemelkedően meglepő eredmények: a nyertes pályázatok számának, valamint az elnyert támogatási összegek tekintetében a régióban a főváros kiemelkedő előnnyel (62 pályázat) került az 1. helyre. Budapestet a 2. helyen Budaörs követi 5 sikeres pályázattal, 18 617 000 forintnyi elnyert támogatással. Érdemes megfigyelni, hogy Érd – a régió egyetlen Budapesten kívüli megyei jogú városa – mind az elnyert összeg, mind pedig a sikeres pályázatok számának tekintetében gyengén szerepelt. Az egyetlen sikeres pályázattal elnyert támogatási összeg alig több, mint 4,5 millió forint volt. A budapesti agglomerációs övezethez tartozó városok és kisebb települések KKV-i ezzel szemben hatékonyabban pályáztak.

Város- és település-rangsor

1 Budapest 62
2 Budaörs 5
3 Cegléd 4
4 Vác 3
4 Gödöllő 3
4 Dunaharaszti 3
5 Dabas 2
5 Dunakeszi 2
5 Kerepes 2
5 Szigethalom 2
5 Törökbálint 2
5 Fót 2
5 Dunavarsány 2
6 Újhartyán 1
6 Érd 1
6 Piliscsaba 1
6 Nagykőrös 1
6 Nagykáta 1
6 Leányfalu 1
6 Gyál 1
6 Biatorbágy 1
6 Budakalász 1
6 Szigetújfalu 1
6 Tápióság 1
6 Szigetszentmiklós 1
6 Kartal 1
6 Kistarcsa 1
6 Tura 1
6 Acsa 1
6 Tápiószecső 1
6 Halásztelek 1
6 Göd 1
6 Pilisvörösvár 1
6 Üröm 1
6 Taksony 1
6 Pilisjászfalu 1
6 Nagykovácsi 1
6 Isaszeg 1
6 Csömör 1
6 Veresegyház 1
6 Mogyoród 1
6 Aszód 1
6 Szada 1
Összesen: 124

Város- és település-rangsor

1 Budapest 208 488 000
2 Budaörs 18 617 000
3 Cegléd 14 022 000
4 Dunaharaszti 13 010 000
5 Dabas 9 495 000
6 Gödöllő 7 709 000
7 Dunakeszi 6 893 000
8 Törökbálint 6 451 000
9 Kerepes 5 145 000
10 Budakalász 5 000 000
10 Leányfalu 5 000 000
10 Piliscsaba 5 000 000
10… Szigetújfalu 5 000 000
…18 Érd 4 625 000

Az első EU-s támogatások nyerteseinek megoszlása: TÁMOP

Májusban hirdették ki a második Nemzeti Fejlesztési Terv első pályázati körének nyerteseit. A Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) a növekedéshez és a foglalkoztatás bővítéséhez elsősorban a munkaerőpiac kínálati oldalára irányuló intézkedésekkel, az emberi erőforrások fejlesztésével kíván hozzájárulni. A pályázó mikro- és kisvállalatok munkavállalóik továbbképzésére pályázhattak. A képzések célja, hogy magasabb képzettséggel és versenyképes tudással rendelkezzenek az alkalmazottak. A munkavállalók képzésén, illetve az alkalmazottak naprakész tudásának folyamatos fejlesztésén keresztül érhető el a TÁMOP által prioritásnak tekintett versenyképesség-javulás.
A kormány deklarált, hosszú távú célkitűzése, hogy Magyarország tudásalapú gazdasággá váljon, ennek függvényében külön érdekes elemezni a nyertes támogatások megoszlását.
Abból kifolyólag, hogy a támogatások kvázi „normatív” alapon kerültek megítélésre, a kimutatások a pályázók lelkesedését és felkészültségét mutatják, minden külső beavatkozástól, befolyásoló tényezőtől mentesen.
Toplista

Legtöbb támogatást nyerte (Ft):
Budapest (666 027 290)
2. helyezett Kecskemét (79 142 950)
3. helyezett Eger (69 475 560)

Legtöbb nyertes pályázat (db): Budapest (94)
2. helyezett Kaposvár (22)
3. helyezett Eger (14)

Megyei jogú városok

A TÁMOP által támogatott fejlesztési terveket, a sikeres pályázatok számának jelentőségét és az ezekre fordítható, elnyert támogatások összértékét a megyei jogú városokra vonatkozó adatok alapján lehet a legszemléletesebb módon bemutatni, valamint elemezni. A megyei jogú városok küzdelmében rendkívül meglepő eredmények születtek. A gazdasági erejükről és fejlődési potenciáljukról híres városok közül sokan nagyon gyengén szerepeltek, míg a közepes méretű városok KKV-i nem várt, kiemelkedő aktivitással pályáztak.
Nem meglepő módon Budapest mind a két listán (pályázatok száma és az elnyert támogatási összegek) toronymagasan vezet, annál meglepőbb viszont, hogy méretben a fővárost követő nagyvárosok csak a mezőny közepére, illetve végére kerültek. Pécs aktivitása szembetűnően gyenge, az ország 5. legnagyobb városa csak a 17. a megyei jogú városok rangsorában, mindössze 3 nyertes pályázattal. A fejlesztési pólusok közül sem Debrecen, sem Székesfehérvár nem szerepel az első 10 legsikeresebb pályázó között – pedig ha valahol, akkor pont a pólus-városokban lesz szükség a jól képzett munkavállalókra.
Döbbenetes és aránytalan – csak így jellemezhető, hogy a 23 megyei jogú város közül 3-ban (Érd, Salgótarján és Tatabánya) egyetlen nyertes pályázat sem valósul meg, így a rendelkezésre álló TÁMOP fejlesztési források ezen városok számára nem hívhatók le. Ennél egy fokkal – de elenyészően – többet sikerült elérnie Dunaújvárosnak, ahol az egyetlen elnyert pályázat megközelítőleg 10 millió forinttal segítheti a városfejlesztési terveit. Ez mind az érintett városok szükségleteit, mind pedig gazdasági helyzetüket ismerve jelentős veszélyt rejt magában a versenyképességük csökkenése terén.
A második rangsor az elnyert támogatások értéke szerint rangsorolja a városokat. Ez alapján Kecskemét a 2. helyre kerül, míg Eger konzekvensen tartja dobogós helyét mindkét rangsorban. Míg a TOP 10-be Debrecen az elnyert összeg alapján bejut, Nyíregyházának ez már nem sikerült – pont fordított a helyzet, mint a nyertes projektek száma esetén, míg a többi 9 város mindkét listán az első 10-ben van.

MJV rangsor

1 Budapest 94
2 Kaposvár 22
3 Eger 14
4 Veszprém 12
5 Kecskemét 11
5 Miskolc 11
6 Győr 10
7 Szeged 9 8 Szolnok 89 Nyíregyháza 7
10 Debrecen 5
10 Székesfehérvár 5
10 Zalaegerszeg 5
11 Békéscsaba 4
11 Szekszárd 4
11 Szombathely 4
12 Hódmezővásárhely 3
12 Pécs 3
13 Nagykanizsa 2
14 Dunaújváros 1
15 Érd 0
15 Salgótarján 0
15 Tatabánya 0
Összesen: 234
MJV rangsor

1 Budapest 666 027 290
2 Kecskemét 79 142 950
3 Eger 69 475 560
4 Kaposvár 56 149 400
5 Miskolc 55 294 160
6 Szolnok 44 442 800
7 Debrecen 43 465 330
8 Veszprém 32 628 330
9 Szeged 27 840 000
10 Győr 26 496 750
11 Székesfehérvár 26 352 000
12 Nagykanizsa 25 561 600
13 Békéscsaba 23 929 600
14 Szombathely 23 174 880
15 Szekszárd 20 620 000
16 Pécs 18 441 100
17 Nyíregyháza 17 191 500
18 Dunaújváros 10 728 000
19 Zalaegerszeg 7 982 400
20 Hódmezővásárhely 7 549 600
21 Érd 0
21 Salgótarján 0
21 Tatabánya 0
Az első EU-s támogatások nyerteseinek megoszlása: GOP

Májusban hirdették ki a második Nemzeti Fejlesztési Terv első pályázati körének nyerteseit. Ennek keretein belül körvonalazódott a Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP) nyerteseinek rangsora az elnyert támogatások, illetve a sikeres pályázatok számának összehasonlításával, elemzésével. A GOP által biztosított fejlesztésre fordítható források a magyar gazdaság tartós növekedését kívánják elősegíteni, a fizikai és a humán tőke minőségének, valamint a teljes tényező termelékenységnek a javításával. A GOP megpályázható forrásaiból - a Közép-Magyarországi régión kívül – Magyarország összes régiója részesülhet, ám a jelen adatok azt jelzik, hogy az ország különböző területei meglehetősen változó pályázói hajlandóságot mutattak.
A kormány deklarált, hosszú távú célkitűzése, hogy Magyarország tudásalapú gazdasággá váljon, ennek függvényében külön érdekes elemezni a nyertes támogatások megoszlását.
Abból kifolyólag, hogy a támogatások kvázi „normatív” alapon kerültek megítélésre, a kimutatások a pályázók lelkesedését és felkészültségét mutatják, minden külső beavatkozástól, befolyásoló tényezőtől mentesen.

Toplista

Legtöbb támogatást nyerte (Ft):
Szeged (67 612 000)
2. helyezett Győr (49 336 000)
3. helyezett Miskolc (36 920 000)

Legtöbb nyertes pályázat (db): Szeged (18)
2. helyezett Miskolc (13)
3. helyezett Győr (12)

MJV (megyei jogú városok)

A GOP által támogatott fejlesztési terveket, a sikeres pályázatok számának jelentőségét és az ezekre fordítható, elnyert támogatások összértékét a megyei jogú városokra vonatkozó adatok alapján lehet a legszemléletesebb módon bemutatni, valamint elemezni. A megyei jogú városok küzdelmében meglepő eredmények születtek mind a sikeres pályázatok számának, mind az elnyert támogatási összegek tekintetében. A GOP által biztosított forrásokat összesen 132 pályázatra költhetik el Magyarország megyei jogú városai, 443 millió forint összértékben. A lista első 3 helyét Csongrád, Borsod-Abaúj-Zemplén és Győr-Moson-Sopron megye megyei jogú városai foglalják el, összesen 43 sikeres pályázattal és több mint 153,5 millió forintnyi – fejlesztésre elnyert – támogatással. A rangsor 1. helyére Szeged került, 18 sikeres pályázattal és több mint 67,5 millió forintnyi elnyert támogatással, melyet Miskolc és Győr követ 13, valamint 12 pályázattal. A Győr által lehívott fejlesztésre elnyert támogatási forrás megközelíti az 50 millió forintot, míg Miskolc majdnem 37 millió forintot fordíthat hasonló terveire. A nyertes pályázatok száma alapján 4. helyen álló Pécs 21 millió forintot költhet fejlesztésekre, ezzel az elnyert támogatás nagyságának listáján csak a 9. helyre kerülhetett. Debrecen, Nyíregyháza, Szombathely, Székesfehérvár és Kecskemét a rangsor középső részén helyezkednek el, egyenként 9-9 sikeres pályázattal, melyek összértékei 20 és 35 millió forint között mozognak. A pályázati hajlandóság és aktivitás hiánya leginkább Salgótarjánban mutatkozott meg, ahol összesen egyetlen - alig több mint 3,5 millió forintnyi - pályázat került elfogadásra, ezzel az utolsó helyre szorítva Nógrád megyét. Dunaújváros, Kaposvár és Veszprém az elnyerhető támogatásokból egyenként kevesebb, mint 10 millió forintot tudtak megpályázni, amely egyáltalán nem tükrözi arányosan valós gazdasági erejüket és pályázati potenciáljukat.

MJV rangsor

1 Szeged 18
2 Miskolc 13
3 Győr 12
4 Pécs 11
5 Debrecen 9
5 Nyíregyháza 9
5 Székesfehérvár 9
5 Szombathely 9
6 Kecskemét 7
7 Szekszárd 6
8 Nagykanizsa 5
8 Szolnok 5
9 Békéscsaba 4
10 Zalaegerszeg 3
10 Tatabánya 3
10 Eger 3
11 Veszprém 2
11 Kaposvár 2
11 Hódmezővásárhely 2
11 Dunaújváros 2
12 Salgótarján 1
Összesen: 132
MJV rangsor

1 Szeged 67 612 000
2 Győr 49 336 000
3 Miskolc 36 920 000
4 Szombathely 36 303 000
5 Nyíregyháza 29 476 000
6 Székesfehérvár 28 563 000
7 Debrecen 24 761 000
8 Kecskemét 24 065 000
9 Pécs 21 271 000
10 Szekszárd 17 941 000
11 Szolnok 16 656 000
12 Tatabánya 14 800 000
13 Zalaegerszeg 11 297 000
14 Nagykanizsa 10 999 000
15 Eger 10 270 000
16 Békéscsaba 10 104 000
17 Kaposvár 9 167 000
18 Hódmezővásárhely 8 565 000
19 Dunaújváros 7 076 000
20 Veszprém 4 150 000
21 Salgótarján 3 738 000