MiNap Online

Névadó – Liszt Ferenc

2011-11-06 19:56

Az Újgyőri főtértől északra, a Maros utcából nyíló, s a Károly utcánál a Baross Gábor Szakközépiskolába torkolló kelet-nyugati irányú utca. A névadás egyidős a Győri kapu északi oldalának hagyományos lakóházakkal való beépítésével, amely több ütemben, a XX. század első harmadától történt.

A Sopron vármegyei Doborjánban született, s első zenei nevelője apja, az Esterházy uradalom gazdatisztje volt. Gyermekként Sopronban, Pozsonyban és Bécsben lépett fel, s 12 éves volt, amikor Párizsba került. Harmincévesen Európa-szerte ismert volt. Vörösmarty Mihály ódát írt róla, amelyet egy pesti előadásakor adott át a „jövő zenészének”. Magyarországi gyűjtéseire alapozva vallotta, hogy össze lehet gyűjteni a nemzet zenei eposzát, a nemzetét „amelynek énekese, rapszodosza akarok lenni”. Hungária címen szimfonikus költeményt alkotott.

1875-ben az ő lakásán nyílt meg Budapesten a Zeneakadémia, amelynek első elnöke volt. Életre szóló barátság kötötte Richard Wagnerhez, aki egyik leányát feleségül vette, tehát veje lett. (1811–1886 között élt. Állandó utazó volt, így jelképes, hogy egyik utazása során kapott tüdőgyulladás jelentette élete végét. Alakját Barabás Miklós és Munkácsy Mihály is megfestette, ülő szobrát Stróbl Alajos készítette. A Zeneakadémia 1925-től, a magyar főváros repülőtere 2011-től viseli nevét.)

D. I.