MiNap Online

Lerakták a Pannon-tenger Múzeumának alapkövét

2011-01-22 11:08

Pénteken este ünnepélyes keretek közt helyezték el a Pannon-tenger Múzeumának alapkövét. Az Észak-Magyarországi Operatív Program keretében támogatott fejlesztés a legnagyobb a múzeum alakulása óta, és lehetőséget ad olyan egyedi leletek bemutatására, mint a mocsári ciprusok, vagy a Rudapithecus hungaricus és a hozzá tartozó lelet együttes.

Az esti ünnepség azzal kezdődött, hogy Mengyi Roland, a megyei közgyűlés elnöke, és Pusztai Tamás, a Herman Ottó Múzeum igazgatója összeállították az időkapszulát. A fémhengerbe a megyei napilap mellett egy mocsári ciprus töredék, 335 forint, a múzeum dolgozóinak névsora, illetve három fotó a múzeum korábbi, jelenlegi és tervezett állapotáról került. Mengyi Roland utoljára egy Magyar Nemzetet helyezett az időkapszulába kijelentve: ez bizonyíthatja az utókornak is, hogy Magyarországon 2011-ben hiteles és szabad a sajtó.



Ezt követően vonultak az ünnepség résztvevői a munkaterületre: a múzeum előtt kiásott több méter mély alapárok közepén helyezték el az alapkövet, és benne az időkapszulát. Az ünnepélyes aktus után Pusztai Tamás elmondta, rengeteg segítséget kaptak nem csak a ciprusok konzerválásához, hanem a múzeum fejlesztéséhez is, amit csak megköszönni tud.

Mengyi Roland szerint világszenzáció részesei vagyunk, a világon egyedülálló leletet mutathatnak be Miskolcon. Nagy büszkeségnek nevezte, hogy a bükkábrányi bányában megtalált tizenhat fa közül a szállítható állapotban lévő négy fa a Herman Ottó Múzeumba kerülhetett. Ez a turisztikai attrakció versenyképesé teszi a megyét, és az országot is a megyei elnök szerint. Hozzátette azt a múzeumi gyűjteményt gazdagítja, amely egyébként is számtalan kuriózummal büszkélkedhet. A fejlesztés pedig egy fontos üzenet, hogy a kultúra elengedhetetlen fontosságú, ezért is időzítették az alapkő letételét a kultúra napjához közel.



Szolyák Péter régész diaképek segítségével mutatta be a beruházás részleteit, melyet azzal kezdett, hogy óriási szerencse, egyben kötelesség is a bükkábrányi ciprus-lelet. Párhuzamot vont a több, mint száz évvel ezelőtt történtekkel: 1891-ben a Bársony-házi „szakócák”, mint a kárpát-medencei jégkori ember létezésének első, hitelesnek elfogadott bizonyítékai, nagymértékben elősegítették a Herman Ottó Múzeum elődjének, a Borsod-Miskolczi Múzeumnak az 1899. évi megalapítását. A Bükkábrányban 2007-ben előkerült 7,6 millió éves ősfák, melyektől a „szakócákhoz” hasonlóan felbolydult a közvélemény, 2012-re egy másik, majd a Megyei Múzeumi Igazgatóság vezetése alatt működő múzeumot, múzeumszárnyat hívtak életre.


A Pannon-tenger Múzeum megépítésével a cél egy minden ízében 21. századi, valós és vállalható értékeket képviselő, igényes természetrajzi látványosság megteremtése, mely egyszerre tanít és szórakoztat, és mindenekelőtt követendő példát ad. A részben földbe süllyesztett, kétszintes, hármas tagolású épület középső része ad majd otthont az ősfák köré szervezett kiállításnak. Ennek fő témája a kárpát-medencei miocén kor földtanának, növény- és állatvilágának, tartalmát és formáját tekintve is minél színesebb bemutatása. A kiállítás szerves részét képezi majd a rudabányai leletegyüttes, melyet a legrészletesebben az országban elsőként itt ismertetnek meg a nagyközönséggel. Nem csupán az 1967-től kutatott Rudapithecus hungaricus ősmajom maradványai, de a környezetében feltárt, a felső-miocén időszakra jellemző növény- és állatvilág emlékei is itt kapnak helyet.
Szeretnék az iskolákat meggyőzni arról, hogy megéri akár havonta a kiállítótermeiben egy-egy órát megtartani. Kiállításuk elemei nemcsak láthatók, de témáktól függően szagolhatók, tapinthatók, mozgathatók lesznek. Ha a földkéreg lemezeinek mozgását, a vulkánok működését, a szén, az urán, a földgáz vagy olajmezők keletkezését, a folyók teraszainak képződését szeretnénk megérteni, nem kell majd többet olvasni, mint amennyit lehet kísérletezni, játszani. Az épületben a valós idejű földrengésfigyelés bárki számára elérhetővé kívánják tenni.



A Pannon-tenger vízi és a peremterületek szárazföldi növény- és állatvilágát reprezentáló kövületek és csontok helyenként „életre kelnek” majd. Ha valakinek kedve támad, hogy kipróbálja egy ősfa-darab többféle konzerválását, azt is megteheti, és az „eredményt” hazaviheti, de virtuálisan bemászhat majd az egyik ciprus folyadékkal teli tartályába is. Az új múzeumépületben kap állandó és végre méltó helyet a több mint 16000 tételt tartalmazó, és ezáltal az ország leggazdagabb ásványgyűjteményéből rendezett kiállítás is. Kialakításakor arra törekszenek, hogy a laikus szemlélődő, a vizsga előtt álló egyetemista és az amatőr gyűjtő egyaránt rendszeres látogatója legyen.

Mivel alapvető cél, hogy a múzeum gyűjtőkörét is kibővítsék az új épület és kiállítás ürügyén, folyamatos együttműködést szeretnének kialakítani és fenntartani a földtudományokkal, az őslénytannal foglalkozó felsőoktatási intézményekkel, múzeumokkal és amatőr kutatókkal, gyűjtőkkel. Nem csupán a bemutatás, az oktatás támogatása és a szórakoztatás, de hosszú távon a kutatás legalább alapszintű megteremtése is szándékukban áll. Évente 2–3, hazai és nemzetközi szintű konferenciának kívánnak otthont adni elsősorban a geológia és az őslénytan témakörében, ezáltal is besegítve a nagy kutatóhelyek, egymástól távol dolgozó kutatógárdák munkájába, a legmagasabb szintű tudományos információcserébe.

Fotók ITT!

Horváth I.
Fotó: Juhász Á.