MiNap Online

Tízmilliárdos támogatásra pályáznak

2008-03-16 12:44

Az Európai Unió a 2007–2013-as költségvetési ciklusban kiemelten kívánja támogatni a regionális központokat, fejlesztési pólusvárosokat. A források hatékony felhasználása érdekében azonban előírja, hogy az érintett települések rendelkezzenek olyan elfogadott alapdokumentummal, amely széles társadalmi alapokon meghatározza a város középtávú, területi szemléletű fejlesztési célkitűzéseit.

Ezért a polgármesteri hivatal stratégiai és fejlesztési osztálya a Miskolc Holding közreműködésével Integrált Városfejlesztési Stratégiát (IVS) készít, melynek – kérdőíves felméréssel, lakossági fórumokkal – már a társadalmi vitája is elkezdődött. A részletekről dr. Bernáth Attilát, a Miskolc Holding stratégiai igazgatóját kérdeztük.
– Hogyan lehetne megfogalmazni az IVS fő célkitűzéseit?
– Az Integrált Városfejlesztési Stratégiában megfogalmazott, s az Unió által támogatott városfejlesztési célok alapvetően kétfélék lehetnek. Egyrészt úgynevezett funkcióbővítő, funkcióváltó városrehabilitációs, másrészt pedig szociális városfejlesztési célok. Ezek irányultsága nyilván alapvetően eltér egymástól. A funkcióbővítő városfejlesztés nagyobb területű, lelakott, hiányos infrastruktúrájú városrészek rehabilitációját szolgálja, a szociális városfejlesztés pedig a lakókörnyezet megújításáról, korszerűsítéséről szól. Miskolcon ilyen lehet például az avasi lakóterület egyes elemeinek a fejlesztése, amely egyaránt jelentkezik a lakóházak megújításában, és a házak között található közterületek, szociális és egyéb helyi közintézmények rehabilitációjában.
– Mennyiben különbözik ez a stratégia a korábbi városfejlesztési elképzelésektől?
– A legfontosabb különbség, hogy az IVS területi alapon, integrálva, összehangolva fogalmazza meg a fontos városfejlesztési célkitűzéseket, s így a város összes fejlesztésének szintetizálására, együtt kezelésére alkalmas. Korábban is voltak terveink, fejlesztési elképzeléseink, ezek azonban nem mindig találkoztak össze térben és időben. Hiányzott az integráció, s ha egy időben is születtek a gondolatok, ezek a „belső kommunikációban” nem mindig értek össze.
– Tudna erre példákat mondani?
– Előfordult például, hogy a vízmű saját beruházásban csatornát fektetett le, olyan utcában, amely egyébként is ki volt jelölve útfejlesztésre – csak éppen a kétféle munka nem lett összehangolva. A vízmű kiásta az árkot, lerakta a csatornát, majd visszaaszfaltozta az úttestet ott, ahol egy év, vagy pár hónap múlva amúgy is teljes útburkolat-felújításra került sor. Ha időben szinkronba hozták volna a terveket, sok pénzt meg lehetett volna takarítani. Jó példa még Diósgyőr-Lillafüred nagyprojekt is, amelynek most zajlik az előkészítése. Ennek kapcsán, az Integrált Városfejlesztési Stratégiában most már vizsgálat alá kerül az is, hogyan lehetne esetleg – a projekt keretében – a lillafüredi kisvasút nyomvonalát a diósgyőri várig elvinni. A vár, Lillafüred, és maga a kisvasút is egy-egy turisztikai attrakció, ha ezt a három elemet összekapcsoljuk, a hozzánk érkező vendég egy „megállással” végig tudja őket látogatni. Jelenleg vizsgáljuk a dolgot, nem biztos, hogy sikerül megvalósítani, de már ez is az integrált gondolkodás része: hogy tudniillik egy turisztikai és egy tömegközlekedési megoldás hogyan tudna praktikusan együttműködni, ugyanabban a térbeli elhelyezkedésben.
– Ez a területi alapú, területi szemléletű tervezés „funkcionálisan” osztja részekre Miskolcot?
– A tervezés során városrészenként gyűjtjük össze, határozzuk meg azokat a helyileg jellemző és indokolt célkitűzéseket, amelyek megvalósítása közép- és hosszú távon egyébként is fontos feladat lenne. Van olyan terület, amelyiket lakóövezetként, s van, amelyiket gazdasági övezetként kell fejleszteni. Ugyanígy lesznek – vannak – városrészek, kereskedelmi, irodai, vagy éppen szórakozási, szórakoztatási funkcióra kijelölve. A stratégiában konkrétan hét funkcionális fejlesztési terület, illetve ehhez kapcsolódóan számos nagyprojekt szerepel. A gazdaság-, kereskedelem-fejlesztés, az intézményi terület és ingatlan fejlesztése, a közlekedési rendszerek fejlesztése, a közösségi közlekedés-közmű fejlesztése, a közterület és kapcsolódó rehabilitációs fejlesztés, a lakóterület-fejlesztés, a turisztikai és sport-attrakciók, illetve szállodafejlesztés. Ezen városfejlesztési tervek alapján készül az Integrált Városfejlesztési Stratégia, amely ezeket a funkcionális projekteket térben és időben összehangolva, térelemenként, városrészenként együttesen valósítja meg. A városrészekben, a különböző fejlesztési ütemekben akcióterületeket kell kijelölni. Ezek kisebbek, mint maga a városrész, és a konkrét beavatkozások helyszínéül szolgálnak.
– Mekkora összeget nyerhet Miskolc az IVS megvalósításához, és legkorábban mikor indulhatnak be a fejlesztések?
– Véleményem szerint jó esélyünk van rá, hogy a 2013-ig tartó időszakban körülbelül tízmilliárd forintos támogatáshoz jussunk. Nagyon kemények a pályázati feltételek, komoly statisztikai mutatószámoknak kell megfelelni. A szociális városfejlesztési célok megvalósításához igényelt támogatásnál például a pályázathoz csatolni kell az adott területen élők iskolázottságáról, szociális, egészségügyi helyzetéről, gazdasági aktivitásáról, elhelyezkedési lehetőségeiről, a közintézmények, lakóépületek állapotáról, stb. szóló statisztikai kimutatásokat. Minél inkább megfelelnek ezek az előírt mutatószámoknak, annál kisebb önerővel lehet fejlesztési támogatáshoz jutni. Az Integrált Városfejlesztési Stratégia írásban hozzávetőlegesen áprilisra készül el, 2007-2008 a tervezés, előkészítés időszaka, a fejlesztések valószínűleg 2009-ben indulnak.
– Az IVS már a definíciója szerint is „széles társadalmi alapokon” kívánja meghatározni a város középtávú fejlesztési célkitűzéseit. Jelen lesz a lakosság véleménye a stratégiában?
– Természetesen. Máris több százan küldték vissza a sajtóban, ezzel kapcsolatosan közzétett kérdőívünket, a miskolciak nagyon felelősen, a város érdekeit szem előtt tartva alkottak véleményt, melyek feldolgozása folyamatban van. Öt lakossági fórumra került, illetve kerül majd sor, arra törekszünk, hogy minden városrészben találkozhassunk az ott élőkkel, és közvetlenül is megismerhessük a véleményüket. Ezekről visszajelzést adunk, több csatornán is, és messzemenően figyelembe vesszük a stratégiai fejlesztési célkitűzések meghatározásánál. – Mely területeken jelentkeznek leginkább a lakosság elvárásai? Lesz ennek hatása a fejlesztések rangsorolására, időbeni megvalósítására?
– Sok hasznos vélemény érkezett, de mivel ezeket még csak részben dolgoztuk fel, és több lakossági fórum is hátra van, korai lenne lakossági „prioritásokat” megfogalmazni. Annyit talán az eddigi tapasztalatok alapján is megemlíthetek, hogy sok észrevétel érkezett a közbiztonság javításával, a lakótelepek, illetve szociálisan veszélyeztetett lakóterületek rehabilitációjával, az úthálózat, a közösségi közlekedés fejlesztésével kapcsolatban. Mint már mondtam, ezeket a véleményeket maximálisan figyelembe vesszük. A fejlesztések megvalósításánál, a források igénybevételénél azonban nagyon sok és igen szigorú feltételnek kell megfelelni, számolni kell a lehetőségeinkkel, körülményeinkkel, s mindezek együttes figyelembevételével lehet meghatározni az egyes városrészekre vonatkozó fejlesztési célokat, ezek érvényesítését és rangsorolását.