MiNap Online

Szerelem a kereszteshadjáratok idején

2010-05-06 14:13

A II.Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtárban szerda este megtartott zenei ismeretterjesztő előadás-sorozat részeként Claudio Monteverdi operáiról tartott filmekkel színesített prezentációt Flach Antal csembalóművész, zenetanár.

Az előadáson három Monteverdi opera: az Orpheusz, Odüsszeusz hazatérése, Poppea megkoronázása filmrészletekkel szemléltetett elemzésére került sor. Monteverdi 1624-es Tankréd és Klorinda párviadala című műve is elemzés alá került, mely egyrészt azért különleges technikailag, mert a játékosoknak két ujjat kellett használni a pengetéshez, másrészt pedig azért, mert a keresztes hadjáratok idején játszódik.

A költészet és a zene egyesítésének művészi lehetőségeit a nyugati kultúrtörténet során igen korán felismerték. A zenében nincsen konkrét kijelentés, éppen ezért minden emberre másképpen hat. A költői kijelentéshez hasonlítható, hiszen sokféle árnyalattal adható elő egy-egy vers így ott is különböző értelmezések jöhetnek létre. A zene évezredek óta fontos szerepet játszik az emberek szórakozásában, mondhatni mágikus erőt tulajdonítanak neki, így valamennyi vallási szertartásnak is lényeges eleme. A reneszánsz kort annyira áthatotta az antik görög költészet iránti lelkesedés, hogy vissza akarták állítani az énekbeszéd régi módját – hangzott el az előadáson. A három Monteverdi operában az a közös, hogy az új stílust alkalmazza, melynek alapját a firenzei tudóskör fektette le. 1600 táján a zenetörténet egyik legradikálisabb fordulata zajlott le. A nyugati zene megszentlet rendjét egy történeti érdeklődésű kör, a Bardi és Corsi grófok „Cameratája” egyik napról a másikra megkérdőjelezte, és azt állították, hogy felfedezték az igaz muzsikát. Ezek az ókorkutatók kutatásának középpontjában a felülmúlhatatlan görög kultúra, a görög drámák világa állt – mondta Flach Antal csembalóművész, a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola tanára.

 
Claudio Monteverdi a régi stílus lerombolását nem forgatta a fejében, viszont olyan utakra lelt, amelyeket az énekbeszéd drámai zenévé alakulhatott s ezzel ő vált az opera műfajának tulajdonképpeni megteremtőjévé. Ennek során valamennyi akkoriban ismert formát egyesített a firenzei „reformerek” látnoki eszméivel, nem zavartatva magát azok dogmáitól. Első nagy, egész estét betöltő operájában, a L’Orfeo-ban, minden megtalálható az addigi zeneművészetből: legfőképp a sokszólamú madrigál, melynek utolérhetetlen mestere volt és maradt. A korabeli operák gazdag hangzásvilággal rendelkeztek: a vonós hangszerek valemennyi fajtája, lantok, különféle csembaló fajták, orgonák, fúvóshangszerek is megszólaltak



A megyei könyvtárban a következő érdekes kulturális program május 10.-én hétfőn 17. 30 órától  Kaján Tibor grafikusművész, karikaturista „a Végtelenség és az Idő” című kiállításának megnyitója lesz, melyet Mező István karikaturista nyit meg.

Búzafalvi Tamás