MiNap Online

Gondokat okozhat a szén-dioxid-kibocsátás

2010-04-10 10:57

Megnyugtató statisztikák láttak napvilágot az elmúlt napokban arról, hogy csökkent az európai országok szén-dioxid-kibocsátása, elsősorban a válság következtében. A párizsi Le Monde azonban rámutatott: a nyugati statisztikák figyelmen kívül hagyják a világgazdaság átalakulását, globalizálódását.

Egy amerikai lakos (évi) szén-dioxid-kibocsátása 20 tonna, egy franciáé pedig "csak" 6 tonna, ám ezek a számok nem adnak választ arra, mennyit kell mindehhez hozzátenni például a Bangladesből importált farmer, a Kínában gyártott mobiltelefon vagy a Dél-Koreában készült tévékészülék CO2-egyenértéke címén.

Az elmúlt két évtized során a fejlődő országok ipari termelésének jelentős része a feltörekvő országokba helyeződött át - és ezzel együtt az eltűnt nyugati üzemek által okozott környezetszennyezés is. A kérdés az, hogy ezek a kibocsátások kinek a számlájára kerüljenek: annak az országnak a mérlegébe, ahol a nyugati fogyasztók igényeinek kielégítésére szolgáló terméket előállítják, vagy a fogyasztó országéba, amely, mivel külső piacról szerzi be az árut, "mesterségesen" csökkenti szén-dioxid-lenyomatát?

Európában Nicolas Sarkozy francia elnök olyan szén-dioxid-adót vezetne be az Unió határain, amely hatásos lehetne azoknak az országoknak a "környezeti dömpingpolitikája" ellen, amelyek úgy termelnek, hogy nem fordítanak figyelmet szennyező kibocsátásaik csökkentésére. Az Egyesült Államok ugyancsak védővámokat kíván bevezetni klímavédelmi törvényének tervezete szerint. Ugyanakkor azonban Kína, amelyet ez első sorban érintene, máris elutasító álláspontra helyezkedett: ha valakinek fizetnie kell e kibocsátások miatt, az a nyugati fogyasztó - vélekedik Peking.