MiNap Online

13 pont a Bologna-konferenciáról

2010-03-14 15:45

Három fontos pontról: a szociális dimenzió, a minőségbiztosítás, elismertetés és a mobilitás kérdéséről tárgyaltak az elmúlt két nap során a bolognai folyamathoz csatlakozott országok miniszterei, Kazahsztán csatlakozásával immár 47-en a Bécsben és Budapesten megrendezett Bologna-konferencián.

A tanácskozás legfontosabb eredményeként azt a 13 pontot tartalmazó deklarációt értékelte Manherz Károly felsőoktatás szakállamtitkár, amely az elkövetkezendő évekre tervezett célokat tartalmazza - mondta el az Edupressnek pénteken, Bécsben. A miniszteri találkozókat kétévente rendezik meg a tagországok, a következő tanácskozást 2012-ben Romániában tartják majd.

A szakállamtitkár beszámolt: a független szakértői bizottságok által készített kutatások sok tanulsággal szolgáltak Magyarország számára is, ilyen többek között, hogy hazánkban is nagyobb súlyt kell fektetni a kreditelismertetés gyakorlati megvalósítására, amelyet hiába ratifikáltak a tagországok, a tapasztalat szerint nálunk - mint más országban sem - működik megfelelően.

Elmondta továbbá: a kreditrendszer is némi alakításra szorul, tantárgy-felülvizsgálat is szükséges. Magyarország csatlakozott ugyan a 180+120 kredites alap-, és mesterképzésben elvárt rendszerhez - bizonyos országokban 240+60 vagy 240+120 kredites rendszer működik -, mégis az egyes tárgyakhoz tartozó kreditek mennyisége elaprózott, így a hallgatók nehezen tudják belezsúfolni 6 féléves tanrendükbe a 180 kreditet.
A szakértői bizottság által megfogalmazott, mobilitást serkentő eszközök - mint a mozgósítható ösztöndíjak és diákhitel - hazai bevezetéséről elmondta, elviekben megvalósítható, de ehhez meg kellene várni, hogy csatlakozzunk az eurózónához. Hozzátette: Magyarország számára is kiemelt cél a mobilitás serkentése - Hiller István szerint 2020-ra hazánkba a jelenlegi két százalékról tíz százalékra növelhető a hallgatói mobilitás -, ebben segíthet többek között a most tervezett, TÁMOP-os keretből finanszírozott ösztöndíjak bevezetése is.


A 13 pont:
1. A miniszterek létrehozták a 1999-es Bologna Deklarációban előirányzott Európai Felsőoktatási Térséget.
2. Kazahsztánt új tagként fogadták a bolognai országok körében.
3. Céljuk olyan Európai Felsőoktatási Térséget létrehozni, amelyben az intézmények a tudásalapú társadalom megteremtését szolgálják a mobilitás, a kvalitások elismertethetőségének lehetőségével, így a legjobb oktatási ösvényt kínálva a diákok és oktatók számára.
4. Ennek érdekében egyedülálló együttműködésre sarkallják a térségben működő kormányokat, felsőoktatást és munkaerőpiacot úgy, hogy közben hangsúlyozzák a kulturális és nyelvi sokszínűség megőrzésének jelentőségét.
5. Céljuk láthatóvá és vonzóvá tenni az EFT-t, illetve együttműködni a világ többi felsőoktatási térségével.
6. Mivel a független szakértői bizottság rávilágított, hogy egyes országokban a Bologna Folyamat nem megfelelően zajlott, a miniszterek a deklarációban felhívják a figyelmet, hogy nyitottak a hallgatók és oktatók kritikai észrevételeire.
7. Céljuk elérhetővé tenni a felsőoktatást és növelni a diplomások számát.
8. A miniszterek javasolják, hogy a rendszer bevezetése mellett hagyják meg az intézmények autonómiáját.
9. A miniszterek felhívják a figyelmet, hogy az egységes felsőoktatási térség az egyének fejlődését, karrierlehetőségét szolgálja, mindez azonban támogató környezet nélkül nem, kizárólag a hallgatók és az oktatók minél szélesebb bevonásával valósítható meg.
10. Hallgatóközpontú oktatást kívánnak megvalósítani, ami megköveteli a tanárok és a kutatók nemzetközi együttműködését.
11. Támogatják, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetben is fenntartsák az oktatásra szánt forrásokat, a szociális dimenzió részeként pedig az egyenlő feltételek megteremtését a hátrányos helyzetűek részére.
12. Felkérték az ellenőrző bizottságot, hogy segítség a tagországok munkáját.
13. A két év múlva esedékes miniszteri találkozót Románia szervezi 2012 áprilisában, ahol az előző miniszteri találkozón megfogalmazott pontokat továbbviszik.
(www.edupress.hu)