MiNap Online

Azonos módszerek, eltérő elrendezés

2010-03-14 14:28

Azonos módszereket dologztak ki ugyan a bolognai folyamatban részt vevő tagállamok a minőségbiztosítás területén, viszont egységes rendszer nem alakult ki - hangzott el a Bologna-konferencián március 11-én, Budapesten, ahol tagállamok és szakmai szervezetek osztották meg tapasztalataikat.

Az eseményen egyesek nehezményezték, hogy az alap- és mesterképzések mellett kevés lehetőséget találnak a diákok tanulmányaik folytatására. Az uniós biztos a folyamat előnyeként említette, hogy az egyenlővé teszi a tengerentúli és az európai felsőoktatási intézményeket.

Korábban kevésbé támasztott kedvező lehetőségeket az európai felsőoktatás a tanárnak készülő hallgatók számára, a bolognai folyamat drasztikus változásaival azonban már számukra is kedvezőek a lehetőségek - emelte ki Adroulla Vassiliou, az Európai Bizottság oktatásért felelős biztosa. Hozzátette: számos szervezet mellet a bizottság is részt vett a folyamat munkáiban, támogatta a bolognai kezdeményezést. Kiemelte: jelenleg átlagosan tíz százalékos a hallgatói mobilitás az Európai Felsőoktatási Térségben, ezt az arányt pedig 2020-ra 20 százalékra kívánják emelni. Kifejtette: a folyamat az európai tradicionális felsőoktatási intézmények és a tengeren túli egyetemek között teremt egyenlőséget.

Márius Rubiralta spanyol oktatási miniszter szerint a bolognai folyamatban részt vevő országok ugyan megfeleltek a kihívásoknak, melyeket az elmúlt tíz év támasztott, de még javítani kell az átláthatóságot. A munkaadók és a felsőoktatási intézmények kapcsolatáról beszélt Gerhard Riemer, a Businesseurope elnöke, aki szerint a két szférának együtt kell működnie a piacképes diploma megteremtése érdekében. Jens Vraa-Jensen, az Education International elnöke szerint az oktatás problémáinak orvoslását a legalsó szinten kell elkezdeni. Véleménye szerint elsődleges célt képez a tanári pálya vonzóvá tétele. Kijelentette: a válság hatására sem csökkenhet az oktatásra szánt támogatás.

Sikerült ugyan a minőségbiztosítás területén azonos módszereket kialakítani az elmúlt tíz évben, egységes minőségbiztosítási rendszer azonban nem alakult ki a felsőoktatás területén - közölte Achim Hopbach, a European Association for Quality Assurance in Higher Education elnökhelyettese. Ő azonban ezt nem problémaként értékeli, szerinte ugyanis éppen a bizalmon alapuló elvek rendszerét kell követni. Fel kell hívni a résztvevők figyelmét, hogy a minőségbiztosítás a tanulás és a tanítás érdekeit szolgálja. A minőségbiztosítás európai sikereit emelte ki Lars Nielsen, a European Association for Quality Assurance in Higher Education elnöke is, aki egy transznacionális szisztéma kidolgozását javasolja. Hozzátette: az alap- és mesterképzések mellett köztes képesítési lehetőségeket kellene kidolgozniuk az országoknak, mellyel az élethosszig tartó tanulásban részt venni kívánó diákok számára teremtenének szélesebb lehetőségeket. Túl merev a reform hatására kialakított jelenlegi felsőoktatási rendszer - vélik a hallgatók. Az Európai Dákok Egyesületének elnöke, Ligia Deca a fiatalok megkérdezésével készített felmérésről beszélt. Elmondta: a diákok szerint a folyamat csupán félkész állapotban van, hiányzik ugyanis az egyes ciklusok, az alap- és mesterképzés közötti átmenet. Nem elégedettek továbbá a mobilitási lehetőségekkel és az időbeosztások sem eléggé rugalmasak.
Nem lehetnek azonban öncélúak a sztenderdek - véli Jean-Marc Rapp, a European University Association elnöke, szerinte ugyanis fontos, hogy a tagállamok és a reformokban részt vevők magukénak érezzék a reformokat.

Az előadások után néhány ország képviselője is hangot adott véleményének. Franciaország szerint fontos, hogy a minőség megtartása és az eredmények konvergenssé tétele mellett a tagállamok önállósága is megmaradjon. A portugálok célja, hogy növeljék a diplomások számát, ezt pedig az élethosszig tartó tanulás kibővítésével kívánják elérni. A litván fél megjegyezte: tavaly óta megduplázta az egy főre jutó felsőoktatási támogatásokat.