MiNap Online

Célzottan a tüdőrák ellen

2010-01-19 10:18

Évente több mint 8000 ember hal meg Magyarországon tüdőrák miatt a statisztikai adatok szerint. A Nemzeti Rákregiszter alapján a tüdőrák korunk egyik legalattomosabb és legtöbb áldozatot követelő daganattípusa.

Végigmegyek a miskolci Szent Ferenc Kórház folyosóján, és látom a székeken ülő betegeket, akik kemoterápiás kezelésre várnak.  Eszembe ötlik, hogy vajon hány évük, vagy hány hónapjuk van hátra ezeknek a sokszor gyógyíthatatlan rákos betegeknek. Arra voltam kíváncsi, hogy mit tehetünk értük, és miként lehetne megelőzni, hogy ide kerüljenek. Ezért kerestem fel a kórház főorvosát, dr. Molnár Lajost.

- Minap.hu: A Magyar Rákellenes Liga 2009 novemberében tartotta  tüdőrák elleni kampányát. Milyen tapasztalatai vannak, sikeres volt-e az akció itt, Miskolcon?

- Dr. Molnár Lajos: Igen, ugyanis sokan keresték fel tüdőszűrés, vér- és egyéb vizsgálatok céljából kórházunkat a Rákellenes Liga posztereinek, reklámainak köszönhetően. Ugyanakkor, az igazat megvallva, sokkal nagyobb részvételi arányt tartanánk szükségesnek. Fontos lenne, hogy ne csak a nagy egészségügyi kampányok alkalmával látogassák a tüdőszűrőket az emberek, hanem évente egyszer menjenek el. Éppen ezért óriási szükségét látom annak, hogy a médiában, a nyomtatott és internetes sajtóban időközönként a tüdőrák megelőzésére felhívják a lakosság figyelmét. Tény, hogy évente Magyarországon több mint 8000 ember hal meg tüdőrák következtében. További közel 25 ezren egyéb daganat miatt vesztik életüket. Ugyanakkor több évvel is meghosszabbítható a rákos betegek élete, amennyiben időben felkeresik a legközelebbi szűrőcentrumot, vagy családorvosi beutalás alapján a területileg illetékes szakrendelést.

- Minap.hu: Hogyan lehet megelőzni a gyilkos kór kialakulását?

- Dr. Molnár Lajos: A legfontosabb az elsődleges prevenció. A tüdőrák kialakulása többlépcsős folyamat, a szervezet védekezőképességének csökkenése, például betegség, alultápláltság, rossz életkörülmények esetén is nagyobb a rák kockázata. Természetesen a dohányzás a legveszélyesebb, hiszen a tüdőrák kialakulásához nagyban hozzájárul. A passzív dohányzás során is nő a nemdohányzók tüdőrák-kockázata. Egészségügyi statisztikai adatok szerint 15 szál cigaretta elszívása 1 génmutációt eredményez, ami nagyban növeli a tüdőrák kockázatát. A veszélyforrások közé tartoznak még a különböző vegyi anyagok káros hatásai, gondoljunk a vegyiüzemekre vagy gyárakra, illetve az esetleges radioaktív ártalomra (atomerőművek meghibásodása, vagy az egészségügyben dolgozók sugárterhelése). Az egészségügyi intézményekben a kockázatnak kitett dolgozók számára előírás a megfelelő védőöltözet használata illetve e helységek sugárvédelmének kialakítása. Az ipari üzemekben-gyárakban szintén vannak többek között a rákmegelőzésre vonatkozó munkavédelmi szabályok, amelyek betartása vagy betarttatása a munka-, illetve foglalkozás-egészségügy keretei közé tartozik. Ezen kívül speciális vírusok is okozhatják a tüdőrákot, ugyanakkor genetikai hajlam is elősegítheti a betegség kialakulását.

- Minap.hu: A tüdőszűrés is a megelőzés része. Milyen gyakorlati eredménye van egy-egy kötelező éves tüdőröntgen-vizsgálatnak?

- Dr. Molnár Lajos: Rendkívül fontos a tüdőszűrés, hiszen ha hamar felismerjük a betegséget, akkor hónapokkal vagy évekkel meghosszabbíthatjuk a páciens életét, valamint javíthatjuk életminőségét. Ez az úgynevezett másodlagos prevenció szakasza, ahol a röntgendiagnosztikával időben – még műthető stádiumban – felfedezhetjük a tüdőben keletkezett rossz-, vagy jóindulatú daganatokat. A harmadlagos megelőzés során már a kialakult betegség szövődményeinek csökkentése történik – ehhez a mi eszköztárunk a kemoterápia, sugárkezelés és légzőszervi rehabilitáció.

- Minap.hu: Milyen tünetekkel jár a betegség?

- Dr. Molnár Lajos: Először is meg kell különböztetni a helyi, illetve az úgynevezett távoli tüneteket. Mellkasi fájdalom, nehézlégzés, köhögés, vérköpés a főbb helyi tünetek, míg a távoliak közé a gyakori rekedtség, nyelési nehezítettség, csontfájdalmak, szem környéki bőrsárgulás, lábduzzanat sorolandó. Általános tünetek lehetnek még az étvágytalanság, súlyvesztés, láz. Ezek bármelyikének hosszantartó előfordulása esetén szükséges felkeresni a családorvost. A hirtelen kialakuló vagy súlyos panaszok esetén pedig fordulhatunk a legközelebbi kórház sürgősségi, esetleg tüdőosztályára. Végezetül szeretném felhívni az olvasók figyelmét a munka utáni aktív vagy passzív pihenés, a sport és az egészséges táplálkozás fontosságára, és nem utolsósorban a dohányzás kerülésére.

Búzafalvi Tamás