MiNap Online

Mi hozza meg a szerencsét?

2010-01-01 13:10

A szerencsehozó tárgyak általában a női táskák mélyén rejtőznek, a férfiak valahogy nehezebben azonosulnak a bajt űző szokásokkal.

A babonák attól válhattak tartóssá és maradhattak fenn, mert az ember számára mindig is fontos volt, hogy kontrollálhassa a világ történéseit. Ezekkel a hiedelmek olyan jelenségeket próbálnak megmagyarázni, amelyek között nincsen tudományos összefüggés. Mindkettő akkor válik igazán fontossá az egyén számára, amikor úgy érzi, hogy az események irányítása kicsúszik a kezéből. Ha az illető nehéz helyzetbe kerül, és azt tapasztalja, hogy az aktuális működésmódok nem megfelelők, könnyen előfordulhat, hogy visszazuhan egy korábbi működési szintre.

Miért fontos, hogy amire csak lehet, megtaláljuk a magyarázatot? Mert ha ez nem történik meg, feszültség keletkezik bennünk, amit általában mindannyian igyekszünk lecsökkenteni. Minél tovább szorongunk, annál gyorsabban szeretnénk megszabadulni a frusztrációtól – és amikor ez így van, nem törekszünk arra, hogy bonyolult magyarázatokat találjunk, beérjük az olyan egyszerű megoldásokkal is, mint például a babonák követése.

A nők gyakrabban esnek túlzásokba a babonák terén (is). A babonák követése sokszor áll összefüggésben a szorongással, amiben a nők általában mélyebben érintettek, mint a férfiak. A nemek szorongásra adott válasza kulturálisan különböző: amíg egy férfitól azt várjuk, hogy aktívan cselekedjen és oldja meg a problémát, addig a nőktől inkább csöndesebb, befelé forduló reakcióra számítunk. Ez óhatatlanul fokozza a belső feszültséget, ami könnyen eredményezhet depressziót és regressziót egyaránt. Abban pedig, hogy a nők valamivel fogékonyabbak a babonára, egyebek közt fontos szerepe lehet az agyféltekék dominanciájának is. A nőknél általában a bal, vagyis az intuitív, érzelmesebb agyfélteke irányít, a férfiaknál pedig a jobb, azaz a racionálisabb félteke a domináns, ami miatt idegesítő lehet számukra a nők elvontabb gondolkodása.

A férfiaknak „zavaró tényező” az is, hogy a babonák mögött nem áll semmiféle tudományos magyarázat, így azok nehezen illeszkednek racionális gondolkodásmódjukba. A nehezebb élethelyzetekben a férfiak számára fontos, hogy tettekkel közelítsenek a megoldás felé, az pedig, hogy megcsavargatjuk a gombunkat, nehezen sorolható az aktív cselekvés kategóriájába. Ezt vágyvezérelt gondolkodásnak is nevezik, az illető szeretné, ha olyan mindenható lenne, hogy bizonyos szokásaival befolyásolhatná a világ történéseit. Akiben ez a törekvés túlzottan erős, az a realitás érzékéből is veszíthet.

Akár rossz irányba is vezethet, ha valaki túl nagy jelentőséget tulajdonít a babonáknak, és a leghétköznapibb történéseket is velük hozza összefüggésbe. A babona nagyon sok ponton kötődhet a kényszerbetegséghez is. Egyfajta babonának tekinthetjük az olyan kényszeres gondolatokat, hogy ha ötször megmossuk a kezünket, akkor nem történhet baj – a jelenség lényege ebben az esetben is a szorongás csökkentése. A kényszerbetegségnek és a babonáknak is van megelőző funkciójuk, vagyis hogy ne történjen baj, másrészt pedig jóvátételi funkcióval is bírnak – ilyenkor valamilyen rossz gondolat vagy cselekvés semlegesítése, meg nem történtté tétele a cél.