MiNap Online

Tiszta forrásból

2009-12-13 10:32

„A minőségi és biztonságos vízszolgáltatás mindennél fontosabb” - Beszélgetés Duzsik Gáborral, a MIVÍZ Kft. általános ügyvezető igazgatójával.

– Miskolc a vizek városa. Az emberiség vízkészletének csökkenése miatt a jövőben elképzelhető, hogy az aranynál is drágább lesz a víz, s ez stratégiai előnyt jelenhet az itt élők számára. Ugyanakkor az elmúlt évek történései arra figyelmeztetnek, hogy a vizeinket védeni kell, intézményesen és egyénileg egyaránt és az eddigieknél jobban hasznosítani például a meleg víz adta lehetőségeket.
– A város nagyon különleges adottságokkal rendelkezik, hiszen hideg- és meleg vizes forrásokban is bővelkedik. Miskolc alatt felméretlen mennyiségű melegvízkincs található, ennek kiaknázására egységes stratégia még nem született.
– Ennek mi az oka?
– Eleve változó a melegvíz szerkezete. Ahogyan távolodunk a Bükktől, úgy melegszik. Leesik a csapadék, átszivárog a karszton, egy részéből hideg víz jön a felszínre, ebből a lakosság fogyasztását tudjuk biztosítani. A meleg víz a mélyebb rétegekben koncentrálódik. Ismeretes a tapolcai meleg víz, amely 30 fok körüli, a Sajó mentén már 40 fokos ez a víz, Körömnél pedig már csaknem 100 fokot ér el.
– Tapolcán és Selyemréten hasznosul, talán egyszer majd az Erzsébet fürdőben is...
– A Bükk lábánál több vízkivétel hely is található, ezek azonban különböző kezelésekben vannak. A selyemréti strandot és a barlangfürdőt a holdingon belül a Miskolci Turisztikai Kft. kezeli, s ezek a kutak társaságunk üzemeltetésében vannak, ám más cégek is rendelkeznek Miskolcon melegvizes forrással, pl. a MIRSA, a régi hűtőház területén. Az Egyetemvároson belül is működik egy melegvizes kút, ami az egyetem melegvíz-igényét elégíti ki – a fűtésre is rásegítenek vele.
– Ezek szerint Miskolc meleg vizét sokféle célra lehetne használni.
– Bizonyára. Alapvetően turisztikai attrakciókhoz, sőt geotermikus energiaként is szóba jöhet. Folyamatosan érkeznek javaslatok, történnek kísérletek, lehet, hogy érdemes lenne végiggondolni az egységes miskolci melegvíz-stratégia kialakítását. A hideg víz, az ivóvíz teljesen tiszta, azt a MIVÍZ kellőképpen kezeli, és megfelelő módon juttatja el a lakosoknak. A meleg vízben azonban még nagyon nagy sok lehetőség rejlik. Maradjuk a vízművek háza táján. A József Attila utcában, a központi irodaházunkat szeretnénk korszerűsíteni. Nekünk is van egy kutunk, amit jelenleg ősszel és tavasszal fűtésre használunk, télen azonban a gázfűtést is be kell indítani. Üzemünkben szükséges napi melegvíz-igényt is ez a kút biztosítja. Ha sikerül rá pályázaton pénzt nyerni, úgy állítjuk át a fűtési rendszerünket, hogy a gázfűtést ne kelljen használni. Most folynak a számítások, hogy ez a kb. 46 C-os víz fel tudja-e majd fűteni az épületet. Az egész városban lehetne egyébként hasonló fűtési módszereket kialakítani. Több, kisebb településen már jól működik, lefúrnak, megtalálják a meleg vizet, aztán költségtakarékos megoldásokkal közösségi épületeket, például iskolát, óvodát, hivatalt fűtenek, vagy besegítenek a fűtésbe.
– Nézzük a MIVÍZ alaptevékenységét, a víz- és szennyvízszolgáltatást. Milyen múltra tekint vissza?
– Ismeretes, hogy a Széchenyi utcán 1900-ban már épült a csatorna, illetve a Vasgyárban már 1908 és 1910 között vezetékes ivóvíz folyt. Azonban az igazi vízellátás az Olasz kút megépítésével kezdődött, illetve onnan az ivóvíz a városba történő bevezetésével valósult meg. Itt meg kell említeni Pazár István irányította a munkálatokat, minderről a feljegyzések megtalálhatóak és megtekinthetőek a vízmű múzeumában. A vállalat megalapítását 1913-ra tesszük, ez idő tájt készült el a vízvezeték rendszer, s ettől kezdve már az Olasz kútról érkező jó minőségű karsztvizet tudta fogyasztani a lakosság. Majd ahogyan növekedett a város, lassan úgy növekedett a cég is. A második világháború után az iparosodás felgyorsult, ekkora már a város jelentős része csatornázottá és ivóvízzel ellátottá vált. A ’60-as, ’70-es, ’80-as években akkora igénynövekedés következett be, hogy csaknem egy vadonatúj rendszert kellett kiépíteni. Sok helyen – a város döntő többségében – eternit azbesztcement csöveket raktak le az öntöttvas csövek helyett és mellett, ami akkor jó megoldásnak tűnt, azonban mára teljességgel elöregedtek, s jelenleg ezek okozzák a legnagyobb problémát a vízműveknek.
– Mégis, mekkora volt az akkori vízigény?
– A nyolcvanas években naponta több mint 120 ezer köbméter vizet kellett a város rendelkezésére bocsátani. Pazarló időszak is volt, hiszen a panelházakban a dinnyét a csap alatt hűtöttük le. Ugyanakkor a kohászat, a nehézipar hihetetlen mennyiségű vizet igényelt, elkerülhetetlenné vált egy csúcsüzem megépítése is. A város egyébként nagyon remek forrásokkal rendelkezik, melyek mindegyike a bükki karsztvíz kinyerésére szolgál. Ilyen például az említett Olasz kút, Új kút, a Szinva-forrás, Tavi-forrás, az Anna-forrás. A rendszerváltáskor, már 89’-ben rohamos vízigény-csökkenés mutatkozott, ez folytatódott 2000-ig a kohászat visszaeséséhez köthetően. A korábbi években ugyanis a város vízigényének a 30 százalékát a kohászat tette ki. 2000-től gyakorlatilag stabilizálódott a vízfogyasztás, ami nem azt jelenti, hogy ugyanazon a szinten áll, hanem folyamatosan, évente 3 százalékkal csökken. Ez azonban már az energia- és víztakarékos eszközök elterjedése miatt alakul így. Tehát ahogy a vízárak emelkedtek, ezzel párhuzamosan az emberek elkezdtek takarékos eszközökbe beruházni, s ez a tudatosabb gazdálkodás azt eredményezi, hogy kevesebb vizet használnak. A lakótelepeken is bevezették az ivóvíz mérését, így lakásonként az embereknek a saját fogyasztásukat kellett kifizetniük. Miskolc vízfogyasztása azonban minden bizonnyal egy idő után növekedésnek indul azáltal, hogy az újonnan betelepülő cégek is több vizet igényelnek majd.
– Jelenleg naponta mennyi vizet ad a MIVÍZ a városnak?
– Most 30 és 40 ezer köbméter között ingadozik a fogyasztás, ez természetes függvénye a hőmérsékletnek, és annak, hogy a hétköznapokat vagy a hétvégét nézünk.
– Miskolc mindig büszke volt arra, hogy jó vize van.
– A miskolci vízben az a csodálatos, hogy gyakorlatilag az ember forrásból ihat. Tehát ez a víz nem nitrátos, nem vasas, nem arzénes. Ez a legtisztább víz, amihez ember jelenleg hozzájuthat. Vigyáznunk kell azonban, mert a Bükk azon részén, ahol a mi forrásaink vízgyűjtő területe található, bizony vannak szennyeződések, s ezek ellen tennünk kell. És teszünk is. Törvényi előírás, hogy a csapból kifolyó ivóvíznek klórt kell tartalmaznia. Két okból fontos ez, egyrészt azért, mert fertőtlenít, másrészt a kizárt hálózatban lévő hibák esetén, a beszivárgó vízben lévő kórokozókat is képes ártalmatlanítani. A klórmennyiséget azonban azon a minimális szinten tartjuk, amennyit az ÁNTSZ előír. A bejövő víz minőségét, a kiadott víz klórtartalmát folyamatosan automata ellenőrzi, és ahhoz az értékekhez viszonyítva automata adagolja a klórt.
– Hogyan lehet megállapodni a bükki községekkel? Hallottam olyanról, például Ausztriában és Svájcban vannak olyan helyek, ahol különböző módokon ösztönzik a lakosságot a vízgyűjtő terület tisztántartására.
– Ettől az állami tudatosságtól egy kicsit még távol vagyunk, de mi teszünk intézkedéseket. Első helyen áll a megelőzés, ami azt jelenti, hogy kollegáink folyamatosan járják a Bükköt és felkutatják azokat a helyeket, ahol veszélyes vagy illegális hulladékot raktak le, illetve a Bükk ezen részén lévő településeket, gazdaságokat, egységeket folyamatosan kontrolláljuk, tartjuk velük a kapcsolatot. Eljárási lehetőségünk nekünk nincs, azonban ha rendellenességet tapasztalunk, akkor egyrészt a helyi illetékes polgármesteri hivatalt, másrészt a hatóságot értesítjük. Ez azért is fontos, mert a Bükkben élők ugyanazt a vizet isszák, amit a miskolciak. Több olyan szervezethez csatlakoztunk, amelyek népszerűsítik a környezet- és vízbázis védelmét, másrészt növelik az emberek környezetvédelmi tudatosságát. Az egyik tehát a megelőzés, a másik, hogy felkészüljünk az esetleges problémákra. Amikor hirtelen nagy mennyiségű csapadék zúdul a Bükkre, a víznyelőkön keresztül sok szennyeződést bemoshat, s ezeket is kezelnünk kell. Az elmúlt évben nyert „Miskolc város üzemelő sérülékeny, karsztos vízbázisának diagnosztikai vizsgálata” elnevezésű, 348 millió forint nagyságrendű pályázat révén megfigyelő kutakat fúrhatunk a Bükkben, betelepítünk olyan vizsgáló berendezéseket, amelyek egy idő után folyamatosan tudnak információkat szolgáltatni az általunk nyersvíznek nevezett víz állapotáról. Ezáltal feltérképeztetjük, hogy a Bükkben milyen áramlások működnek, tisztában leszünk azzal, ha a figyelőkútban megjelenik valamilyen szennyeződés, az mennyi idő után éri el a mi forrásainkat. A beépített műszerek jelzése alapján első kézből szerzünk információt arról, hogy szennyeződés jelentkezett. Feltárjuk annak forrását, ezt követően értesítjük a hatóságokat és az illetékes polgármesteri hivatalokat.
– Kevesen tudják, a ’70-es években már készült egy tanulmány, amely a tapolcai barlangrendszerben egy figyelőkút, s egy beton ülepítő medence megépítését szorgalmazta a fertőzések elkerülése végett. Eltelt harminc év, nem történt semmi, aztán 2006-ban beütött a krach…
– Igen, Miskolc nem volt felkészülve arra, alapvetően anyagi okok miatt, hogy kontrollálja, milyen a bejövő víz, de tegyük hozzá, senki nem gondolta komolyan, hogy mindez megtörténhet. Ez volt az egyik legnagyobb ilyen rendkívüli eset az országban az elmúlt évtizedekben. A városvezetés és a Környezetvédelmi Minisztérium azonban mérlegelve a helyzetet, minden segítséget igyekszik megadni ahhoz, hogy ez még egyszer ne fordulhasson elő. A vízmű kiépített egy monitoring rendszert, amely évek óta garantálja a városnak: amennyiben valamelyik kútnál, valamelyik forrásnál megjelenik a zavarosság vagy megnövekszik a bakteriológiai terhelés, akkor azt azonnal kizárja, s a vizet úgy képes kormányozni, hogy más forrásokból, illetve más vállalattól megfelelő mennyiséget juttasson a lakosság részére. Éppen két hete mutatkozott zavarosság a vízben Tapolcán, s a rendszer kiválóan működött. Az Észak-magyarországi Regionális Vízművekkel olyan szerződést kötöttünk, amely biztosítja az esetleges ivóvízhiány pótlását. Ugyanakkor az külön is fontos lenne, hogy a legnagyobb vízhozamú kutunkat, a tapolcait biztonságba helyezzük. Ezt úgy érhetnénk el, hogy egy olyan víztisztító berendezést építünk rá, amely képes megszűrni az agyagos, zavaros, esetleg bakteriálisan terhelt vizet is. Ennek a berendezésnek a tervezése megkezdődött. Terveink szerint a pályázatot is hamarosan össze tudjuk állítani ahhoz, hogy elinduljon a kivitelezés. Hosszú távon ez jelentheti vízellátásunk teljes biztonságát. Vállalati beruházásainkat saját, hazai és európai uniós pályázati lehetőségekből biztosítjuk. Ebben elévülhetetlen érdemei vannak a Miskolc Holding Zrt.-nek, az ott dolgozók lobbierejének.
– Jó víz. De mennyiért? Milyen tételek szerepelnek a vízdíjban?
– Több mint ezer kilométer hosszú a víz- és szennyvízhálózatunk. Ezt bizony fenntartani és üzemeltetni kell ahhoz, hogy az a fogyasztó, aki havonta csak egy köbmétert fogyaszt és az a partner is, aki havonta ezer köbmétert vételez, ugyanúgy hozzájuthasson az egészséges ivóvízhez. Jelentős az energiafelhasználási költség is, hiszen a vizet el kell juttatni a város minden területére. Ezért is fontos egy magas szintű hibaelhárító csapat működtetése, amely ez év szeptemberétől napi 12 órában, a hét minden napján folyamatosan dolgozik, ezáltal a hibaelhárításunk lényegesen gyorsult. A kevesebb hiba érdekében nem nélkülözhetjük a rekonstrukciós beruházásokat sem, például a Zöld Nyílhoz kapcsolódóan szeretnénk kicserélni a Széchenyi utcán a vezetékrendszert, hogy ne kelljen díszburkolatot bontatunk a következő 20 évben. Ehhez forrást nem tudunk máshonnan kérni, csak a befizetőktől. A vállalat annak idején azért jött létre, mert a miskolci polgárok úgy döntöttek, kell egy olyan társaság, amely garantálja a biztonságos, jó minőségű ivóvíz ellátását a városban. A jelenlegi MIVÍZ – profilunk tisztítása után – továbbra is ezt tekinti fő feladatának. Az elmúlt években több mint 100 munkavállalóval csökkent a vízmű létszáma. Akik viszont maradtak, mindent megtesznek azért, hogy feladatukat megfelelő szinten teljesítsék. Mi sem jelzi ezt jobban annál, mint hogy 2008-ban regionális minőségi díjat nyert a társaság, a szerelőgárda pedig idén ősszel megnyerte az országos szerelőversenyt. A vállalat dolgozói egyértelműen elkötelezettek, elsődleges feladatnak tekintik a lakosság kiszolgálását. Szembesülnünk kell azonban azzal, hogy a ’70-es, ’80-as évek iparfejlesztése következtében a város ivóvíz- és szennyvízhálózata túlméretezett és energiapazarló. A szennyvíztisztító telep hidraulikai kapacitása a jelenlegi igények kétszerese. Minden berendezés ehhez a nagyobb igényhez van tervezve és méretezve. A jobb hatásfok érdekében vagy a fogyasztók mennyiségét növeljük, vagy a szennyvíztisztító kapacitását állítjuk be olyan szintre, hogy optimális legyen az energiafelhasználás. Az energiaköltség csökkentése két úton lehetséges. Egyrészt, ha a felhasználást visszafogjuk. Ennek érdekében kisebb teljesítményű, optimális munkapontú szivattyúkat használunk. Másrészt az energia árának a csökkentését céloztuk meg, amit sikerült is elérnünk, hiszen az ősz folyamán együttműködve a Bács-Kiskun Megyei Vízművekkel, illetve a Békés Megyei Vízművekkel olyan árat sikerült elérni az energiapiacon, amely jelentős megtakarítást jelent a cégnek.
– Milyen más irányú szolgáltatásokkal lehetne bevételhez jutni?
– A MIVÍZ legfontosabb feladata az, hogy a lakosságot ellássa jó minőségű vízzel, a nap 24 órájában. Ez az első, s minden más csak ez után következhet. A cég azonban próbál egyéb bevételre is szert tenni azért, hogy az eredményességét növelje. Úgy alakítottuk át a céget, hogy legyenek benne tisztán üzemeltetési feladatokat ellátó üzletágak. Legyenek emellett olyan üzletágak is, amelyek alapvetően az ivóvíz- és szennyvíz-üzletágnak dolgoznak ugyan be, de nyithatnak a piac felé is. Az egyik ilyen a labor, amikor már minden munkát elvégzett azért, hogy víz a minősége megfelelő legyen, kitekinthet a piacra. A jövő évre nézve már rendelkezünk megkötött szerződésekkel, így a labor egyébként igen fejlett műszerparkja és szellemi kapacitása optimálisabban hasznosulhat. Az építési és karbantartási üzletág is vállalhat más munkát, de a hibaelhárítás az elsődleges. A cég belső elszámolási rendszere lehetővé teszi azt, hogy a teljesítményeket külön-külön írjuk. Ennek a hozadéka valószínűleg csak 2011-ben mutatkozik meg, a lényeg, hogy minden egyes üzletág teljesítményét egyedileg értékeljük. Szeretném újfent leszögezni: a MIVÍZ munkamódszerében követi a versenyszférát, azonban nem ismer kompromisszumokat a szolgáltatásban.
– A vízdíjat politikai döntések is szabályozzák…
– A jó természeti adottságoknak is köszönhetően, a miskolci vízdíj a legalacsonyabbak közé tartozik. S bár ahogy említette, a víz valóban stratégiai kérdés, de nem lehet messzire szállítani, mert nem lehet úgy összesűríteni, mint például a gázt. Nagy mennyiségű víznyersanyaggal rendelkezünk, de a világpiaci ártól és a szállítási költségtől is függ az, vásárolnak-e tőlünk. Az emberek manapság túlságosan is átálltak az ásványvíz fogyasztására, pedig az egyetlen korlátlanul fogyasztható folyadék az ivóvíz, mely az emberi szervezet alapja. Az ásványvíz olyan ásványi anyagokat tartalmaz, amelyek korlátlanul nem vihetők be a szervezetbe. És nagyon fontos megjegyezni, hogy az ivóvíz az ásványvíz árának csupán egy százalékába kerül. Amennyiben csapi vizet fogyasztunk, nem képzünk hulladékpalackokat, amelyek a környezetre ártalmasak. Az elkövetkezendő évek-évtizedek nagy kérdése, hogyan tudjuk olcsóbbá tenni az életünket, s élhetőbbé a környezetünket.