MiNap Online

Ötvenéves az űrkutatás

2007-10-03 10:55

1957. október 4-én az R-7-es interkontinentális ballisztikus hordozórakétával a Szovjetunió (Bajkonur, Kazahsztán) sikeresen pályára állította a Szputnyik-1 műholdat, az emberiség által sikeresen Föld körüli pályára állított első mesterséges égitestet. Ezzel technológiai vívmányok és tudományos felfedezések sora, az űrkorszak vette kezdetét. Jurij Gagarin 1961-es űrrepülése után Kennedy elnök meghirdette az amerikai emberes Hold-programot, s ezzel az űr meghódításáért a két akkori nagyhatalom versenyre kelt egymással.

A szovjetek a Holdért vívott versenyt ugyan nem nyerték meg (oda az amerikaiak szálltak le először, 1969-ben az Apollo-11 űrhajó Sas nevű holdkompjával), az űrállomások (Szaljut-1-7, Mir) építésében és a Föld körüli térség felderítésében nagyobb tapasztalatra tettek szert. Az amerikaiak 1981-ben elindították első űrrepülőgépüket, a Columbiát, azonban két űrrepülőgép elvesztését követően a kormányzat úgy döntött, 2010-ben kivonják őket a forgalomból. Saját űrhajót a két nagyhatalmon kívül egyedül Kína indított eddig.
A Naprendszer űrszondákkal történő meghódítása terén is eleinte a két nagyhatalom versengett egymással. A szovjetek a Holdra és a Vénuszra küldték legtöbb sikeres űrszondájukat (Venyera és Luna űrszondák), míg az amerikaiak a Mars és a többi nagybolygó meghódításában jártak és járnak az élen (Viking, Mars Pathfinder, Spirit és Opportunity Mars-szondák, Voyager-ikrek, Galileo, Cassini). Az utóbbi évtizedekben Európa és Japán is egyre aktívabb a Naprendszer kutatásában. 1998-ban kezdődött meg az Apollók repülése óta legnagyszabásúbb emberes űrprogram, a 16 ország közös erőfeszítésével épülő Nemzetközi Űrállomás építése. 2001-ben pedig a magánszektor is belépett az űrhajózásba: Dennis Tito, az első űrturista látogatta meg a Nemzetközi Űrállomást.

Űralkalmazások

Az űrkutatás gyakorlati jelentőségét az űrkutatásban szükséges fejlesztések mindennapi használatba történő átültetése (technológia-transzfer) adja, másrészt pedig az űralkalmazások. Ez műholdak, különböző űreszközök olyan célú gyakorlati felhasználását jelenti, mint a meteorológia, a távközlés, a mezőgazdasági termésbecslés, a helymeghatározás vagy a katasztrófavédelem.

Meteorológia

Az Egyenlítő fölött 36 ezer km-re lévő kör alakú, úgynevezett geostacionárius pályán kering a meteorológiai műholdak többsége (pl. az európai MeteoSat sorozat). Képeiket mi is láthatjuk az időjárás-jelentésben. Magyarország 1999-ben a Meteorológiai Műholdak Hasznosításának Európai Szervezetével (EUMETSAT) együttműködési megállapodást kötött. A hazai műholdas meteorológiával kapcsolatos feladatokat elsősorban az Országos Meteorológiai Szolgálat látja el.

Távközlés

Az űrkutatás ezen vívmánya, a műholdas telekommunikáció nyerte el a legnagyobb teret a magánszférában. A geostacionárius műholdak jó része távközlési, műsorszóró hold. Segítségükkel a televízión keresztül folyamatosan nyomon követhetjük a világban történteket.

Mezőgazdasági alkalmazások

A mezőgazdasági termésbecslés, a parcellák ellenőrzése, a termesztett növények termésének várható hozama… mindezért évekkel ezelőtt ki kellett menni a telekre, ma a számítógép a műholdfelvételeket használva megállapítja, az adott területen miből mennyi terem. Az EU mezőgazdasági pályázatainak elbírálási alapját szintén a műholdfelvételek elemzése szolgáltatja. A hazai mezőgazdasági alkalmazások legtöbbje a Földmérési és Távérzékelési Intézet feladatköréhez tartozik.

Helymeghatározás

A GPS (Global Positioning System) készülékek hazánkban is egyre inkább elterjedtté válnak. Az európai műholdas helymeghatározó és globális navigációs rendszernek, a készülő Galileónak, az EU tagjaként Magyarország is a tulajdonosa, fejlesztésében, hasznosításában a hazai cégek is részt vehetnek, arra pályázhatnak. A helymeghatározás a járművek (autók, hajók, repülőgépek) mozgásának pontos követésén túl a földrajzi pontok kimérését is megkönnyíti, mérhetővé téve például még a lemeztektonika okozta magyarországi kéregmozgást. Az ezzel kapcsolatos kutatásokban a FÖMI Kozmikus Geodéziai Obszervatóriuma (KGO) működik közre.

Katasztrófavédelem

A Föld körül alacsony pályán keringő műholdak által szolgáltatott nagyfelbontású felvételeket még számos esetben lehet felhasználni, így az erdőtüzek, folyami szennyeződések, árvizek és belvizek pontos kiterjedése egyetlen kép elkészítésével, szinte valós időben felmérhető, a katasztrófa által sújtott vagy leginkább veszélyeztetett területek azonnal láthatóvá válnak. Hazánkban az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság is használ műholdfelvételeket, de az ELTE Űrkutató Csoportja is számos műholdfelvételt gyűjt és elemez.

A hazai űrkutatás, űrhajózás mérföldkövei

· 1946. február 6-án Bay Zoltán vezetésével egy hazai kutatócsoport sikeresen veszi a Hold felszínéről visszavert radarjelet. Ez volt a magyar űrkutatás első, kezdeti lépése.
· 1959-től Magyarország az Világűrbizottság (COPUOS) alapító tagjává válik. (A bizottság jelenlegi első alelnöke dr. Both Előd, a MŰI igazgatója.)

· 1965-ben a szocialista országok között létrejön az Interkozmosz Együttműködés (teljes nevén: A szocialista országok együttműködése a világűr békés célú kutatásában, felhasználásában)

· 1966-ban megalakul Magyarországon az első, kormányzati űrkutatásért felelős szerv, az Űrkutatási Kormánybizottság, mely helyére 1978-ban az MTA Interkozmosz Tanácsa, annak helyébe pedig 1992-ben a Magyar Űrkutatási Iroda lép.

· 1970. november 28-án a világűrbe is eljut szuborbitális repülése során a Vertyikál-1 tudományos kutatórakéta, fedélzetén egy magyar fejlesztésű mikrometeorit-csapdával.

· 1972. április 4-én a világűrbe indul az Interkozmosz-6, az első műhold, melynek fedélzetén magyar fejlesztésű műszer kapott helyet.

· 1980. május 26-án elindul az űrbe Farkas Bertalan, Magyarország első űrhajósa. Hat magyar műszerrel végez egy héten át tartó kutatásokat a Szaljut-6 űrállomás fedélzetén. A magyar űrrepülés eredményei a hazai űrtevékenység fő irányait a mai napig meghatározzák.

· 1984. decemberében nemzetközi együttműködésben, de főként magyar, cseh és szovjet műszerekkel elindultak a Vega-1 és Vega-2 űrszondák. Feladatuk a Vénusz megközelítése, leszállás, légköri ballonnal történő mérések végzése, majd az anyaszondával a Halley-üstökös megközelítése.

· 1991. április 10-én Magyarország (a közép-kelet-európai államok közül elsőként) a világűr békés célú kutatásában és felhasználásában való együttműködésről szóló egyezményt az Európai Űrügynökséggel. 1998-tól részt vettünk az ESA tudományos kísérletek fejlesztését célzó ún. PRODEX programjában, 2003-tól pedig (elsőként) az ESA Európai Együttműködő Államává váltunk. Csatlakozásunk előreláthatólag 2010-2011 körül várható. Hazánk Oroszországgal (2000-től) és az Egyesült Államokkal
(2001-2006) is kötött kormányközi űrkutatási együttműködést.

Napjainkban a hazai magánszektor, kis- és középvállalkozások is egyre nagyobb arányban kapcsolódnak be az űrtevékenységbe, legyen az az űrtechnológia földi alkalmazása vagy kutatás. A magyar kutatóhelyeken jelenleg két-háromszáz kutató dolgozik űrkutatási projekteken, és mindeddig több mint 100 magyar műszer járt a világűrben.

Egyéb űrkutatási évfordulók

· 150 éve született Konsztantyin Ciolkovszkij orosz mérnök-matematikus, aki 1903-ban kiadott művében a rakétákban találta meg azt az eszközt, mely lehetővé teheti mesterséges égitestek pályára állítását vagy akár a Föld körüli térség elhagyását.
· 100 éve született Szergej Koroljov szovjet mérnök, a Szputnyik-1, számos űrszonda, hordozórakéta és űrhajó főkonstruktőre.
· 40 éve nyílt meg aláírásra az ENSZ Világűregyezmény (vagy Alapelvszerződés), mely szabályozza a világűr békés célú kutatásának korlátait, egyben tiltja a fegyverek világűrbe telepítését és az égitestek kisajátítását. Magyarország azonnal, még 1967-ben ratifikálta az egyezményt. Teljes neve: „Szerződés az államok tevékenységét szabályozó elvekről a világűr kutatása és felhasználása terén, beleértve a Holdat és más égitesteket”.
Az ENSZ 1999 óta minden évben, október 4-10 között ünnepli a Világűrhetet. Az ezzel kapcsolatos magyarországi rendezvények, megemlékezések a MŰI (www.hso.hu) és a Magyar Asztronautikai Társaság (www.mant.hu) honlapján nyomon követhetők. A Magyar Űrkutatási Iroda (jelenleg a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium szervezeti egységeként) a magyarországi, űrkutatással összefüggő kormányzati feladatokat látja el. 1992-ben alakult, jelenlegi igazgatója dr. Both Előd. Az egyesületként működő Magyar Asztronautikai Társaság összefogja a hazai űrkutató szakmát, kiemelten foglalkozik űrkutatási ismeretterjesztéssel, beleértve az ifjúság számára történő ismeretterjesztést. 1956-ban alakult, jelenlegi elnöke dr. Horváth András, főtitkára dr. Kelemen János.

Magyar Asztronautikai Társaság
Magyar Űrkutatási Iroda