MiNap Online

Az SZBU üldözi a magyar–magyar kapcsolattartást

2009-08-28 13:28

Az utóbbi hónapokban az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) több esetben is adminisztratív szabálysértési eljárást indított kárpátaljai magyarlakta települések polgármesterei, magyar önkormányzati tisztségviselők ellen, akik a magyar–magyar kapcsolatok ápolása és fejlesztése érdekében úgymond „munkaidőben” lépték át az ukrán–magyar határt, s a külföldön töltött időre is napi munkadíjat számítottak fel nekik.

Sokan úgy vélik, ez az eljárás rövidesen megbéníthatja a Magyarország és Ukrajna közötti társtelepülési kapcsolatokat, amelyek pedig eszmeileg és a szűkös helyi források miatt nemegyszer anyagi szempontból is létfontosságúak falvaink, városaink számára.
Kész Elemér, Kígyós polgármestere, akit a Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) és a Magyar Polgármesterek Egyesülete idén júniusban Polgármesteri Arany Pecsétgyűrűvel tüntetett ki kimagasló tevékenységének elismeréseként, lapunknak elmondta: az SZBU munkatársai a polgármesteri hivatalban lefolytatott vizsgálat eredményeként azzal vádolták meg, hogy tavasszal két napra (mindkettő munkanap volt) elhagyta az országot, s erre az időre fizetést, napi 129,53 hrivnyát, azaz összesen 259,06 hrivnyát számoltatott fel magának. Az esetről felvett jegyzőkönyv értelmében cselekedetében A korrupció elleni küzdelemről rendelkező törvény 1. cikkelye 2. részének „a” pontjában rögzített „adminisztratív jogsértés tényállásának jegyei vannak jelen”. Kész Elemér egy pillanatig sem tagadta, hogy a szóban forgó napokon valóban elhagyta az országot, méghozzá azzal a céllal, hogy eleget tegyen Tiszarád és Oroszló községek meghívásának, amelyekkel Kígyós több éve kiváló testvértelepülési kapcsolatokat ápol.
Ukrajnában nem jár fizetés azoknak az önkormányzati tisztségviselőknek, akik testvértelepülési kapcsolatokat ápolnak? – tettük fel a költői kérdést a pórul járt faluvezetőnek. „Járni jár – sóhajt fel Kész úr –, de ehhez az érvényben lévő rendelkezések értelmében a szóban forgó napokat „komangyirovka”, azaz kiküldetésként kellett volna feltüntetni a nyilvántartásban. A hatályos törvények értelmében a kiküldetések nyilvántartása és elszámolása teljesen más rend szerint történik, mint a hagyományos munkanapoké; ráadásul jobban is jártam volna így, hiszen akkor napidíjra és útiköltség-térítésre is igényt tarthattam volna a felvett fizetésen felül. Erre azonban a községházának nincs pénze. A költségvetés szűkössége miatt idén egyáltalán nem tudtunk betervezni kiküldetést, így például arra sincs mód, hogy a könyvelőnket elküldjük Ungvárra továbbképzésre. A települési költségvetés folyamatos csökkentése miatt mára gyakorlatilag a legszükségesebbekre sem maradt pénze a falunak, szeptembertől talán a béreket sem tudjuk majd fizetni. Ilyen körülmények között nem csoda, ha az ember igyekszik úgy boldogulni, ahogyan tud, hiszen a társtelepülési kapcsolatok egyértelműen javára vannak a falunak.”
A tanácselnök szavai alátámasztására bemutatja az említett magyarországi rendezvényekre érkezett meghívókat, s azt is elmondja, hogy nem egyedül, hanem egy 25 fős küldöttség élén, a községi tanács képviselő-testületének tagjaival együtt utazott el a szóban forgó társtelepülésekre. Egy jó hónapja mégis hivatalos eljárás indult az ügyben, s bár a „gyanúsított” fenti érveit a vizsgálódó ungvári nyomozóknak is előadta, az eset jelenleg a megyei közigazgatási bíróság előtt van, s a tárgyalás többszöri elnapolása miatt még mindig várni kell az ítéletre.
A már idézett korrupcióellenes törvény értelmében – amennyiben a bíróság nem talál „bűntényre utaló” (!) jeleket az ügyben – Kész Elemér ötventől száz adózatlan minimális havi jövedelemnek megfelelő összegig terjedő, azaz mintegy 850–1700 hrivnya bírságra számíthat, ami komoly érvágást jelent neki és a családjának – arról nem is szólva, mekkora erkölcsi veszteséget okoz az eset egy választott tisztségviselőnek. Információink szerint Kész Elemér esete távolról sem egyedi Kárpátalján, legalább további 4-5 hasonló eljárásról szólnak a beszámolók. Az érintettek egyikének, Barta Józsefnek, a Nagyszőlősi Járási Tanács alelnökének is megvan a véleménye a hatóságok eljárásáról. „Amennyiben az SZBU vizsgálódásai arra irányulnak, hogy a kormányzati és önkormányzati tisztségviselők külföldi útjaik során az állami és a közösségi érdekeket képviseljék, s ne a saját üzleti ügyeikkel foglalkozzanak, azt el tudom fogadni, hiszen ez a feladatuk. Amikor azonban például Budapesten, a Miniszterelnöki Hivatalban a Szülőföld Alap Oktatási Kollégiumának ülésén lobbizok Kárpátalja oktatási intézményeinek érdekében, ha megjelenek egy jótékonysági koncerten, mint amilyenre legutóbb Százhalombattán került sor, ahol több százan jöttek össze, hogy pénzadományaikkal segítsenek a Nagyszőlősi Járási Kórház gyermekosztályának orvosi eszközöket vásárolni, akkor ezzel én az országot, a helyi közösséget szolgálom, a hivatali akadékoskodás pedig ebben az esetben felháborító zaklatás. Ha ezt a fajta tevékenységet nem ismerik el, akkor valami baj van azzal a hatósággal, szervezettel, amely a felügyeletet végzi. Meglehet, az SZBU által kifogásolt eljárás bürokratikus szempontból nem szabályszerű, de látni kell, hogy mindez jó cél érdekében történik, s nem lopunk, hanem éppenséggel pénzt takarítunk meg ily módon az önkormányzatnak és az államnak is. Ráadásul, ha figyelembe vesszük, hogy a kifogásolt utazásokkal sokkal komolyabb hasznot hajtottam mindnyájunknak, mintha az irodámban ülök és aktatologatással foglalkozom, akkor talán megérdemlem, hogy megkapjam érte legalább a fizetésemet, ha már a törvény szerint ilyenkor járó juttatásokra nem is számíthatok.”Az alelnök tart attól, hogy ez az érthetetlen hatósági szigor sok önkormányzati tisztségviselőt visszarettent a külkapcsolatok ápolásától, kedvüket szegi, aminek viszont végső soron a közösség issza meg a levét. Mint mondta, a tettre kész emberek munkakedve idővel visszatér ugyan, azt azonban nehéz megmondani, miként lehetne mégis megteremteni az önkormányzatoknál az utazási feltételeket a jelenlegi szabályozás és főleg a szerény anyagi lehetőségek mellett.
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) szerint durva nyomásgyakorlásról van szó a hatalom részéről. Kovács Miklós, a szövetség elnöke, a Kárpátaljai Megyei Tanács képviselője lapunknak nyilatkozva rámutatott: a hasonló jellegű, mind nagyságrendjét, mind jelentőségét tekintve apró szabálysértések esetében normális esetben a gazdasági ellenőrző szervek feladata lenne a vizsgálódás. Legalábbis furcsa, amikor egy 259,06 hrivnyás elszámolási tétel esetének kivizsgálására az SZBU egy századost és egy őrnagyot vezényel ki egy olyan apró magyar faluba, mint Kígyós, tette hozzá a KMKSZ elnöke.
„Véleményem szerint a mostani eljárások hátterében az egyre nacionalistábbá váló kormányzatnak az a törekvése áll, hogy megfélemlítse a magyarlakta települések vezetőit, megakadályozza a mind gyümölcsözőbb magyar–magyar kapcsolatok további fejlődését, amelyeknek alakulását már korábban is gyanakvással, nemtetszéssel figyelte” – közölte Kovács Miklós.

Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség