Gazdaság

Alkotmánybíróságon támadta meg a vagyonadót az ombudsman

2009-08-26 05:59

ADD TO IWIW FACEBOOK TWITTER LIVE GOOGLE

Alkotmányellenes az ombudsman szerint a vagyonadó; Szabó Máté a többi között a törvénynek az adóalap számítására, bevallására, illetve a nagycsaládosokra vonatkozó szabályait támadta meg az Alkotmánybíróság előtt - közölte az Országgyűlési Biztos Hivatala. 

Az ombudsman szerint problémát okoz a forgalmi értéken alapuló adóalap meghatározásában, hogy a törvény semmilyen fogódzót nem ad sem az adóalany, sem az adóhatóság számára egy adott ingatlan tényleges forgalmi értékének meghatározásához. Ugyanakkor adóbírsággal és késedelmi pótlékkal rendeli szankcionálni, ha a bevallásban az adózó - akár tévedésből is - a forgalmi értéket, ezáltal az adóalapot 10 százaléknál nagyobb eltéréssel adja meg. Szabó Máté úgy látja: komoly aggályokat vet fel, hogy az adóalany akkor is köteles bevallást tenni, ha álláspontja szerint lakóingatlanjának tényleges forgalmi értéke nem haladja meg a mentességi határt jelentő 30, illetve 15 millió forintot.

Az ombudsman kifogásolta azt is, hogy a törvény rendelkezései a mentességet kizárólag az ingatlan értékéhez kötik és nincsenek figyelemmel arra, az adott ingatlannak hány tulajdonosa van. Így egy nagyobb értékű ingatlan kisebb arányú résztulajdonosa adófizetésre kötelezett lehet, szemben egy olyan adóalannyal, aki azonos értékű tulajdonnal rendelkezik egy kisebb, már mentességet élvező ingatlanban.
 
Az országgyűlési biztos álláspontja szerint nagycsaládosokat hátrányosan érintő, diszkriminatív helyzetet teremtett az a szabályozás, amely a kisebb létszámú háztartások kisebb méretű és ezáltal alacsonyabb értékű, de magasabb komfortfokozatú lakóingatlanját mentesíti az adó alól, ugyanakkor a nagyobb család indokolhatóan nagyobb méretű és így sok esetben nagyobb forgalmi értékű lakóingatlanját adókötelessé teszi.

 
A Pénzügyminisztérium részletesen reagálva Szabó Máté országgyűlési biztos felvetéseire, a következőket közli:
(szószerint, változtatás nélkül)
A forgalmi értéken alapuló adóalap meghatározás intézménye nem új. A forgalmi érték megállapítását évtizedek óta több adójogszabály is előírja. Ezek közé tartozik az illeték, illetve az áfa törvény. Az illeték megállapítás forgalmi érték alapján történik, függetlenül attól, hogy az egyezik vagy nem az illetékköteles ügylet ellenértékével. Ezt az eljárást az adóhatóságok jelenleg is igen széles körben teljes biztonsággal alkalmazzák, sok esetben az ügyletértéktől független forgalmi érték alapján adóztatva, mely eljárások a már meglévő tapasztalatok szerint semmiféle jogbizonytalanságot nem szülnek. A vagyonadóztatás alapját képező forgalmi érték fogalma ezzel teljes egészében megegyezik, így arról csak a meglévő hatósági tapasztalatok figyelmen kívül hagyásával tehető olyan állítás, miszerint az túlzott jogbizonytalanságot eredményezne.
Az elfogadott törvény egyértelműen meghatározza, hogy az adóalanyoknak a bevallásukban a forgalmi értéket kell szerepeltetni, nem pedig a számított értéket, a jogszabály ebben a tekintetben sem félreérthető. A számított érték meghatározása csupán az adóbevallási kötelezettség szempontjából fontos. A bevallás és az adózás azonban a forgalmi értéken történik.
A Pénzügyminisztérium ugyancsak fontosnak tartja, hogy a jogalkotó kellő időt biztosítson az érintetteknek az új jogszabály bevezetéséig a felkészülésre. Ez az idő rendelkezésre áll, hiszen a jogszabály 2009. első félévében megszületett, és első alkalommal csupán 2010. folyamán kell alkalmazni.

Magyarországon azonban nem most került bevezetésre először vagyon, illetve ingatlanadó. Közel húsz éve van lehetőség Magyarországon ingatlanok adóztatására, s ezzel a lehetőséggel az önkormányzatok többsége él is. Így jó ideje számolni kell az ingatlanvásárlásnál, építésénél, hitelfelvételnél későbbi adójogi következményekkel is.Fontos emellett a vagyonadó bevezetésének pénzügyi hatásait a teljes jogszabályi környezet változásával egyidejűleg értékelni, hiszen a jövő évben nem csak a vagyonadóztatással kapcsolatos szabályok változnak. A parlament által elfogadott adócsomag az adórendszer más elemeit is lényegesen módosította. Ennek megfelelően az egyes családokra gyakorolt jövedelmi hatásokat valamennyi módosulást figyelembe véve indokolt számba venni, az ettől eltérő módon levont következtetések hibás prekoncepción alapulnak.
Az aktív keresők a teljes adóváltozások eredményeként, különös tekintettel a jövedelemadó változásokra, nagyobb arányú adócsökkentésben részesülnek, mint amilyen többletterhet a vagyonadó eredményez. Ez alól átmeneti egy évre, a válság várható időszakára csak a legmagasabb jövedelműek képeznek kivételt.
Az elfogadott törvény emellett az inaktívak számára biztosítja az adófelfüggesztés lehetőségét, és az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései szerint még ezen túl is igényelhető adóelengedés indokolt esetben, szociális alapon. A vagyonadózásról szóló törvényt megfelelő körültekintéssel, a teljes jogszabályi környezetben értékelve tehát nem tehető olyan megállapítás, mely szerint ez az adónem bármely adóalanyt, ingatlantulajdonost vagy családot aránytalan teherrel sújthatna.
Ugyancsak pontosításra szorul, miszerint az életjáradéki szerződéssel átruházott ingatlanoknál főszabály szerint nem az életjáradékra jogosult, hanem a tulajdonos, illetve a haszonélvezeti joggal rendelkező adózik. Alapesetben tehát az adóalany nem a nyugdíjas, amennyiben a szerződésben nem állapítottak meg az életjáradékot kapó számára az ingatlanra vagyonértékű jogot (haszonélvezetet). Abban az esetben, ha az életjáradékra jogosult haszonélvezeti joggal is rendelkezik, úgy az elfogadott jogszabály szerint ő fizeti meg az adót, azonban nyugdíjas, rokkantnyugdíjas, rehabilitációs járadékban részesülő kérheti az őt terhelő adó felfüggesztését, melyben nem gátolhatja az életjáradéki szerződéssel tulajdonjogot szerzett tulajdonos.

Végül pedig tisztázásra szorul az a felvetés is, amelyben az országgyűlési biztos a forgalmi érték meghatározásához kötődően megemlíti, hogy ha a bevallásban az adózó az adóalapot 10 százalékot meghaladó eltéréssel adja meg, akkor a jogszabály ezt adóbírsággal és késedelmi pótlékkal rendeli szankcionálni. Ezen szabály értékelésekor ugyancsak javasolt figyelemmel lenni az adójogviszonyokat rendező egyéb jogszabályokra is. Az adóbírság kivetésének szabályait tartalmazó, az adózás rendjéről szóló törvény ugyanis bármilyen arányú adóalapban mutatkozó eltérést szankcionál. A vagyonadótörvény ennél éppen, hogy méltányosabb szabályokat rendel alkalmazni, hiszen tekintettel az adónem újdonsült jellegére az adóalap megállapításában bizonyos arányú eltéréseket az adóalanyok részéről szankciómentesen tolerál. Ezen szabály nélkül a vagyonadóztatásban is az általános rendelkezések érvényesülnének, mely az adóalap bármilyen arányú eltérése esetére szankciókat érvényesít. Mindezektől függetlenül bármely szankció kiszabásakor az adóhatóság köteles a méltányolható körülményeket is figyelembe venni, mely szabály ugyancsak érvényesül a vagyonadóztatás során is.

Összességében: a vagyonadó törvény rendelkezései jogszabályi környezetükben, a háttérjogszabályként szolgáló egyéb törvényekkel és jogszabályokkal együtt, valamint a több évtizedes adóhatósági gyakorlat kellően alapos ismerete mellett értelmezendők és értékelendők. E nélkül az elemzések téves következtetésre jutnak.Ennek elkerülése végett a Pénzügyminisztérium felajánlja, szakmai konzultációval segíti a véleményalkotókat. A téves következtetések ugyanis megnehezítik az adóalanyok és a hatóságok felkészülési és jogértelmezési munkáját.
Forrás: Pénzügyminisztérium Sajtó osztály


Az értékeléshez be kell jelentekeznie.

Hozzászólások

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezned. Jelentkezz be vagy regisztrálj.

Legyél te az első hozzászóló.

Miskolc TV mai műsora

2019-05-20 (Hétfő)
Nincs műsorkiírás erre a napra... nézzen vissza később!