MiNap Online

Jövőre az üzletrészek öröklése után is le kell róni az illetéket

2009-08-25 06:40

A nyár elején megszavazott adótörvény-módosítások szerint 2010-től a gazdasági társaságokban lévő vagyoni betétek, vagyis az üzletrészek és befektetői vagy szövetkezeti részjegyek után is le kell róni az örökösödési illetéket. A jövőre életbe lépő módosítás a kormány szerint a jogszabályok „összefésülésének” jegyében született, ebben van is valami, hiszen 2005 óta az értékpapírok öröklése esetén is illetéket kell fizetni.

A jogszabály szerint üzletrészek öröklésekor a forgalmi értéket kell figyelembe venni, amelyet csökkenteni lehet a hagyatékot terhelő tartozások és kötelezettségek egy-egy örökösre jutó összegével. A jogszabályi rendelkezések között szerepel az a kitétel is, mely szerint a vagyoni betétek és üzletrészek értékét a legutolsó elfogadott számviteli beszámoló mérlegében szereplő saját tőke összege határozza meg, pontosabban e tőke mérleg szerinti értékének a vagyoni betétre jutó hányada. Ha ilyen beszámoló nem áll rendelkezésre, akkor az alapításkori nyitó vagyonmérleget, felszámolás alatt álló társaság esetén pedig a felszámolás kezdetét megelőző napra készített zárómérleget kell figyelembe venni. Szakemberek ugyanakkor arra hívták fel lapunk figyelmét, hogy a saját tőke az esetek nagy részében egyáltalán nem tükrözi egy-egy társaság tényleges értékét, így a fizetendő illeték mértéke sem lesz arányban az örökölt cég valós vagyoni helyzetével.
Ezekből az összegekből azonban levonható a cég adóssága, így könnyen lehet – különösen jelen gazdasági körülmények között –, hogy az illetékfizetési kötelezettség alapja negatív előjelű szám lesz. Ilyenkor a fizetendő illeték természetesen nulla lesz. Az illetékmértékek egyébként közeli hozzátartozók esetén 11 és 21 százalék, unoka, nagyszülő és testvérek körében 15 és 30 százalék, minden más örökös esetén pedig 21 és 40 százalék között alakulnak a vagyoni betét értékének függvényében.A jogszabályok ugyanakkor jövőre is nyitva hagynak egy „kiskaput”. Az öröklési illeték alól ugyanis – egy ez év elején életbe lépett módosításnak hála – húszmillió forintos értékhatárig mentesülnek a közeli hozzátartozók, márpedig ez a passzus 2010-től sem veszíti hatályát. Ha tehát a kérdéses cég mérleg szerinti saját tőkéje nem éri el ezt az összeget, az örökhagyó tulajdonos gyermekét, szülőjét vagy házastársát jövőre sem terheli semmilyen illetékfizetési kötelezettség.

Más kiskapukat azonban nem érdemes keresni, az illetékfizetési ügyek ugyanis immár második éve automatikusan az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalhoz (APEH) kerülnek. Itt pedig alaposan górcső alá veszik, hogy a társaságok tulajdonoscseréje során a felek reálisan „lőtték-e” be a közteher alapját. Ha a revizoroknak gyanús lesz egy-egy ügylet esetén a megadott forgalmi érték, vizsgálatot indítanak a vagyoni betétek tényleges értékének felderítése érdekében.

Érdemes ugyanakkor megjegyezni, hogy az egyéni vállalkozóként működő kisvállalkozó vagyonának az öröklése és elajándékozása is élvez bizonyos fokú kedvezményeket. Igaz, ez csak akkor vehető igénybe, ha az örökös magánszemély vállalja, hogy a vállalkozást az illetékfizetési meghagyás jogerőre emelkedése évének utolsó napjától számított legalább három évig egyéni vállalkozói igazolvánnyal tovább viszi. Erről – vagyis a kisvállalkozás folytatásáról – az örökös előzetes nyilatkozatot is köteles tenni.

Ha a vállalkozás folytatója az örökhagyó házastársa, akkor a fizetendő illeték alapját 50 százalékkal, de maximum ötmillió forinttal csökkenteni lehet. Ugyanezeket a mértékeket minden más magánszemély örökös, valamint az ajándékozás haszonélvezője esetében 25 százalékban, illetve 2,5 millió forintban határozza meg a jogszabály.