MiNap Online

Fantasztikus volt a „Fantasztikus szimfónia”

2007-05-09 17:27

A Filharmónia Kht. Raiffeisen Szezonbérleti Hangversenyének műsorszerkesztésén esetleg lehet meditálni, de a kivitelezés tökéletes volt.A programban Haydn Üstdob szimfóniája, Wagner Wesendonk-dalciklusa (szólistaként Németh Judit operaénekest hallottuk) és Berlioz Fantasztikus szimfóniája hangzott el. A Miskolci Szimfonikus Zenekart Kovács László vezényelte.

Haydn szimfonikus életművének kiemelkedő alkotását jelenti a London számára írt 12 szimfónia, köztük az egyik legnépszerűbb, a No. 94. Üstdob szimfóniája. Önmagában dicsérendő, hogy a szimfonikus zenekar műsorára tűzte Haydn szimfóniáját. Ezek többnyire kamarazenekari méreteket igénylő alkotások. A szimfonikus zenekar megnövelt létszámát a hangzásarányok megőrzése indokolta. Emiatt talán erőteljesebb, vaskosabb lett a mű előadása. A forma tökéletes megrajzolása, a hajlékony, virtuóz előadás nem hagyott kívánnivalót, mégis kiemelném a második tétel bájos humorát és a „tenyeres-talpas” menüettet. Érdekes, hogy a plebejusi származású Haydn éppen ebben az arisztokratikus, hajlékony táncban bizonyítja humorát és büszkén vállalt társadalmi hovatartozását.
Wagner dalciklusa Németh Judit tolmácsolásában gyönyörű előadásban hangzott el. Bár a mű szépsége harmonikus és dallamgazdagsága vitathatatlan, hangulati egysíkúsága nehézkessé teszi a mű megközelítését a hallgató számára. A művésznő dús hangja, stílusérzéke azért tette felejthetetlenné a művet, mert előadásában éreztük azt a személyes bensőséges hangulatot, amelyet Wesendonk Matild Wagner iránti – viszonzott – szerelme magyaráz.
Berlioz a francia zenében ugyanazt a szerepet töltötte be zenekari műveiben, mint Paganini, Chopin vagy Liszt a hangszereiken. Újító volt. A kifejezés, a technikai lehetőségek addig ismert határait a végletekig kitágította. A szimfóniája programzene, amelynek epizódjait egy zenei motívum, a „fixa idea” tartja össze, s teszi lehetővé az egész mű megértését. A hétfő esti előadásából nem lehet és nem is érdemes semmit kiemelni, annyira egységes, technikailag, dinamikailag, hangulatilag egyaránt tökéletes volt. A hangszerszólók, a hangszercsoportok, az egész zenekar magas színvonalon teljesített. Pontos és precíz előadás volt. A karmester és a zenekar „együttléte” sikeres produkciót eredményezett, amit – jó érzéssel írok le – az egész koncertre is érvényesnek tartok.
Bócz Sándor