Közgyűlés

MISKOLCI KÖZGYŰLÉS – JÚNIUS 25

2009-06-23 13:35

ADD TO IWIW FACEBOOK TWITTER LIVE GOOGLE haziorvosicentrum.jpg

Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlésének Egészségügyi Bizottsága javaslatot tett arra vonatkozóan, hogy a közgyűlés 2009. év júniusi közgyűlésére készüljön tájékoztató Miskolc város lakosainak egészségi állapotáról. Dr. Szalkai Iván, Miskolc város főorvosa által összeállításra került a lakosság egészségi állapotára vonatkozó tájékoztató, melyet csütörtökön tárgyal majd a képviselő-testület. Az eredmények nem túl fényesek...

Miskolc Megyei Jogú Város lakosainak száma 2008. december 31-én 171 584 fő volt, a megye lakosságának 24%-a él a városban. A lakosság egészségügyi helyzete több tényező bonyolult kölcsönhatásának a függvénye. Ezek a tényezők a következők: a lakosság iskolázottságának helyzete, a társadalmi „egyenlőtlenség”-ben elfoglalt helye, kulturális sajátosságok, környezeti hatások, környezetszennyezés, élhető környezet, egyén egészségtudatossága, annak megvalósítását célzó szolgáltatások megléte és elérhetősége, az egészségügyi ellátó rendszer működő és reakcióképessége – áll az anyagban.
Napjainkban a lakosság egészségi állapotát a következő tényezők befolyásolják, illetve hatnak a meglévő rendszerre: a lakosság elöregedése, az időjárási zónák eltolódása, a mára már 6-os fokozatot elért pandémiás veszély, a gazdasági válság által kiélezett szociális, megélhetési és pszichikai problémák.
A születési és halálozási adatokból látható, hogy a csökkenő születésszám tendenciája megfordult, kérdés, hogy a gazdasági válság mennyiben állítja meg ezt a növekedésnek indult tendenciát. A halálozás mértéke folyamatosan csökkent, s a 15 évvel ezelőtti magasabb férfihalálozás megfordult, s abszolút számban is csökkent. A lakosság átlagélettartama fokozatosan növekszik. Az átlagéletkor (számtani közép) a jelenlegi 39,1 évről 10 év alatt 42-re növekszik. Az átlagos élettartam Miskolcon 72,2 év, azonban ez a férfiaknál 69, nőknél 75 év. A többi magyarországi nagyvárossal összehasonlítva Miskolc sereghajtó, másutt az átlagélettartam jelentősen magasabb. Ez egy olyan adat, amely fel kell, hogy hívja a figyelmet arra, hogy be kell avatkozni, megoldást szükséges keresni – írja az előterjesztésben dr. Mokrai Mihály alpolgármester.
A férfiak mortalitása duplája a női mortalitásnak, szűréseket azonban csak a nők esetében végeznek. A tüdőszűrések, a tüdőtumor kiszűrési adatai nem megfelelőek, ezért nem tekinthető tumorspecifikus szűrővizsgálatnak. A cardiovasculáris mortalitási adatokból következők vonhatók le: a férfiak cardiovasculáris mortalitása (hypertonia, ischaemás szívbetegség, agyvérzés) mintegy 50%-kal magasabb, mint a nőké. A megyei és regionális adatok mintegy 10%-al meghaladják az országos adatokat.
A lakosság átlagéletkorát alapvetően két tényező befolyásolja, az iskolai végzettség és a lakhely településtípusa. A lakhely és iskolai végzettség közül az iskolai végzettség nagyobb arányban befolyásolja az átlagéletkort, mégpedig a megyei jogú város élettartam növelő hatással rendelkezik, s ez egyben az idősebb lakosság előbb említett ellátási sajátosságának jelentőségét is növeli. A legújabb nemzetközi kutatások a társadalmi egyenlőtlenség szerepét is kiemelten vizsgálják. Két olyan terület van, ahol negatívak a számok (több magasabb képzettségű hal meg a betegségben, mint alacsony végzettségű), ez az emlőrák (terhességek számával és szoptatással áll kapcsolatban), valamint a tüdőrák (dohányzási szokások.) Az európai átlaggal összevetve, a magyarországi halálozási ráta 30%-al magasabb (miskolci is). Az orvosilag elkerülhető halálozást vizsgálva (nálunk 2,5%), az európai országok középmezőnyében foglalunk helyet.
2004-ben jelentősen megemelkedett a háziorvosnál megjelent betegek száma, míg csökkenni kezdett a kórházi ápolási napok száma. Ez jól mutatja, hogy a kórházi ellátás reformja növeli az alapellátás terhelését – áll az anyagban.
A lakosság morbiditási helyzete folyamatosan romlik. A gyermekpopulációban 1999–2005 között a vér és vérképző szervek betegségei és az immunrendszert érintő bizonyos rendellenességek tízezer megfelelő korú fiúra jutó aránya 220-ról 290-re, lányok esetében 310-rõl 360-ra emelkedett. Előfordulásuk főleg csecsemőkorban gyakori. Az említett betegségcsoporton belül a vashiányos anaemia mutatta a legmagasabb értéket, különösen a 0–11 hónaposok esetében. Ez felveti az anyatejes táplálás hiányának jelentőségét. A tüdőasztma a leggyakoribb gyermekbetegségek közé tartozik. Az asztma régen a kisgyermekek betegsége volt, ma az életkor emelkedésével nő az asztmások és a szénanáthában szenvedők aránya. A betegség nem egyformán érinti a két nemet: fiúk esetében 1999-ben a második leggyakoribb volt, 1000 gyermek közül 22-nél állapították meg, míg a leányoknál ez a kór csak a negyedik helyen állt, 15 ezrelékkel. 2005-re a fiúk körében a tüdőasztma a gyakoriság szempontjából úgy került az első helyre, hogy a mutató értéke mintegy 50 százalékkal emelkedett. A leányok esetében a mutató értéke változatlan maradt.
A magasvérnyomás-betegség aránya az iskolai évek során szintén folyamatosan emelkedik. A betegség aránya több mint tízszeresére nőtt az iskolai évek alatt. A betegek száma serdülőkorban magasabb, különösen a fiúk esetében.
A csontok, az izmok és a kötőszövet elváltozásainak romlása elsősorban a mozgásszegény életmódra vezethető vissza. A középiskolások között 25 százalékot meghaladó a tartási rendellenesség előfordulása. A tanulói évek során évről évre romlik a 6-17 éves korú népesség egészségi állapota. A 2005/2006-os tanévben a tartási rendellenesség aránya az adott 6-7 éves korban (iskolába lépők) átlagosan 50 ezrelék volt, majd 17 éves korukra közel 250 ezrelékre emelkedett, ami az utóbbi korosztály esetében kétszeres növekedést mutat a 2001/2002. tanévhez képest.
A hypertonia betegek számának növekedése a 65 év feletti korosztályban ugrásszerűen emelkedik. Ennek a pathogenetikai okai mellett a geriátria és a belgyógyászat hypertonia elveinek a különbsége is szerepet játszik, ezen betegek egy része valójában nem hypertoniás. A 19 éves és idősebb lakosság körében 1999 és 2005 között első helyen szerepelt a magasvérnyomás-betegség, ezt követte az ehhez társuló ischaemiás szívbetegség, majd a cukorbetegség és a különféle csigolyabántalmak. 2005-ben tízezer megfelelő korú lakosra jutó magasvérnyomás-betegség a férfiaknál 456, a nőknél 426 tízezred ponttal emelkedett (2240; 2720) 1999-hez képest. A megbetegedés gyakorisága az életkor előrehaladásával rohamosan nő. 1999-ben a tízezer lakosra jutó megbetegedés a 65 éven felüli férfiaknál 4823, míg a megfelelő korú nők esetében 4873 volt. 2005-re a fent említett megbetegedés gyakorisága mindkét nem esetében 18 százalék körüli emelkedést mutat. A magasvérnyomás-betegséghez társuló betegségek közül az ischaemiás szívbetegséget kell kiemelni, amely az idősebbek körében gyakoribb. A táplálkozási és anyagcsere-betegségeket tekintve a vizsgált időszak alatt mindkét nemnél emelkedett az esetek száma és aránya. 1999-ben tízezer megfelelő korú férfira 511 megbetegedés jutott, ugyanannyi nőre 583. A betegség népegészségügyi jelentőséget mutatja, hogy 2005-ben a férfiaknál 656/10000, a nők körében 701/10000 cukorbeteget tartottak nyilván a háziorvosok. A csontritkulásra, mint népbetegségre az hívja fel a figyelmet, hogy a 65 éven felüli nők 12-14 %-a szenved olyan fokú csontritkulásban, hogy ezzel a betegséggel a háziorvosi morbiditási regiszterben is szerepel. A daganatos megbetegedések előfordulása szintén mindkét nem esetében növekedést mutat.
A jellemző népbetegségek (szív-érrendszeri betegségek, cukorbetegség, mozgásszervi panaszok, daganatok) mögött a metabolikus syndroma (anyagcsere szindróma) található meg, mint kóroki tényező. Bár a szindroma ismert, annak kezelése alapvetően háziorvosi- életmódterápiás ellátást igényel. A szindroma kezelésének a vizsgálata azt mutatta, hogy a lakosság mintegy harmadát érinti, ellátásuk azonban háromnegyed részben nem sikeres.
Az anyag ezen megállapítások mellett ír az egészségügyi alapellátó rendszer működéséről, az idősödés problémaköréről, a szűrési rendszerről, adatokkal, számokkal, táblázatokkal alátámasztva. A részletes előterjesztés megtekinthető a város honlapján: www.miskolc.hu


Az értékeléshez be kell jelentekeznie.

Hozzászólások

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezned. Jelentkezz be vagy regisztrálj.

Legyél te az első hozzászóló.

Miskolc TV mai műsora

2024-05-17 (Péntek)
Nincs műsorkiírás erre a napra... nézzen vissza később!