MiNap Online

Néha keresztbe tesz a KÖH

2007-08-02 13:27

A belváros megújítása, a városkép szempontjából meghatározó épületek rekonstrukciója során a beruházók, illetve ingatlan-tulajdonosok elképzelései nem mindig egyeznek meg a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) szigorú előírásaival. Ezek – védett épületek esetén – a színezésétől kezdve, az esetleges átépítés módozatain, engedélyezésén át a felhasználható anyagokig igen sok mindenre kiterjednek. Mint ismeretes, a KÖH nemrégiben országosan is rekordösszegű, több mint harmincmilliós bírságot szabott ki például a Városgazda Kht.-ra, a Búza téri piac átalakítása kapcsán, a pecsenyesütő bódék lebontása miatt.

Dr. Simon Gábor képviselő, belvárosi fejlesztési biztos nem titkolja: sok esetben igen megnehezíti a beruházások lebonyolítását, hogy a védelem alatt álló épületeken gyakorlatilag semmilyen érdemi változtatást, építészeti munkát nem lehet végezni a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal engedélye nélkül. Márpedig tapasztalataik szerint a KÖH nyomban elindítja a védetté nyilvánítási eljárást, ha kiszivárog, hogy valamelyik jelentős épület felújítását tervezik. A fejlesztési biztos leszögezte: természetesen megértik és méltányolják a kulturális örökségvédelem jelentőségét, amely évszázadokra szól, s éppen ezért talán mások a szempontjai, mint azoknak a lakosoknak, akik nap mint látják ezeket az épületeket, vagy esetleg bennük élnek. Véleménye szerint azonban talán lehetne kicsit rugalmasabban, bizonyos lakossági igényeket is figyelembe véve értelmezni az idevonatkozó jogszabályokat. Mint megtudtuk, igen sokan kifogásolják például egyes felújított Széchenyi utcai épületek színét is, amelyek kiválasztásához szintén a KÖH hozzájárulása szükséges.
Paszternák István, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal miskolci regionális irodájának vezetője úgy nyilatkozott: Miskolcon igen mélyről indult a műemlékvédelem, a 2000-res évek elején a belvárosban mindössze 35 ilyen épületet tartottak nyilván a belvárosban. (Összehasonlításként: Sopronban például ez a szám akkor meghaladta a 400-at, de szinte minden más hasonló város többet foglalkozott a műemlékvédelemmel, mint Miskolc.) Aztán elindult egy folyamat, a város megkezdte önmaga gyökereinek a felkutatását. Mindez olyan arculatváltásba illeszkedik bele, amely örökségvédelmi szempontból feltétlenül üdvözlendő 
A fordulópontot 2004 novemberében az a határozat jelentette, amely műemléki jelentőségű területté nyilvánította a történelmi belvárost és a történeti Avast. A KÖH-nek gyakorlatilag innentől kezdve van itt szakhatósági „beleszólási” joga az esetleges átalakításokba. Ez azonban nem vonatkozik a korábban kiadott építési engedélyekre, ezek hatályban maradtak, így sajnos jelenleg is igen sok jelentős beruházás folyhat a városban KÖH felügyelete nélkül.
Paszternák István kihangsúlyozta: a belvárost és az Avast érintő határozat nem „területi védelem”-ről rendelkezik, tehát nem azt jelenti, hogy itt minden egyes ingatlan műemléknek minősül. A városrész egésze tarthat számot – szerkezetéből, beépítettségéből, jellegéből adódóan – védelemre. Viszonylag nagy területről van szó, amely a Hunyadi utcától a Soltész Nagy Kálmán útig, a bíróságtól az avasi toronyig tart. Persze nyomban megindult itt az épületek egyedi felmérése is, hogy a nyilvántartott műemlékek mellett mely épületek méltók még az egyedi védelemre. A 2005-ben lezárult művészettörténeti kutatás 80 olyan épületet sorolt fel, amelyek műemléki védelem alá helyezése folyamatosan indokolt lehet. Mivel azonban ez nagyon összetett dolog – jogszabályi keretei vannak, alaposan meg kell vizsgálni mindegyik épületet, emellett konkrét levéltári, történeti, esetleg építészettörténeti kutatásnak is meg kell a műemlékké nyilvánítást előznie – ezt csak fokozatosan, a kapacitáshoz illeszkedve lehet végezni. Paszternák István szerint ezért valóban az a "taktika" érvényesül, hogy amely épület veszélybe kerül – tehát napirenden van az átépítése, esetleg lebontása – ott megpróbálják ezt a védelmet mihamarabb kimondatni. A többi pedig ütemezett módon, két-három éves programban valósulhat meg, s akkor Miskolc felzárkózhat az országos átlaghoz, a védett műemlékek számát tekintve. - Ez nem szubjektív dolog, nem a mi pillanatnyi hangulatunktól függ! - hangsúlyozta az irodavezető. - A műemléki védelem kimondásának feltételeiről jogszabályok rendelkeznek, mi ennek teszünk eleget.
Mint megtudtuk, arról is jogszabályok rendelkeznek, hogy esetleges felújítások, átépítések során az eredeti állapot hiteles visszaállítására kell törekedni - ennek része a külső színezés is. A Nemzeti Színház például emberemlékezet óta sárga színű volt, holott nyilvánvaló, ez a késő barokk, klasszicista épület eredeti állapotában nem így nézett ki. Az eredeti színre vonatkozóan viszont semmilyen adat, vagy vakolatminta nem állt rendelkezésre, ezért a legutóbbi felújításkor a színház építési korszakában használatos színek közül lehetett választani. Más esetekben - ide tartozik például az Avas szálló - a felújítás alatt álló ingatlanok tulajdonosai a KÖH előírásai alapján épületkutatást végeztettek, amelybe beletartozott az eredeti vakolatszínek meghatározása is.