MiNap Online

Ma a kormány több mint 1000 milliárd forint út- és közlekedésfejlesztésről döntött. A program keretein belül 56 útfejlesztés valósulhat meg 440 milliárd forint értékben, 5 vasútfejlesztési projektre összesen 375 milliárd forintot fordíthatunk, valamint 5 városi tömegközlekedési fejlesztés valósulhat meg 450 milliárd forint értékben. A program keretein belül több mint 770 kilométernyi út épülhet, illetve újulhat meg, ami több, mintha keresztülszelnénk az országot, és oda-vissza megtennénk a Miskolc–Pécs távolságot. A kormány holnap hozza nyilvánosságra a támogatott projektek teljes listáját. Magyarország földrajzi fekvése gazdasági szempontból rendkívül kedvező, az országon több fő, Kelet- és Nyugat-Európát összekötő fő közlekedési folyosó áthalad. A gyors ütemben fejlődő kelet-európai gazdaságok első számú kereskedelmi útvonala is hazánkon keresztül vezet. Ha mindezen adottságok felelős fejlesztéspolitikával találkoznak, hazánk lehet a térség logisztikai központja. Lehetőségeink kihasználásához azonban pótolnunk kell az ország gyorsforgalmi úthálózatának hiányosságait, korszerűsítenünk kell vasúthálózatunkat, bővítenünk kell a közutak és vasutak helyenként szűkös kapacitását, növelnünk kell ezek teherbíró képességét, valamint a nagyvárosi közösségi közlekedés fejlesztésével élhető országot kell teremtenünk, hogy hazánk mindannyiunk otthona is lehessen. A Magyarországon futó autópályák hossza mindössze 40 százaléka az EU15-ök átlagának. A gyorsforgalmi úthálózat kiépítettsége mindössze 47 százalékos, és az utak terhelhetőségének növelése érdekében mintegy 1000-1200 km burkolat megerősítése szükséges. Emellett növelni kell a településeket elkerülő utak hosszát illetve számát is, mivel az országos főutak 30 százaléka lakott területen halad át. Ez nagy mértékben rontja az ott lakók életminőségét. Új Magyarországot építünk, és a közlekedési infrastruktúra fejlesztésében kiemelt szereppel rendelkező állam felelőssége, hogy olyan befektetésekről döntsön, amelyek gyorsítják régióink gazdasági fejlődését, közelebb hoznak eddig távoli országrészeket és felzárkóztatnak hátrányos helyzetű térségeket, hogy egy élhetőbb, új Magyarország legyen otthonunk. Ezért a kormány az akciótervekről és kiemelt projektekről szóló kormánydöntés után két héttel többek között olyan út- és közlekedési projektekről döntött, mint a 8-as, 86-os, M43-as és M7-es utak fejlesztése, amelyek stratégiai jelentőségűek az ország közlekedési és gazdasági fejlődését illetően. A 8-as út A 8-as számú főút jelenleg a Közép-dunántúli régió egyik legfőbb kereskedelmi útvonala, ezért teljes hosszának megfelelő forgalmi állapotban való kiépítése stratégiai fontosságú kérdés. Az út további fejlesztése elengedhetetlenül szükséges a térség tőkevonzó képességének növeléséhez. Az út összességében mintegy 80 kilométeres hosszán 2008-ig megkezdődő fejlesztés érinti a Márkó–Ajka közötti, illetve az Ajka és Veszprém megye határa közötti szakaszt; mintegy 30 kilométeren, a Veszprém–Várpalota és a Veszprém–Székesfehérvár közötti szakaszokon valósulhat meg az út burkolatának megerősítése, az út fejlesztése; emellett pedig a 8-as és a 72-es út kereszteződésében külön szintű csomópontot alakítanak ki. A 86-os út A Magyarország nyugati részén húzódó észak-dél irányú főút közlekedési és kereskedelmi szempontból egyaránt fontos mind a térség, mind pedig az ország számára. Mára az út fejlesztése halaszthatatlanná vált, így a 86-os út átépítése a legfontosabb nyugat-dunántúli útfejlesztés, ami nemcsak gazdaságfejlesztési, hanem közlekedésbiztonsági szempontból is fontos: egy korszerűbb, nagyobb áteresztő képességgel rendelkező úton jelentősen csökkenthető a balesetek száma. A 86-os út összességében 85 kilométeres, 2008-ig megkezdődő fejlesztése érinti Szombathely térségét, valamint a Szombathely–Vát közötti szakaszt; az út burkolatának Körmend–Rédics közötti szakaszát 38 kilométer hosszan, a Győr-Moson-Sopron megyei szakaszát pedig 36 kilométer hosszan erősítik meg; emellett pedig megvalósul a 86-os út szelestei elkerülő szakasza is. Az M43-as gyorsforgalmi út fejlesztése Románia és Bulgária uniós csatlakozása óta a teherforgalom háromszorosára növekedett a 43-as úton, a személyforgalom másfélszerese a korábbinak, és a németországi szabadságolások idején ez a sokszorosára ugrik. Az út állapota rendkívül rossz, a magyar szabályozás szerint a kamionok okozta nyomvályúk mélysége nem haladhatná meg a 10 millimétert, ennek ellenére van, ahol 10 centiméteresre gyűrődött fel az aszfalt. Rendkívül rossz az út zajterhelése is, ami nemcsak élhetetlenné teszi az itteni településeket, de az egészségre is rendkívül káros. Az M43-as Szeged és Makó közötti 31 kilométert érintő fejlesztése ezért mára halaszthatatlanná vált. Az M7 Balatonkeresztúr-Nagykanizsa közötti szakasza A Balatonkeresztúr–Nagykanizsa közötti pályaszakasz elkészültével az M7-es hossza eléri a 245 kilométert. Az út nemcsak Magyarország keleti és nyugati felének összekötését szolgálja majd, hanem a Trieszt-Kijev/Helsinki folyosó részét is képezi majd, és gyors összeköttetést biztosít az Adria felé minden arra utazó honfitársunknak. Projektlista egyes kiemelt jelentőségű út- és közlekedés-fejlesztésekről Villamos-fejlesztés: 1-3 villamos. Útfejlesztés: M7 Balatonkeresztúr–Nagykanizsa közötti szakasza; M9 gyorsforgalmi út, 51. sz. főút és 54. sz. főút közti szakaszának kivitelezése; M43 gyorsforgalmi út Szeged–Makó közötti szakasz kivitelezése; 5. sz. főút Szeged elkerülő, III. ütem vasúti felüljáróval; 47. sz. főút Békés megyei szakasz, Békéscsaba elkerülő–Orosháza elkerülőig; 8-as út: 8. sz. főút 11,5 tonnás megerősítés, fejlesztés Székesfehérvár-Veszprém között (9+020-11+766 km); 8. sz. főút Márkó–Ajka között (3 szakasz); 8.sz. főút Ajka–Veszprém megyehatár; 8.sz. főút Veszprém–Várpalota, burkolat-megerősítés (32+000-57+100 km között). 86- os út: 86. sz. főút 11,5 tonnás burkolat-megerősítés, Körmend–Rédics (oh) között; 86. sz. főút burkolat-megerősítése és négynyomúsítása (77+800-79+000 km között, Szombathely térsége) 86. sz. főút Szombathely–Vát szakasz (80+775-89+980 km között); 86. sz. főút Szeleste elkerülő szakasz; 86.sz. főút Győr-Moson-Sopron megyei szakasz 11,5 tonnás burkolat erősítése, fejlesztése; 26- os út: M30-26. sz. főút Miskolc északi elkerülő; 26. sz. főút Sajószentpéter elkerülő; 26. sz. Sajószentpéter és Kazincbarcika közös elkerülő II. ütem; Korábban már eldöntött PPP konstrukciójú fejlesztések: M3 Nyíregyháza–Vásárosnamény (gyorsforgalmi út); M6 Dunaújváros–Szekszárd (gyorsforgalmi út); M6 Szekszárd-Bóly (gyorsforgalmi út); M60 Pécsi bekötés (Pécs–Bóly, gyorsforgalmi út);

Ahogy arról a múlt héten már beszámoltunk, világszenzációnak számító leletegyüttes bukkant a felszínre a bükkábrányi bányaterületen. Az egyedülálló módon még mindig lábon álló mocsári ciprusok megmentésére irányuló erőfeszítések eredményesek voltak: a világ legöregebb erdejének fái tegnap megérkeztek a miskolci Herman Ottó Múzeumba.

A valamivel több mint száz lakosú Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Irota polgármestere, Miklós László személyes okokra hivatkozva lemondott posztjáról, a testületet és a település ügyeit az új polgármester megválasztásáig Hriczó András korelnök vezeti. A tavaly őszi helyhatósági választáson a polgármesteri tisztért három független jelölt indult, a részvételi arány meghaladta a 90 százalékot. Miklós László a leadott voksok 46,43 százalékát szerezte meg.

Frontálisan ütközött össze egy betegszállító autó és egy személygépkocsit vontató kisteherautó tegnap, késő délután Borsod-Abaúj-Zemplénben, a 37-es számú főúton. A balesetben az eddigi adatok szerint hatan sérültek A betegeket szállító autó állítólag előzésbe kezdett, egy teherautót próbált meg kikerülni, ám a vezető nem mérte fel körültekintően a körülményeket, és frontálisan összeütközött a vele szemben szabályosan haladó, személykocsit vontató kisteherjárművel. Eddig hat sérültről van információ, öten a betegszállítóban sérültek meg, közülük kettő állapota súlyos, egy ember pedig a kisteherautóban szenvedett könnyebb sérüléseket.

Tájékoztató kampány indul a héten az európai uniós források faluközösségek általi felhasználásának lehetőségeiről – közölte Ficsor Ádám, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium szakállamtitkára. Az államtitkár szerint egyelőre nem lehet megbecsülni, hogy a szeptember végi határidőig hányan adnak be pályázatot a több falu közös programjában részvevő, közösségenként akár 1-2 milliárd forint elnyerhető támogatásra. Közölte: a jelentkezés feltételeiről szóló rendelet a jövő héten jelenik meg, a pályázatokról ősszel döntenek, azt követően a nyerteseknek a január végi beadási határidőig négy hónapjuk lesz a tervek kidolgozására. Ficsor Ádám emlékeztetett, az elkövetkező hét évben 1.300-1.400 milliárd forintnyi uniós támogatás áll majd rendelkezésre vidékfejlesztésre, amelynek csaknem felét szerkezetátalakításra, agrárberuházásokra, képzésre, marketingre és innovációra fordítják. Kiemelten támogatják az állattenyésztés szerkezetváltását, a megújuló energia felhasználását, továbbá a már említett komplex falufejlesztési programokat, valamint a környezet- és tájgazdálkodást.

A tavaszi fagykár által leginkább sújtott Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 1200 idénymunkás kap közmunkát az elmaradó gyümölcsszüret idejére - mondta el Gúr Nándor képviselő miskolci sajtótájékoztatóján. Az érintettek foglalkoztatására a Szociális és Munkaügyi, valamint a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium 300 millió forintot különített el.

A kormány holnap több mint 1000 milliárd forint út– és közlekedésfejlesztésről dönt. A döntés része és első lépése az Új Magyarország Fejlesztési Terv hétéves közlekedésfejlesztési koncepciójának, melynek célja az élhetőbb, gyorsabban és kiegyensúlyozottabban fejlődő Magyarország megteremtése. A most meginduló fejlesztések nyomán két év alatt 600 milliárd forint uniós támogatás kerülhet felhasználásra. Célzott fejlesztésekkel kiaknázzuk a Magyarországban rejlő gazdaságföldrajzi lehetőségeket, így hazánk valóban kelet és nyugat összekötő országa lehet Európában. A kormány csütörtökön hozza nyilvánosságra a következő két évben elinduló támogatott közlekedési projektek teljes listáját.Magyarország földrajzi fekvése gazdasági szempontból rendkívül kedvező, az országon több fő Kelet– és Nyugat-Európát összekötő fő közlekedési folyosó áthalad. A gyors ütemben fejlődő kelet–európai gazdaságok első számú kereskedelmi útvonala is hazánkon keresztül vezet. Ha mindezen adottságok felelős fejlesztéspolitikával találkoznak, hazánk lehet a térség logisztikai központja. Lehetőségeink kihasználásához azonban pótolnunk kell az ország gyorsforgalmi úthálózatának hiányosságait, korszerűsítenünk kell vasúthálózatunkat, bővítenünk kell a közutak és vasutak helyenként szűkös kapacitását, növelnünk kell ezek teherbíró képességét, valamint a nagyvárosi közösségi közlekedés fejlesztésével élhető országot kell teremtenünk, hogy hazánk mindannyiunk otthona is lehessen. Új Magyarországot építünk, ezért a kormány az akciótervekről és kiemelt projektekről szóló kormánydöntés után két héttel olyan út- és közlekedési projektekről dönt, mint például az M0-ás körgyűrű, a 4-es út fejlesztése; a Szolnok–Debrecen, valamint a Budapest–Lökösháza vasútvonalak korszerűsítése; emellett pedig megújul majd három nagyvárosunk, Debrecen, Miskolc és Szeged villamoshálózata is. A most eldöntendő fejlesztések összköltsége több mint 1000 milliárd forint.VasútfejlesztésHazánkban a vasúthálózat sűrűsége bár lényegesen magasabb, mint a közel azonos népsűrűségű Franciaországban, az elöregedett járműpark, a pályatestek rendkívül rossz állapota, valamint a villamosított pályaszakaszok alacsony aránya versenyképtelenné teszi ezt a közlekedési módot a közúti közlekedéssel szemben. Az ÚMFT keretein belül ezért a kormány kiemelt figyelmet fordít a vasúti közlekedés és áruszállítás feltételeinek javítására.A Szolnok–Debrecen vasútvonal korszerűsítéseA Szolnok–Debrecen vasútvonal az 1800-as évek közepe óta az egyik legfontosabb vasútvonala az országnak, mert egyben vasúti kapcsolatot jelent Budapest és Záhony között is. A vasútvonal már a XIX. században is kiemelt jelentőséggel bírt a környező települések mezőgazdasági és ipari fejlődésében, és az ország Kelet felé irányuló kereskedelmi kapcsolatai miatt ma is meghatározó. A gazdasági lehetőségek teljes kihasználásához azonban szükség van a Szolnok–Debrecen vasútvonal korszerűsítésére.A Budapest–Lökösháza vasútvonal korszerűsítéseA Budapest–Szolnok–Békéscsaba–Lökösháza vasútvonal az ország dél-keleti vasúti kapuját és így a Balkánt köti össze a fővárossal, így korszerűsítése kiemelt jelentőséggel bír hazánk vasút– és közlekedésfejlesztési programjában. A pályafelújítás után megszűnhetnek a sok helyen érvényben lévő sebességkorlátozások, nagyobb terheléssel, jobb kihasználtsággal történhet az áru– és személyszállítás, a korszerű elektronikus irányító- és biztosító berendezések telepítésének köszönhetően pedig lényegesen növekszik a vasúti közlekedés biztonsága.Közúthálózat–fejlesztésA Budapest-központú közúthálózat hosszadalmassá és nehézkessé teszi egyes régiók és térségek megközelítését. Az elérhetőség szempontjából a Közép-dunántúli régió és a Nyugat–Dunántúl egy részének a helyzete a legkedvezőbb, míg a leghátrányosabb helyzetben a Dél-alföldi, az Észak-magyarországi, valamint a Dél-dunántúli régiók vannak.A Magyarországon futó autópályák hossza mindössze 40 százaléka az EU15-ök átlagának. A gyorsforgalmi úthálózat kiépítettsége mindössze 47 százalékos, és az utak terhelhetőségének növelése érdekében mintegy 1000-1200 km burkolat megerősítése szükséges. Emellett növelni kell a településeket elkerülő utak hosszát, illetve számát is, mivel az országos főutak 30 százaléka lakott területen halad át. Ez nagy mértékben rontja az ott lakók életminőségét.Az M0-ás déli szektorának bővítéseAz M0-ás híd és elkerülő út meghatározó jelentőségű Budapest és az ország számára. A rendszerváltás óta megnégyszereződött a fővárost használó autók száma, így jelenleg naponta több mint 1 millió autó forgalmát kell elbírniuk a fővárosi utaknak és elviselniük a fővárosiaknak. Az ilyen mértékű forgalomnövekedés okozta problémákat nagy léptékű fejlesztésekkel lehet csökkenteni, ilyen például az M0-ás körgyűrű továbbfejlesztése.Naponta több száz 40 tonnás kamion szeli át a belvárost, amelyek becslések szerint akkora kárt okoznak a fővárosi utakban és a környezetben, mint amekkorát 1000 autó okoz. Pedig ezeknek a járműveknek a többsége teljesen feleslegesen, csak átutazóban halad át a városon, célállomásuk ugyanis sok esetben nem Budapest, hanem más vidéki város. Az M0-ás körgyűrűnek éppen az a legfőbb szerepe, hogy az áthaladó járműforgalom elkerülje a fővárost. Az M0-ás elkerülő út azonban mai formájában nem alkalmas teljesen arra, hogy Budapest legnagyobb menekülő útja legyen, ehhez ugyanis nem elég széles, balesetveszélyes és nem bírja a több tonnás kamionok okozta terhelést. Éppen ezért kell bővíteni.Az M0 gyűrűnek négy fő funkciót kell ellátnia: összekötni és hálózattá szervezni a sugárirányú gyorsforgalmi utakat; tehermentesíteni a főváros sűrűn lakott belső területeit az átmenő forgalomtól; forgalmi gyűjtő, elosztó szerep ellátása; valamint elősegíteni a fővárosi külső kerületek, és az agglomerációs települések egymás közötti forgalmának lebonyolítását.Az M0 útgyűrű déli szektorának tervezett nyomvonala az M1 autópályától indul, Biatorbágy, Törökbálint, Diósd, Budapest XXII. kerület, Törökszentmiklós, Dunaharaszti, Budapest XXIII. kerület és Gyál közigazgatási területeit érintve tart keleti irányba az M5 autópálya gyáli csomópontjához csatlakozva. Az útgyűrűhöz nyugati, déli, délkeleti irányokból, a fővárosba sugárszerűen érkező csatlakozó állami közutak sorrendben a következő: M1 autópálya, M7 autópálya, 7. sz. főút, 6. sz. főút, 5101 j. út, 51101 j. út, 51. sz. főút, 5. sz. főút, M5 autópálya.A projekt tartalmaz egy 4 szakaszra osztott 2x2 sávos, 20,1 km hosszú autópályává bővítést a meglévő 2x2 sávos autóút 1-1 leállósávval és a pályákat egymástól elválasztó sávval történő kiegészítésével az M1 autópálya és az 51. sz. főút között; egy 2x2 sávos, 6,3 km hosszú autópályává fejleszthető autóút-szakaszt az 51. sz. főút és az M5 autópálya között; valamint egy 770 m hosszú hárosi Duna-, illetve egy 500 m hosszú soroksári Duna-hidat. A projekt részét képezi továbbá az úgynevezett Növény utcai különszintű csomópont és a Váza utcai csapadékvíz-átemelő fejlesztése és a hozzá vezető csatorna hálózat kiépítése.A 4-es útA 4-es útnak nagy szerepe van az ország keleti felének megközelíthetőségében, hiszen a régiót alkotó megyék átjárhatóságát a 4-es főút nyomvonala biztosítja. Ezért a kormány célja, hogy a 2007–2013-as uniós költségvetési időszakban a 4-es főutat 2x2 sávosra bővítse Budapesttől a román határig és megerősítse a 4-es út különböző szakaszait. Ennek a bővítésnek első lépései indulnak most el, így a Szolnokot északról elkerülő M4 megépítése, valamint a tiszapüspöki híd tervezése, melyeknek kiemelt jelentősége van a városon áthaladó forgalom csökkentésében. Ezek mind közlekedésbiztonsági, mind pedig környezeti szempontból rendkívül fontosak Szolnok lakóinak. A Hajdú–Bihar megyei szakaszon megújulhat több mint 26 kilométer útfelület, a 4-es út fejlesztésével 23 kilométer hosszan fejlesztésre kerülnek a Kisújszállást és Debrecent elkerülő utak, a Szabolcs–Szatmár–Bereg megyei szakaszon pedig közel 50 kilométer útburkolatot erősítünk meg érintve Záhony és Újfehértó térségét. A mostani döntést kiegészítik még a két héttel ezelőtti kormánydöntés nyomán, a Közép-magyarországi régióban megvalósuló útfejlesztések is.A városi villamosközlekedés fejlesztéseVidéki városaink közül csak Miskolcon, Debrecenben és Szegeden van villamoshálózat. Ám ezek is kivétel nélkül elöregedett, régóta cserére érett járműparkkal üzemelnek, és a hálózat is bővítésre, cserére szorul. A városi kötöttpályás közlekedési mód az egyik leggyorsabb és legkörnyezetkímélőbb megoldás a nagyvárosainkban is egyre növekvő gépkocsi-használat problémájának kezelésére. A villamosközlekedés kényelmes alternatívát jelenthet az autósoknak is, ehhez azonban szükséges a villamosközlekedés korszerűsítése és vonzóbbá tétele.Záhonyi komplex fejlesztés — továbbfejlesztésre javasolvaA kormány szerdai döntései között szerepelni fog a záhonyi komplex (út- és vasúthálózat fejlesztésre is kiterjedő) projekt is, amelyet támogat ugyan a kabinet, de továbbfejlesztését kéri. Végleges döntés később, novemberben születhet róla. Projektlista (egyes kiemelt jelentőségű út- és közlekedésfejlesztésekről)Támogatásra javasolt projektekVasútfejlesztés:Szolnok–Debrecen vasútvonalak korszerűsítése; Budapest–Lökösháza vasútvonal korszerűsítése. Városi villamos-fejlesztés:Debrecen; Miskolc; Szeged. Útfejlesztés:M0 déli szektor; 4-es út: M4 Szolnokot északról elkerülő megépítése, tiszapüspöki híd tervezés; 4. sz. főút Kisújszállás elkerülő (140+500-151+580);4. sz. főút Debrecen elkerülő 35-4 visszatérő;4. sz. főút Hajdú-Bihar megyei szakasz 11,5 t burkolat-megerősítés, fejlesztés (180+400-199+950 km);4.sz. főút Hajdú-Bihar megyei szakasz 11,5 t burkolat-megerősítés, fejlesztés (241+650-248+480 km); 4. sz. főút Szabolcs–Szatmár–Bereg megyei szakaszai 11.5 t-s erősítése (248+480– 41+202 km sz. között);4. sz. főút Szabolcs–Szatmár–Bereg megyei szakaszai 11.5 t-s erősítése (Újfehértó–Záhony térsége).Továbbfejlesztésre javasolt projektekÚtfejlesztés:Záhony és térsége belső közúti infrastruktúrájának, ipari és logisztikai befektetésekkel összehangolt fejlesztésének előkészítése;Záhony és térsége belső közúti infrastruktúrájának, ipari és logisztikai befektetésekkel összehangolt fejlesztése.Vasútfejlesztés: Záhony térségében a vasúti infrastruktúra fejlesztése (100-as fővonalon kívül), az árufuvarozási határátmenetet biztosító széles és normál nyomtávú gerinchálózat ütemes felújítás előkészítése;Záhony térségében a vasúti infrastruktúra fejlesztése (100-as fővonalon kívül), az árufuvarozási határátmenetet biztosító széles és normál nyomtávú gerinchálózat ütemes felújítása.Kormányszóvivői Iroda

Emelkedik az allergén pollenek mennyisége a levegőben, megkezdődött a parlagfű- és ürömszezon is. Az a tulajdonos, aki nem irtotta ki június 30-ig földjéről a gyomnövényt, bírságra számíthat és a kényszerkaszálás költségeit is ráterheli a hivatal. Folyamatosan érkeznek a lakossági bejelentések az önkormányzathoz a gyomnövényes területekről: a tapasztalat viszont az, hogy a legtöbben nem ismerik fel a parlagfüvet, összekeverik más növényekkel – nyilatkozta a Miskolc Televízió híradójának Pápai Zoltán, környezetvédelmi csoportvezető, aki hangsúlyozta: a pollenszórás július végén és augusztusban a legintenzívebb, majd ezt követően kisebb mennyiségben egészen a fagyok beálltáig folyamatosan tart. Az önkormányzat ezért arra kéri a lakosokat, hogy október végéig fordítsanak figyelmet telkeiken az irtásra.

Feketelistára kerülnek szeptember elsejétől azok az üzletek és éttermek, amelyeknél több szabálysértést talál a fogyasztóvédelem. A lista egy hónap múlva bárki számára elérhető lesz a felügyelőség honlapján. Első lépésben az egymillió forintnál nagyobb bírság által büntetett boltok kerülnek fel a listára, valamint azok a boltok, amelyek visszaesőként követték el ezt a magatartást. A listán feltüntetik majd a cég nevét, címét, azt, hogy mit követett el és a kiszabott bírságot is. A felügyelőség szerint azzal, hogy a feketelistán nyilvánosságra hozzák a gyakran szabálytalankodó üzletek nevét és címét, megelőzhetőek lesznek a további jogsértések. Így ugyanis nem elég a bírságot kifizetni, a nyilvánosságot is fel kell vállalni a szabálytalankodóknak. Ez a fogyasztóvédők szerint akár azzal is járhat, hogy elvesztik vásárlóikat.

Szigorítanak szeptembertől a pontrendszeren. A közlekedésbiztonságra közvetlenül veszélyes szabálysértések, mint az ittas vezetés, a gyorshajtás, a tiloson való áthajtás, valamint az elsőbbségi jog meg nem adás büntetőpontjai akár a mostani duplájára is emelkedhetnek. Jelenleg például a segítségnyújtás elmulasztásáért, a közúti veszélyeztetésért, a jármű ittas vagy bódult vezetésért és a cserbenhagyásért 7-7 pont jár, ami 10 pont körülire emelkedik majd. A jogosítványuknak változatlanul 18 pont összegyűjtése után mondatnak fél évre búcsút a közlekedők. A pontrendszerben az önkéntes utánképzés lehetősége is megjelenik. Aki vállalja, az lefaraghat az összegyűjtött pontjaiból.

Idén is sokba kerül majd az iskolakezdés. Becslések szerint csaknem 20-25 ezer forintos költséggel kell számolniuk az elsős kisdiákok szüleinek a tankönyvek és tanszerek beszerzésekor. Az oktatási tárca közlése szerint tavalyhoz képest a tankönyvárak öt és fél százalékkal emelkedtek. A tankönyvcsomagok átlagára az alsó évfolyamokon körülbelül 5000 forint, felsőben pedig meghaladhatja a 10 ezret is. A központi költségvetésből pedig mintegy 6,5 milliárd forintot jut a rászoruló nebulók tankönyvellátására, amely diákokra lebontva 11 ezer forint támogatást jelent évente. Ez az összeg tavaly is ennyi volt, vagyis nem követte az inflációt. A most következő tanév az első olyan, amikor a gyermekeiket egyedül nevelő szülőknek nem jár ingyen tankönyv.

Augusztus 13-ig lehet pótfelvételire jelentkezni. Az intézmények leginkább költségtérítéses szakokat hirdettek meg, de felsőfokú szakképzések közül államilag finanszírozott helyre is lehet jelentkezni, itt képzési hozzájárulást sem kell fizetni. Az Oktatási és Kulturális Minisztérium döntése szerint a felsőoktatási intézmények kiegészítő képzéseket is meghirdethetnek, így a napokban ezekkel bővült a ponthatárok megállapítása után közzétett lista. Pótfelvételizni csak egy intézménybe és egy szakra lehet, az erre célra kiállított jelentkezési lapot pedig mellékletekkel együtt közvetlenül a felsőoktatási intézménybe kell eljuttatni. A felvételről/elutasításról a felsőoktatási intézmények döntenek, és a jelentkezőket is ők értesítik.