Szmog? Riadó!

2011-02-08 00:00 – Soós Péter Szerzők listája

December óta annyiszor számoltunk már be magas szállópor-koncentrációról, szmogriadóról, tájékoztatási fokozatról, hogy időszerű volt kicsit el is gondolkozni rajta: Mi ez tulajonképpen? Mitől van? Normális dolog a szennyezett levegő az év jelen időszakában? S persze a fő kérdés: mit tehetünk ellene?

A szakemberek szerint telente nem meglepő, ha megrekednek a káros anyagok városunkban. Az időjárási körülmények és bizonyos fűtési módok, valamint Miskolc fekvése is elősegíti ezt. Rátesz minderre egy lapáttal, hogy egyre többen közlekednek gépjárművel – ma már nem meglepő, ha valaki esetleg harmadikos középiskolás korában rendszeresen autóval jár. (Mondhatjuk: évtizedekig törleszteni is „divat” egy-egy családi négykerekűt).

A témát körbejárva kiderült, szmog-ügyben elsősorban az időjárás a ludas, a szennyezőanyag-kibocsátásért pedig leginkább az olaj-, szén- és fatüzelésű fűtés tehető felelőssé - és csak másodsorban az autók. Ezzel együtt időről időre adódik a dilemma: betiltsuk bizonyos gépjárművek használatát? Mivel nem ők az elsődleges felelősök, ezt nem teheti meg a város. Akkor esetleg szóljunk a családi házas övezetek ingatlantulajdonosainak, hogy kevesebbet fűtsenek? Nonszensz… Alternatív megoldások? Szereljünk fel egy óriási ventillátort az Avas tetejére, és fújjuk ki azzal a gonosz felhőket városunk felől! Szürreális és lehetetlen...

Persze nem volt mindig „természetes” télvíz idején a szmogriadó... Nem hiszem, hogy annak idején – a kényelmünket szolgáló, de következményekkel is járó „technikai fejlődés” előtt – például Borsod vármegye főispánjának ilyesmit kellett elrendelnie két rosszabb, anticiklonnal járó meteorológiai nap után.
Most viszont szinte hetente kell elrendelni riadót – és ez azt jelenti, hogy szinte folyamatosan ki vagyunk téve a mikroszkopikus szemcsék belélegzése okozta veszélyeknek, következményeknek. A tüdőgyógyász szerint igazából a gézmaszk sem segít, a sál pedig pláne nem véd – így marad a méregdrága felszerelés, ha valaki igazi biztonságra vágyik.
A legveszélyeztetettebbek a kisgyerekek, valamint az asztmások. Legalább miattuk mégis megpróbálhatnánk… Mert legyünk őszinték: tiltás nélkül, kérésre is otthon hagyhatnánk autónkat, így egészen apró odafigyeléssel, erőfeszítésekkel ezen a területen is sokat tehetnénk környezetünkért, egészségünkért. De a kényelem és korunk szokásai ezt valamiért mégsem teszik lehetővé.

Soós P.