MiNap Online

Agytakarítás
Szabados Gábor rovata (9.)

Polgármesterválasztás Beléndekalsón

Tisztelt falubelijeim, Beléndekalsó szeretett lakói! Én titeket választalak. Ezért elvárom, hogy ti is engem válasszatok.
Két út áll községünk előtt. Az egyik a fejlődés útja, amely úton e gyönyörű település apraja-nagyja diadalmenetben vonul be a fejlett Európába, az én vezetésemmel. A másik út – amennyiben ellenfelemet, Karvalyos Imrét választanátok meg polgármesternek – a szakadékba vezet.
Ti döntitek el, hogy milyen jövőt szántok gyermekeinknek, unokáinknak. Akik mára sajnos mind egy szálig elköltöztek innen.
Igen: szinte mindannyian nyugdíjasok vagyunk, ráadásul amióta a postásunk is nyugdíjba ment, nincs aki kihozza. Ezért ígérem nektek, hogy megteremtem számotokra egy új postás lehetőségét. A hozzá való biciklivel.
Azért állok itt előttetek, hogy elmondjam azt, hogy ha megengeditek, leülnék.
Az elmúlt négy évben, polgármesterségem alatt Beléndekalsó töretlenül fejlődött. Ha bizalmat szavaztok nekem, akkor így lesz ez a jövőben is, hiszen tudjátok: a ti érdeketekben bármelyik párttal, akár az ördöggel is szövetkezem. Az előző rendszert is beleszámolva eddig öt ördöggel szövetkeztem.
Megkérem Balogh Béni bácsit, hogy most ne jelentkezzen szólásra. Ja, csak nyújtózkodott! Ha viszont azért emelte fel a kezét, mert egyetért velem, akkor megérdemlek egy tapsot. Én kivárom, van időm. Hál' Istennek egészséges vagyok, leszámítva az isiámat, ami úgy gyötör, mint ahogy titeket gyötörne Karvalyos Imre.
Tudom, hogy közületek sokaknak már megromlott az egészsége, de nekünk így sincs szükségünk patikára, mert a gyógyszert úgyse tudnátok kiváltani. Továbbra is eredményesen kúráljuk magunkat gyógynövényekkel, ezért minden rászorulónak ígérek egy szemüveget, hogy meg tudjátok különböztetni a gyógynövényt a gyomnövénytől.
Sajnos, az önkormányzatunk nagyon el van adósodva: kénytelen volt újabb és újabb hiteleket felvenni Mari nénitől. Ő szegény időközben meghalt, de mind én, mind a képviselőtestület becsületbeli kötelességünknek érezzük, hogy megadjuk neki azt a 75 ezer forintot. Ha másként nem, hát úgy, hogy a néhai hitelezőnek állítunk egy szép sírkövet. Ezért pályázni fogunk 75 ezer forint célzott támogatásra, vagy egy sírkőre. Egyébként a polgármesteri hivatalra is ráférne egy felújítás, mert két éve összedőlt, amikor a falu egyetlen tehene nekitámaszkodott.
Eddig is azon voltam, ezután is azon leszek, hogy békében éljünk itt, e gyönyörű kis községben. Mi nem vájkálunk senki múltjában, ellentétben azzal, ami a nagypolitikában zajlik. Nem érdekel minket, hogy Tarpai Pista bácsi nyilas volt, hogy Letenye Balázs bácsi ávós, Gabalyos Feri csendőr, Zommer Piroska meg cemende. Azt viszont nem engedhetjük meg, hogy fontos iratok tűnjenek el. Sajnos, volt ilyenre példa. Ki fogom deríteni, hogy ki és milyen céllal vette magához a már említett Riska marhalevelét.
Pályázni fogok a megyénél és a kormánynál is arra, hogy segítsen újjáéleszteni Beléndekalsó hagyományos kézműiparát, a kukoricafosztást, ami teljesen megszűnt, amikor kifosztották a kukoricásunkat. Én nem mondom azt, hogy ősi ellenségeink, a beléndekfelsőiek voltak, de tény, hogy rajtuk kívül más idegen évek óta nem járt nálunk. Illetve egyszer elvetődött hozzánk egy holland turista, akinek nagyon megtetszett a falu érintetlensége, ezért meg is ígérte, hogy visszajön, de nem jött, mert el se ment, mivel innen nem vezet út kifelé. Annyi hasznunk volt belőle, hogy mára mindannyian megtanultunk hollandul.
Ami a külföldieket illeti, arra gondoltam, hogy mivel nálunk sok az énekes madár, megpróbálok idecsábítani néhány olasz vadászt. Dupla pénzt nyerünk rajtuk. Először megfizetik a vadásztatást, azután a büntetést.
Visszatérve ellenségeinkre, a beléndekfelsőiekre: mindannyian emlékszünk arra, hogy miért romlott úgy el a viszony velük. Ez akkor történt, amikor különváltak tőlünk, és közigazgatásilag náluk maradt a legértékesebb vagyontárgy: a marhalegelő.
Az eredmények között könyvelhetjük el, hogy míg az országban a gazdák zöme a túltermelés miatt panaszkodott, addig nálunk szó se volt ilyenről, mivel semmit nem termelünk.
Tudom, hogy ráférne a községre a csatornázás. Meg fogjuk oldani. Remény van rá, hogy az úgynevezett önrészt természetben szolgáltassuk, mivel pénzünk az nincs. Ha elfogadják, a munkaerőnket ajánljuk fel hozzájárulásként. Dani bácsira gondoltam, aki ma is jó erőben van, ő volt a község birkózóbajnoka 1932-ben.
Beléndekalsó messze földön híres a közbiztonságáról. Rosszakaróink szerint azért nincsenek nálunk bűnesetek, mert öregek vagyunk hozzá. Ez egyáltalán nem igaz. A múltkor éppen Dani bácsi akadályozott meg egy verekedést a kocsmában, azzal, hogy nem ment oda.
És hát itt van az a milliárdos bűnügy, ami mindannyiunk szeme előtt történt néhány éve. Amikor egy külföldi cég kilopta a szomszédos hegyből a vasércbányát. Ígérem nektek, hogy megpróbálok szerezni egy újat. Arra majd jobban vigyázunk.

Szabados Gábor