A természet leigázása

2010-07-14 00:00Szabados Gábor Szerzők listája



Elolvasás után elégetendő (Agytakarítás)
Szabados Gábor rovata (3.)

Jogi nyilatkozat: Alulírott Olvasó kijelentem, hogy szerzői jogi dolgok és egyéb szarok miatt a következő írást elolvasás után azonnal elégetem. Amennyiben nem ezt teszem, jól rácseszhetek. Ezért inkább el se olvasom.

A természet leigázása

Szeretettel köszöntöm önöket az Első Magyar Génmanipulációs Kutató Intézetben. Legújabb eredményeinkből mutatok be néhányat. Jól haladnak állatkísérleteink, amelyek arra irányulnak, hogy leigázzuk a természetet.
Ez itt mindjárt az általunk kifejlesztett hörcsmusz. Páros ujjú rágcsáló. Ébredés után először mindig megvizsgálja, hogy vajon még mindig párosak-e az ujjai. Hát nem mindig. Mert lerágcsálja. Nyáron a téli álmára készül, télen pedig a nyárira. Jópofa trillázással hívja nászra a párját. De hiába, mert az nem hallja. Mivel a hörcsmusznak a kísérletek során eltüntettük a fülét. Viszont kiváló a szaglása, három kilométerről is megérzi  legfőbb táplálékát: a nátriumbenzonátot. Azzal üzemel, százon megy ötvenet. A hörcsmusz emberre, állatra egyaránt veszélyes. Legeredményesebben úgy védekezhetünk ellene, ha távirányítással felrobbantjuk.
A következő állatunk, amit előállítottunk, a mintapinty. Közeli névrokona a mintamókus. Fenn a fán. Csak nem oly vidám. A mintapinty nősténye a tojó, hímje a bak. A hangja a fitty, ezért nevezik a bak dalolását bakfittynek. A négy-öt tojásból közösen költenek ki egyet, a többit rántottának készítik el. Fészküket éticsiga nem túl apróra tört héjával bélelik ki. Hogy el ne puhuljanak. A parányi madár tollazata szép színes. Így nagyszerűen beleolvadna a környezetébe, ha lenne ilyen környezet. Talán egyedül a szivárvány. Legfőbb tápláléka a már említett tojásrántotta. De ő maga is finom, főleg sütve vagy levesben.
Elkészítettük a magyar szürkemarha korszerű változatát, amelynek lényege, hogy többféle színben kapható. Akinek pedig nem felel meg a szokásos, XXL-es méretű, annak tudunk kínálni M-est és akár S-est.
Megoldottuk, hogy a birka 30 százalék gyapjút és 70 százalék polyestert adjon. Azt hittük, hogy ezáltal megnő a juhok szakítószilárdsága is, de nem. Tovább kísérletezünk, csak egyelőre elfogytak a birkák, mert mind szétszakadtak. Az viszont tény, hogy a műszállal összefüggésben hasznosíthatóvá vált a jobb minőségű birkaszar. Amiből golflabdát, billiárdgolyót és bébiételt állítunk elő.
Most pedig bemutatom önöknek egyik újdonságunkat, a bakancsállatkát. Feltűnő rokonságot mutat a papucsállatkával. Ám míg a papucsállatkának nincs, a bakancsállatkának van fűzője. Olyan parányi élőlény, hogy mindig magával cipel egy mikroszkópot. Viszonylag rövid ideig él, ami nem is baj, mert  kellemetlen lábszaga van. Két bakancsállatka az egy pár, feltéve, ha az egyik jobbos, a másik balos. Udvarlásuk roppant egyszerű: befűzik egymást.
Most dolgozunk egy újfajta liba kifejlesztésén. Az a lényege, hogy nem kell tömni. Mégpedig azért nem, mert olyan nagy a szexuális hajlandósága, hogy állandóan tömni akar.
Készítettünk egy új macskafajtát is, tettünk rá pontokat. Ezektől most már nem dorombol, hanem dörömböl.
Ez a macska egyébként tényleg olyan, hogy mindig a talpára esik, akárhogyan vágjuk a földhöz. Ugyanis a hátán is lábak vannak. Van hosszúszőrű, rövidszőrű és pikkelyes kivitelben. Volt tollas is, de az kirepült a nyitott ablakon.
Sikerült háziasítanunk a hiénát. Arról ismerni meg, hogy 100 százalékos kamatra ad kölcsön egy hétre.
 Galambokkal is kísérletezünk. Ha enyvbe mártjuk őket, akkor egészen ragadozómadarak.
Alaposan tanulmányoztuk a delfineket, hogy mitől olyan intelligensek. Végül elértük a várt eredményt: lebutítottuk őket egy magyar celeb szintjére.
Géntechnikai módszerrel átállítottuk a tengeri malacot, így lett belőle tengeribeteg malac. Ha csak kicsit is meglóbáljuk, azonnal elhányja magát. Amiből kiváló fogkrém készül.
Laboratóriumunk egyik büszkesége a költöző veszettke. Azon ritka madarak közé tartozik, amelyek tájékozódóképessége nem túl jó. Ezért neveztük el költöző veszettkének. Fogalma sincs arról, hogy hol jár, merre repül, mindig el van veszve. Óriási távolságokat képes egyhuzamban megtenni, anélkül, hogy tudná, hová tart. Megfigyeltünk egy költöző veszettkét, ami több, mint három órán át repült egyfolytában egy fél méter átmérőjű kör mentén. Orsó alakú teste alkalmassá teszi a nagy sebességű repülésre, bár sokkal gyorsabb lenne, ha hosszában lenne orsó, és nem keresztben. Mivel mindig el van veszve, tojását nem költi ki, hiszen dunsztja sincs arról, merre rakta le. Ezért tojásait a Nap melegére bízza. Vagy a Hold fényére. Így persze nehéz szaporodni, éppen ezért ritka madár a költöző veszettke.

Szabados Gábor

Hozzászólások

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezned. Jelentkezz be vagy regisztrálj.

Legyél te az első hozzászóló.