MiNap Online

Azért háborog az idős görög hölgy a tévéreklámban, mert az ő népe adta a világnak a demokráciát, a művészetet, az olimpiát, és ez mind kevés neki. Legújabban az utánozhatatlan görög joghurt receptjére fáj a telhetetlen emberiség foga. Természetesen műfelháborodás ez. Úgy kell érteni, hogy aki ínyenc, az csakis görög joghurtot fal kelettől nyugatig, vagy házilag készítve vagy boltban vásárolva.

De szót sem érdemelne ez a trükkös kis reklám, ha nem adnának neki sötét hátteret az Athén utcáiról közvetített képsorok. Közelharcot vívnak a tüntetők a rendőrökkel, zászlórudak, utcakövek csattannak a plexi pajzsokon, sisakokon, Molotov-koktélok röpködnek, és fellegekben száll a könnygáz. Sajnos már emberáldozatokat is követeltek az összecsapások, a dühtől elvakult tüntetők közül néhányan összetévesztették az egyik bank alkalmazottait a gazdasági bajokért felelős politikusokkal, nagytőkésekkel, és az ablakon bedobtak hozzájuk néhány gyújtószerkezetet. (Amikor e sorokat írom, négy áldozatról tudunk. Csak több ne legyen!)

Sajnos nagyon ismerősek a magyar szemnek ezek a csatatérré változott utcák. És talán az a legborzasztóbb az egészben, hogy azt sem tudja az ember nagy hirtelen, hogy kinek a pártjára álljon. Hisz a szolidaritás maradéka is elég hozzá, hogy átérezzük, milyen, amikor egyik pillanatról a másikra le kell mondani a családi jövedelem tekintélyes részéről, s ha nem is teljesen kilátástalan, bizonytalan a jövő.

Szóval megértjük mi a tüntetőket, de attól tartunk, hogy a szemünk előtt játszódó görög tragédiának előbb-utóbb nemcsak nézőivé, hanem szereplőivé válhatunk. Hisz máris csökkent a forint értéke! Ez a bizonyos árfolyam pedig olyan félelmetes mutató sokunk szemében, mint amilyen félelmetes mitológiai alak volt a Minótaurosz, a krétai Minosz király labirintusba rejtegetett szörnyszülött fia. Csak mellesleg jegyzem meg, hogy a szóban forgó király Poszeidontól kapott egy szép bikát, azzal, hogy áldozza fel az istenek tiszteletére. Minosz azonban nem áldozta, mert valósággal elbűvölte a bika szépsége. Nem annyira, mint feleségét, aki még gyermeket is szült a négylábú csodának. No, ez a gyerek, akit Kréta királya – érthető okokból – kastélya labirintusában rejtegetett. Athéni szüzekkel, férfiakkal etették Minótauroszt, és ki tudja, mennyi ifjút pusztított volna el, ha nem jön az acélos szívű és izomzatú Thészeusz, aki megölte az elpusztíthatatlannak tartott szörnyet.

Nos, ez az a mitológiai alak, akit a görög gazdasági válsághoz hasonlíthatunk. Ha visszatérne, még nagyobb pusztítást végezhetne, hiszen Thészeuszok manapság ritkán születnek. S ha vállalná is a harcot, bizonyára jól meg kellene fizetnünk az árát. Kamatos kamatostul.

Bekes Dezső