MiNap Online

Január első hetében a havazás okoz(ott) komoly gondot főleg Európa számos országában, például Angliában több autópálya vált járhatatlanná. Minden télen gyakori a sok hó, azonban a tévéhíradók képei alapján igencsak elkeseredett küzdelmet folytattak a hóval szemben az autósok és a hivatásos „hómunkások”.
Karácsony első napján – milyen szokatlan még, hogy 2009 tavalynak számít már vagy egy hete – hihetetlen sok eső esett váratlanul, amely folyóinkon árvizet okozott. Nemcsak eső volt, hanem villámlással járó komoly vihar is. Emlékszem, hogy egy nappal korábban viszont még az emberek pulóverben, vagy kabátjukat kigombolva sétáltak az utcákon, hiszen gyönyörű napsütéses, meleg idő volt, sőt a meteorológusok által rögzített 21 C-fokkal megdőlt az eddigi országos melegrekord. A karácsony előtti napokra visszaemlékezve eszünkbe jut, hogy a december 24-e előtti hétvégén pedig havazott, komoly hófúvások okoztak gondot a közutakon, majd a mínusz 5-10 fokról hirtelen plusz 20 fokra emelkedett a hőmérséklet. Ennek következtében az idős emberek közül sokan lettek rosszul. Ez is azt mutatja, hogy a 21. század változékony időjárása rengeteg bajt okozhat számunkra.

Az emberi szervezetre gyakorolt hatása negatív a kiszámíthatatlan időjárásnak, de a tavasztól őszig tartó mezőgazdasági munkálatokat, az építkezéseket, a turizmust is károsítja, és a közlekedésben fennakadásokat, sőt olykor halállal végződő katasztrófákat eredményezhetnek a váratlan viharok. A klímaváltozás és a környezetvédelem problémája nemcsak aktuálisan a mindennapjainkra van hatással, hanem unokáinkra is. A légkörbe kerülő, üvegházhatást fokozó CO2 gázok jelentősen fokozzák a globális felmelegedést. Ennek megfékezésére hívta össze az ENSZ klímakonferenciáját Koppenhágában decemberben. A nemzetközi csúcstalálkozón 192 ország vett részt, és a fő cél nem volt más, minthogy a 2012-ben lejáró Kiotói jegyzőkönyv helyett egy újabb, az egész bolygónkra kiterjedő megállapodás szülessen az éghajlatváltozás hatásainak enyhítéséről. E fontos esemény azonban sajnos egyetlen elfogadott egyezmény nélkül ért véget. A WWF szerint pedig, ha ilyen mértékben folytatódik a felmelegedés, akkor tíz éven belül a mezőgazdasági hozamok olyannyira lecsökkennek, hogy félmilliárd embert fenyeget majd az éhezés.

A koppenhágai konferencia kudarccal zárult, hiszen nem született egyezmény. A megengedhető felmelegedést 2 fokban maximálták volna, ami eleve sok országnak elfogadhatatlan volt, hiszen túl sok lemondással járna. Meggyőződésem, hogy kötelező etikai feladata lett volna Koppenhágában a fejlett országoknak (főként az USA-ra, Németországra, Kínára gondolok), hogy jelentős összeggel támogassák a fejlődő szegényebb országokat, hogy ők is támogassák a klímaegyezményt és végül elfogadják azt. Ha már úgyis ezek a fejlett országok diktálják a gazdasági trendeket és ők alakítják a világ folyamatait, elvárható lenne ez a gesztusuk, mert akkor nem fegyverkezésre és egyéb kétes értékű kiadásokra fordítanák nemzeti jövedelmeik jelentős részét. És így érzékelhető lenne a siker: az átlagembereknek lélegzetvételhez jutást jelentene ez a 2 Celsius-fokos csökkenés is…

Búzafalvi Tamás