Városinfó
Ernye bántól Nagy Lajosig – diósgyőri vártörténet
2014-08-30 08:34






Diósgyőr várának elődjét valószínűleg IV. Béla várépítési kezdeményezése után építtette az Ákos nembeli Ernye bán. Ez a kor szokásának megfelelően ovális alaprajzú (körülbelül 40 × 35 m-es építmény volt egy kerek öregtoronnyal), vele átellenesen álló saroktoronnyal és sokszögű külső várral. 1316-ban Wywar vagyis Újvár néven említik, ami arra utal, hogy egy korábbi földvár helyére épült. Ebben az évben Ernye unokái Károly Róbert ellen fordultak, ezért a király várukat elkobozta, és kedvelt hívének, Debreceni Dózsa erdélyi vajdának adományozta. 1319–1325 között Szécsi Miklós horvát bán birtokolta, majd a Drugeth családé lett. 1340-től királyi vár – rendszerint a királynék tulajdona.

1370-ben itt írta alá Nagy Lajos király az első olyan, európai adománylevelet, amely „szabad királyi várossá” nyilvánított egy

Az utolsó királyné, aki itt élt, II. Lajos felesége, Habsburg Mária volt. 1546-ban írásban lemondott a várról, amit addigra már elfoglalt az erdélyi vajda. 1526 után Pemflinger Sebestyén lett a várnagy. 1540-ben a gyarmati Balassa Zsigmond 20 ezer aranyforintért zálogba vette a várat Ferdinánd királytól. A család az addigi várpalotát erőddé alakította át, az északnyugati torony elé olasz mintára rondella épült. A karcsú tornyok helyére zömök bástyák kerültek. A bejáratot a nyugati oldalra helyezték át, a királylépcső mellé ötszögű olasz bástyát építettek. Ekkor emelték a háromszintes kazamatát is. Ez volt az utolsó nagy átépítés a vár történetében.
Balassa Zsigmond halála után a várat neje, Fánchy Borbála örökölte, majd az ő halála után a király visszaváltotta. 1564-től zálogbirtokosok egész sora követte egymást, a vár pusztulásnak indult. A 16. század második felében a végvári vonalba került. Csekély őrsége nem tudta megakadályozni, hogy a török 1544-ben felégesse és kifossza, majd a környező falvakkal együtt adófizetésre kényszerítse Miskolcot. 1596-ban a török elfoglalta Egert, és Mezőkeresztes mellett legyőzte a keresztény seregeket.
Ezután hamarosan (1598-ban) Diósgyőr is elesett, ura az egri pasa lett, de ekkor a keresztények gyorsan visszafoglalták. A 17. század elején az országgyűlés egy sor határozatban rendelte el bővítését, illetve karbantartását, ezek a rendelkezések azonban 1660-ig papíron maradtak, az 1650. évi török ostromot azonban így is sikerült visszaverni. 1673-ban leégett a vár tetőzete, ekkor már alig volt lakható. A század végére minden hadászati értékét elvesztette. A kuruc harcokban nem játszott szerepet.

1703-ban három oldala már erősen romos volt; a negyediket a tulajdonos Haller báró rendbehozatta. 1730-ban a kápolnát is magába foglaló szárny még használható volt, a többivel nem törődtek. 1756-ban a diósgyőri koronauradalom borházzá szerette volna átalakítani, de a tervekből végül nem lett semmi; a romokat a környék lakossága kőbányának használta. A vármegye 1784-ben engedély kért és kapott, hogy a vár falából köveket bányászhasson a Sajó hídjának építéséhez. A kápolnában egy ideig még tartottak istentiszteleteket, de 1820-ra azt is széthordták.

A vár helyreállítása 1953-ban indult meg, ekkor még csak az életveszélyesen romos részeket hozták rendbe, de 1960-tól a régészeti feltárás is megkezdődött.
minap.hu
Az értékeléshez be kell jelentekeznie.
Miskolc TV mai műsora
2021-03-03 (Szerda)
Nincs műsorkiírás erre a napra... nézzen vissza később!
Nincs műsorkiírás erre a napra... nézzen vissza később!
Hozzászólások
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezned. Jelentkezz be vagy regisztrálj.
Legyél te az első hozzászóló.