MiNap Online

Dolgozik a helytörténeti tábor

2007-07-12 15:23

Idén a Szent Anna temető sírjait kutatják, regisztrálják a miskolci helytörténeti kutatótábor középiskolás diákjai. Az ünnepélyes megnyitón előadások hangzottak el a Szent Anna Egyházközség és templom történetéről, az idetartozó temetőkről, s a nyughelyek kutatásának jelentőségéről is. Elhangzott: a temetők az elmúlásról szólnak, mégis mindegyik élő, organikus szervezeti egység, amíg működik. Az, hogy 25 év után a megváltatlan sírokat elbontják, s másokat temetnek oda, hihetetlen értékek pusztulásával járhat. Képgaléria

A megyei Honismereti Egyesület, a Herman Ottó Múzeum, a megyei levéltár és a Zrínyi Ilona Gimnázium több mint tíz éve szervez helytörténeti kutatótábort középiskolás diákok számára. A temetőkutatást hat évvel ezelőtt kezdték, több miskolci temető sírjainak regisztrációját, feltérképezését végezték már el. Egyebek mellett dolgoztak a műemlék avasi református temetőben, tavalyelőtt a gönci temetkezési helyeket, múlt évben pedig az avasi zsidó temető sírjait regisztrálták. A helytörténeti tábor nyitóünnepségét idén a Szent Anna templomban tartották. Szarvas Péter plébános szólt Miskolc messzi múltban gyökerező, katolikus hitéletéről: megemlítette az ősi avasi templomot, a tapolcai bencés és a diósgyőri pálos leleteket. A középkor viharai és a reformáció terjedése Miskolcon is háttérbe szorították a katolicizmust, az 1700-as években a város 27 000 lakosából mindössze hatezren követték ezt a vallást. A XIX. század elejétől sok sváb és felvidéki telepes érkezett Miskolc felsővárosi részébe, s az így megszaporodott lakosság hamarosan kérvénnyel fordult Ferenc császárhoz: támogassa a városrészben egy helyi iskola, plébánia és katolikus templom felépítését. A kezdeményezés tehát a Szent Anna templom létrehozására már az 1810-es években elindult. Azonban – a számtalan anyagi- és egyéb nehézség miatt – csak 1820-ra épült meg, majd három évvel később szentelték fel. Az önálló Szent Anna Egyházközség megalakulását ennél is későbbre, 1828-ra datálják, ekkor nevezték ki ide az első plébánost. A felsővárosi templom 1930-tól viseli Szent Anna nevét. Az egyházközséghez korábban négy temető tartozott, ebből három – a Szent Anna, a Szent József és a Bábonyibérci – ma is működik.
Dobrossy István, a megyei levéltár igazgatója, a kutatás kezdeményezője és elindítója arra hívta fel a figyelmet: a diákok munkájának eredménye történeti és forrásértékkel bír, ezért rendkívüli precizitást és odafigyelést igényel.
– Különleges és szép feladat: vissza lehet hozni az elhunytakat, el lehet helyezni őket térben és időben, a város történetében – mondta Dobrossy István. Az igazgató azt is megemlítette: régen a temető világa szent volt, és visszatükrözte az adott település világát, hierarchiáját is. Bár a temetők az elmúlásról szólnak, mégis mindegyik élő, organikus szervezeti egység, amíg működik. Az, hogy 25 év után a megváltatlan sírokat elbontják, s másokat temetnek oda, hihetetlen értékek pusztulásával járhat. Egyrészt maga a megsemmisített síremlék is bírhat művészeti értékkel, másrészt pedig olyan emberek emléke merülhet végképp feledésbe, akik esetleg tevékeny részei és részesei voltak a város történetének. Ezért ennek megelőzése és elkerülése érdekében fontos a régi sírok pontos és aprólékos felmérése, megörökítése. Az igazgató elmondta: az eddigi kutatások eredményeképpen Miskolc temetőiben 500 sírhely egyedi védettséget kap, róluk külön kötet is készül.