MiNap Online

A Pentagon irányította akciót, amelyben különleges katonai egységek mintegy kéttucatnyi tagja vett részt, a Fehér Ház tájékoztatása szerint Barack Obama amerikai elnök rendelte el, mert több forrásból származó hírszerzési információk szerint a foglyok élete veszélybe került. Az arab országban zajló polgárháború kezdete óta ez volt az első amerikai katonai akció Szíria területén.

Az amerikaiak és a terroristák között tűzharc tört ki, de a kommandósok nem találták meg a foglyokat a meg nem nevezett szíriai helyszínen, amelyről csak annyit közöltek, hogy ritkán lakott területen található. Az akcióban az IÁ több fegyverese életét vesztette, egy kommandós pedig könnyebben megsebesült.

A különleges egységeket helikopterrel szállították a bevetés helyszínének közelébe, ezt követően gyalogosan közelítettek meg egy közelebbről nem meghatározott létesítményt, amelyben az értesülések szerint a foglyokat őrizték. Az amerikaiakra kormányzati illetékesek szerint könnyűfegyverekből tüzet nyitottak, ezt viszonozták. A terepet a levegőből egy harci repülővel és drónokkal biztosították.

Miután az objektumban nem találtak amerikaiakat, a kommandós alakulatok – amelyek között az összes fegyvernem képviseltette magát – visszavonultak.

„A művelet nem járt sikerrel, mert nem voltak ott túszok” – jelentette ki Lisa Monaco, az elnök belbiztonsági és terrorelhárítási tanácsadója.

Monaco a hadsereg műveleti képességeinek védelmére hivatkozva nem kívánta az akció több részletét felfedni, így azt sem, hogy hány túszt és kiket kíséreltek meg kiszabadítani.

Egy másik hivatalos személy azt állította, hogy a megmenteni kívánt foglyok között volt az IÁ által halállal megfenyegetett másik amerikai újságíró, Steven Sotloff is. Azt nem sikerült megállapítani, hogy a foglyokat korábban valóban a hírszerzés által megjelölt helyen őrizték-e.

Kormányzati források szerint az akcióról azért számoltak be hivatalosan, mert több médium hírt kívánt róla adni saját információi alapján. Hivatalos személyek szerint egy újabb mentőakció érdekében tartották titokban az ügyet több héten át.

John Kirby ellentengernagy, a Pentagon szóvivője kijelentette, hogy a művelet célpontja egy az IÁ-n belüli, túszszedéssel foglalkozó hálózat volt, amelyről azonban bővebben nem nyilatkozott. Kormányzati illetékesek szerint az érintettek családját utólag értesítették az akcióról.

Philip Balboni, a Foleyt alkalmazó bostoni GlobalPost online médiaügynökség elnöke szerdán közölte, hogy cége a múlt héten e-mailt kapott, amelyben a fogva tartók azzal fenyegetőztek, hogy megölik az újságírót. Balboni szerint a Fehér Ház tudott a fenyegetésről, de nem kezdődtek tárgyalások az ügyben.

A The New York Times Foley családjától és egy volt rabtársától úgy értesült, hogy a terroristák több millió dolláros váltságdíjat követeltek az újságíró szabadon bocsátásáért, amibe azonban Washington – több európai kormánytól eltérően – nem volt hajlandó belemenni. A lap összesítése szerint az al-Kaida az elmúlt öt évben 125 millió dollárnyi sarcot gyűjtött be európai túszokért cserébe.

A napilap úgy tudja, hogy az IÁ fegyvereseinek jelenleg három amerikai mellett három brit foglyuk is van. (Az Egyesült Államokhoz hasonlóan Nagy-Britannia sem tárgyal a terroristákkal.)

James Foley 2012. november 22-én tűnt el Szíriában. 2011-ben hat héten át Líbiában is túsz volt. A kiszabadulása után elismerte, pusztán a szerencsének köszönhető, hogy életben maradt.

A Foreign Policy értesülése szerint Bagdad iraki repülőtereket ajánlott fel Washingtonnak, hogy azokról kiindulva mérjen csapásokat az IÁ célpontjaira. Ezt azonban az Obama-kormány, amely 2011 végén vonta ki utolsó katonai egységeit a közel-keleti országból, és nem kíván újból belebonyolódni az ottani harcokba, nem fogadta el.

Obama elnök augusztus 8-án rendelte el az IÁ elleni támadásokat, azóta csaknem 90 légicsapást hajtottak végre Észak-Irakban.