MiNap Online

Jeles egyházi napok augusztusban

2014-08-04 15:03

Havas Boldogasszony, Jézus Krisztus színeváltozásának ünnepe, Nagyboldogasszony ünnepe, valamint Szent István és a magyar államalapítás ünnepe – augusztus is bővelkedik jeles egyházi napokban.

A nyári időszak következő nagyobb egyházi ünnepe Havas Boldogasszonyé. Ez a Mária-ünnep eredetileg a Szűzanya római főtemplomának, a négy patriarchalis bazilika egyikének fölszentelési évfordulója. A legenda szerint egy gyermektelen, dúsgazdag házaspár templomot akart építtetni, Mária pedig egy forró nyári éjszakán, álmukban megjelenve adta tudtukra, hogy oda építsék, ahova másnap reggel hó esik. A hó az Esquilinus hegyére hullott, a templom fel is épült. Az ünnep idővel az egyházban is egyetemessé vált.

Jézus Krisztus színeváltozásának (latinul Transfiguratio), más néven a Legszentebb Megváltónak, a Megváltó megdicsőülésének ünnepe. Mint a Jeles napok internetes oldalon is olvasható, a keleti egyház már a VI. században megülte, és karácsony, húsvét, pünkösd után ezt az ünnepet tekinti a legszentebbnek. A nyugati egyházban az első ezredforduló közeledtével kezdték számon tartani, összefüggésben Krisztus 1000-re várt visszatértével. Hivatalos ünneppé azonban csak III. Callixtus pápa emelte a nándorfehérvári győzelemre emlékezve. Az összekapcsolást az indokolta, hogy az 1456. július 22-ei győzelem híre két héttel később, épp augusztus 6-án érkezett a pápai udvarba.



Augusztus 15. szintén nagy katolikus ünnep, ekkor emlékeznek meg Szűz Mária elhunytáról és mennybe vételéről. Ez a Nagyboldogasszony ünnepe, de egyben Magyarország Mária oltalmába ajánlásának emlékünnepe is. Utóbbit Magyarok Nagyasszonya néven – az 1896. évi millennium óta – október 8-án külön ünnepként üli meg a katolikus magyarság. Az ünnephez kapcsolódóan országszerte szentmiséket tartanak a katolikus templomokban.

A krónikás hagyomány Szent Gellért püspök érdemének tudja be, hogy Jézus anyja magyar földön a „Boldogasszony” nevet kapta. A kutatók többsége megegyezik abban, hogy a velencei Gellért képviselte idegen egyház az ősvallásunk istenasszonya iránti hódolatot aknázta ki ezzel a gesztussal, a keresztény eszmék gyorsabb elfogadtatása érdekében. Az Árpád-korban Szűz Mária lett a magyarok legfőbb oltalma, a koronázó templomok, főpapi székesegyházak, számtalan monostor, búcsújáróhely és kisebb templom az ő égisze alatt állt.

Szent István napja az államalapítás, az új kenyér ünnepe – a Magyar Köztársaság hivatalos állami ünnepe. István király példája és életműve halhatatlan, hiszen ő volt az első magyar király, akinek uralkodása idején megalakult a keresztény magyar királyság. Megkoronázása mérföldkő volt mind személyes sorsa, mind az ország jövője szempontjából. A korona nyílt szakítást jelentett a korábbi hagyományokkal és hozzájárult István tekintélyének növeléséhez, nemzetközi elismertetéséhez. István a nyugat-európai keresztény népek és országok közösségébe vezette népünket.



Ünnepnapjává Szent László tette augusztus 20-át, azt a napot, amikor 1083-ban, VII. Gergely pápa hozzájárulásával oltárra emeltette relikviáit a székesfehérvári Bazilikában, ami szentté avatásával volt egyenértékű. Más országokban – mivel halála napján Nagyboldogasszony ünnepe van – a következő napon, augusztus 16-án ünneplik. 2000-ben, a budapesti Szent István-bazilika előtt I. Bartholomaiosz konstantinápolyi ortodox pátriárka jelentette be, hogy a keleti keresztények is felvették egyházuk szentjei közé. Így a nagy egyházszakadás (1054) óta Szent István király az első, akit mind a római katolikus, mind az ortodox hívők szentként tisztelnek.

minap.hu
Fotó: minap-archív, M. L.