Egyetemváros

Keresik, felfedezik és segítik a tehetségeket

2014-06-19 19:44

ADD TO IWIW FACEBOOK TWITTER LIVE GOOGLE tehetseg_140619_fkcs_10.jpg

Tehetségnapra várta a megye tehetséggondozó szakembereit csütörtökön a Miskolci Egyetem Tanárképző Intézete és a Magyar Pedagógiai Társaság megyei tagozata. A régió legnagyobb felsőoktatási intézményében megtartott előadásokon és szekciófoglalkozásokon többek között elhangzott az is, hogy az előző hétéves Európai Uniós ciklusban mintegy 14-15 milliárd forint érkezett a tehetségek gondozására.

A megyei szakemberek azzal a céllal jöttek Miskolcra a Miskolci Egyetem Tanárképző Intézet Akkreditált Tehetségpontjának hívására, hogy számba vegyék, mit értek el eddig, és milyen feladatok várnak még rájuk. Mint a program megnyitóján elhangzott, ebben a Miskolci Egyetem, mint a régió legnagyobb felsőoktatási intézménye továbbra is szerepet kíván vállalni, szakmai segítséget kíván nyújtani a tehetségek azonosításában, valamint az egyéni tehetséggondozó fejlesztési tervek kidolgozásában.

A szakembereket és előadókat Ugrai János egyetemi docens köszöntötte a csütörtöki szakmai napon. A Miskolci Egyetem Tanárképző Intézetének főigazgatója örömét fejezte ki, hogy ilyen sokan megjelentek, köztük többen olyanok is, akik már a korábbi rendezvényeiken is részt vettek. Mint ismertette, a plenáris üléseken, szekciófoglalkozásokon a tehetséggondozás országos vetületei mellett fókuszba állítják a regionális vonatkozásokat is.

tehetseg_140619_fkcs_2.jpg

Horváth Zita, a Miskolci Egyetem általános rektorhelyettese köszöntőjében emlékeztetett arra, hogy lényegében az egyetem mindig is a tehetséggondozás színtere volt. Így volt ez például a két világháború között is, de akkor még egy szűk elit folytatott csak felsőoktatási tanulmányokat egyetemeken, főiskolákon. Ez azonban átalakult – tette hozzá a rektorhelyettes –, a felsőoktatás elindult egyfajta tömegképzés irányába. Így aztán a mai hallgatók mintegy 15-20 százaléka mondható kifejezetten tehetségesnek, régebben ez gyakorlatilag 100 százalék volt. A „tömegesítés” előnyei mellett látni kell azonban annak hátrányait is – fűzte hozzá Horváth Zita –, amire reagálnia kell a felsőoktatás szereplőinek, az egyetemeknek újfajta kihívásra kell választ adniuk a tehetséggondozás terén, hívta fel a figyelmet az általános rektorhelyettes.

– Egyidejűleg kell megfelelni annak az igénynek, hogy a gyengébb hallgatókat felzárkóztassák annak érdekében, hogy az egyetemi tanulmányaikat jó eredménnyel, diplomaszerzésig folytatni tudják, ugyanakkor az átlagos hallgatók számára is ugyanolyan lehetőségeket kell biztosítanunk a továbblépéshez. Ügyelnünk kell azonban arra is, hogy maradjon energia és idő arra, hogy a nagyon szűk, de nagyon tehetséges hallgatókat kiemeljük, és felemeljük – fogalmazott a rektorhelyettes.

Horváth Zita kiemelte, hogy a Miskolci Egyetemen már régóta folyik tehetséggondozás. A hallgatók eredményesen szerepelnek a tudományos diákköri versenyeken (TDK és OTDK), illetve szakkollégiumi rendszer is működik az egyetemen.

tehetseg_140619_fkcs_17.jpg

Kiss Gábor
alpolgármester arról szólt, hogy a városban mindig is komoly hagyományai voltak a tehetséggondozásnak, a város folyamatosan egyengeti a tehetséges fiatalok útját, gondoljunk csak a Géniusz programra. Hozzátette ugyanakkor, hogy a Digitális Miskolc program keretében a napokban új pályázatot hirdettek az oktatási intézmények számára.

– Azokat az intézményeket, amelyek a tehetséggondozásban részt vesznek, meghívásos pályázat keretében, informatikai fejlesztésekben, laptopokkal fogjuk segíteni – ismertette Miskolc alpolgármestere.

Balogh László, a Magyar Tehetséggondozó Társaság elnöke elmondta, a legjobban teljesítő, igazán tehetséges emberek az adott populáció mindössze 2 százalékát teszik ki.
– Nekünk arra kell koncentrálnunk, hogy megtaláljuk ezeket az embereket, de ez csak akkor működik, ha a keresés nagyon széles alapon indul. Ez azt jelenti, hogy a gyerekek legalább 15-20 százalékát be kell vonni a programjainkba ahhoz, hogy majd menet közben megtaláljuk, hogy ki is az igazán tehetséges – fejtette ki az elnök, hozzátéve, a képességmérések jeleznek ugyan valamit, de igazán a közös munka során derül ki, mennyire tehetséges valaki.

A tehetséggondozás támogatásáról Balogh László elmondta, a most záruló Európai Uniós költségvetési ciklusban rengeteg forrás érkezett hazánkba.
– Minimum 14-15 milliárd forintot lehetett megpályázni az intézményeknek, a tehetségpontoknak, hogy elkezdjék megkeresni a tehetségeket, és hatékonyabban tudják fejleszteni őket, mint ahogy azt korábban tették – fogalmazott az elnök.

A Nemzeti Tehetség Program egyrészt uniós, másrészt hazai forrásból valósul meg. A hazai forrás legnagyobb részét jelenleg az adófizető állampolgároknak a programra felajánlott adójuk 1 százaléka teszi ki. A program megvalósítására 2010-től folyamatosan jöttek létre a Tehetségpontok, s alakultak meg a Tehetségsegítő Tanácsok. Az ő munkájukról és célkitűzéseiről tanácskoztak a szakemberek a Miskolci Egyetem tehetségnapján.

K. I.
Fotó: F. K. Cs.




Az értékeléshez be kell jelentekeznie.

Hozzászólások

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezned. Jelentkezz be vagy regisztrálj.

Legyél te az első hozzászóló.

Miskolc TV mai műsora

2024-04-20 (Szombat)
Nincs műsorkiírás erre a napra... nézzen vissza később!